4. Fejezet

Kész volt. A meetingnek vége. És most, problémába voltál.

Nem tudtad eldönteni, hogy most mit tegyél. Most menj oda más országokhoz, és barátkozz velük, vagy csak menj haza csöndben.

Láttad Japánt ahogy a mangáját még dúlja, mivel nem fejezte meg be, ezert egy kicsit közelebb mentél.

Jobban megnézve láttad hogy ismered azt a mangát.

"Ö-Öhm..!" Kezdtél bele halkan.

"Hm? Igen [Ország név]-San?" fordult feled amitől egy kicsit elvörösödtél. Sose voltál jó beszélgetés kezdésbe.

"E-Erm én.." Dadogtad.

"M-Mi az..?" Akadt ki már ő is. 'Ahh.. Lehet hogy olyan nyomorék a társalgásban mint én..? De jó is lenne..!' Álmodoztál magadba.

"E-Erm é-én.." Forgolódtál.

"H-Hem..E-Erm..." Mondta szinte utánad.

Az értelmetlen szavak követték egymást majd felbukkant Amerika.

"Yo dudette! Oh Japánnal beszélgetsz?" Nézett rád.

'N-Nem mondanám beszélgetésnek..' Mondtad magadba. Majd Amerika észrevette, hogy nem mennek jól a dolgok.

"Oh ne aggódj Japán! Össze akar veled barátkozni!" Mosolygott Japánra.

Hirtelen elvörösödtél. "N-Nah de A-Amerika...!" Néztél rá remegve.

"A-Ah..! É-Én is örülnék a-annak..!" Mondta dadogva, de eltökélten.

"K-Komolyan..?" Fordultál felé.

"I-Igen!"

"O-Oké akkor erm.."

"I-Igen akkor erm.."

Néztétek egymást majd elnevetted magad. 

"H-Huh..? M-Mi az..?" Nézett rád Japán.

"Mind ketten társaságban kínosak vagyunk.. M-Még beszélni sem tudunk..!" Nevettél.

Japán kissé elmosolyodott, és megszólalt. "Hehe.. Ez igaz.."

"Amúgy ismerem amit olvasol!" Kezdtél bele, és elkezdtél vele beszélgetni.

Amerika szép lassan kihátrált, és meglátta a szoba másik végén Angliát pakolni. De nem arra figyelt amit pakolt, hanem rád. Amerika egy széles mosollyal oda ment hozzá.

"Yo Anglia!" Mondta neki kezét felemelve.

"Mit akarsz te idióta?" Nézett rá szúrósan.

"Semmi semmiii..~" Fütyörészett elfordulva. Majd ismét felé fordult. "Féltékeny vagy..?" Mosolygott ravaszul.

"Hee..?" Nézett rád furcsállva.

"Japánra! Mert a 'barátnőddeeel' beszél..! Fufufuf.." Nevetett, amikor meglátta hogy Anglia a barátnő szótól elvörösödött.

"N-Nem is igaz..! N-Nem a barátnőm..! Menj már a dolgodra...!" Hessegette el a szemüvegest.

"Hello [Ország Név]!~" Ment oda és kezen csókolt téged Franciaország, míg Japánnal beszélgettél.

"O-Oh..! F-Francia-nii-chan.. H-Hello..!" Mondtad gyorsan elvéve a kezed és elvörösödve.

"Mi lenne ha megmutatnám neked most így a meeting után Párizst!" Mosolygott rád.

"T-Tényleg..?" Ragyogtak egy kicsit a szemeid. "M-Mindig is el szerettem volna menni más helyekre i-is..!" Mondtad boldogan.

"Itt az idő!" Karolt át téged. "Megnézhetjük a Louvre-t... Meeg.. Az Eiffel Tornyot is.." Váltott a mosolya furcsábbá.

"Hmm? Okés." Mondtad ártatlanul semmit sem sejtve.

"AZT MÁR NEM." Fogta meg hirtelen Anglia Francia vállát.

"He? Mit keresel itt Európa fekete báránya? Téged senki sem hívott." Nézett rá szúrósan Francia. 

"Nem fogod elvenni szegény [Ország Név] ártatlanságát te béka..!" Mondta mérgesen.

Furcsán néztél rá.

"Tudod máár nem vagy az apjaa.." Vigyorgott Franciaország.

"Sose volt.." Ráztad a kezed és a fejed egyszerre egy poker arccal.

"Akkor esetleg azért véd téged most ennyire... Meeeeert több akar lenni mint egy baráát..?~" tette oda a kezét a szájához, és mosolygott.

Anglia elvörösödött de te még mindig nem értetted.

"Azt akarod hogy a gyarmatod legyek megint..?" Néztél rájuk furcsán. "A-Azt már nem..! M-Megtudok állni a saját lábamon is..!" Mondtad mérgesen nekik.

"Aww de aranyos vagy [Ország Név] de nem erre gondoltam!" Mosolygott Francia ország. "Úgy értettem hogy ő azt szeretné hogy te meg ő együ-" De nem tudta befejezni mert Anglia leütötte.

"MIÉRT HISZI MA EZT MINDENKI!?" Mondta vörös fejjel.

"Most már tényleg nem értem.." Néztél lefele.

Francia gyorsan felkelt a padlóról és ismét átkarolt téged. "Mehetünk..?~"

"Oh. Aha." Néztél rá , és elindultatok.

"MEGYEK. VELETEK." Mondta gyorsan Anglia.

"Mint mondtam senki sem hívott...." Mondta neki Francia ridegen.

"Érdekel az engem."

"Ne veszekedjetek és menjünk már..." Sóhajtottál.

"Rendben [Becenév]!~"

"[Becenév]...?" Néztél Franciára furcsállva.

"Menjünk." Mosolygott rád. Anglia pedig mögöttetek ment.


Amikor Franciába értetek eléggé meglepődtél. Mivel ott mindenki tudta hogy Franciaország egy személy. Sőt személyesen ismerték. Te sose tudatnád az országlakóiddal, hogy te maga vagy [Ország név]. Úgy gondolod máshogy bánnának veled.

"Hogy érezted ma magad?" Nézett rád Francia, miután bementetek egy cukrászdába.

"Jó volt." Mondtad és etted a fagyid.

"Ennek örülök.." Mosolygott.

"Nem nyomulsz túlságosan..?" Mondta Anglia, míg piszkálta a fagyiját.

"Nem." Mondta, majd kivette Anglia kezéből a fagyit. "ÉS TE NEM KAPHATSZ ILYET!" 

"H-HÉ! FIZETTEM ÉRTE!" Akadt ki Anglia de Francia már eltüntette a fagyit.

"Kérsz ebből?" Tartottad neki a fagyid.

"H-Huh..?" Csillogtak Anglia szemei.

"NEEEE [ORSZÁG NÉÉÉV] NE ADJ NEKII..!" Sírt neked Francia.

"Miért ne? Így is rossz kaját hoztam neki tuti szar napja volt.." Mondtad duzzogva, de igazából magadra voltál mérges. "De ha nem kér akkor viszont megeszem." Mondtad neki, és kezdted visszahúzni a fagyid.

"A-Ah v-várj k-kérek!" Ragadta meg a kezed hirtelen. Amint elkapta hirtelen elengedte, elvörösödött, és inkább evett a fagyidból. "K-Köszönöm.." Mondta elfordulva.

Bólintottál majd ettél tovább. Majd ránéztél az órádra. "Basszus.. Ennyire késő van..? Nah srácok." Mondtad és álltál fel. "Én megyek. Nyugi haza találok!" Mosolyodtál el, és felvetted a táskád. "Majd mát találkozunk." Intettél nekik.

Anglia nézett utánad egy ideig. 

"Miért nem jöttök inkább össze." Mondta Franciaország egy önelégült mosollyal.

"HAGYJ MÁR EZZEL..!" Vörösödött el megint Anglia. "Csak.. Sajnálom hogy egyedül hagytam őt..  Nincs valami jó helyen.." Mondta Anglia meredt szemekkel.

"Igazad van.." Vette komolyra a témát Franciaország. "Törökország közeledik erre felé. Én még ki tudom őt kerülni.. De ő is képes lesz rá..?" Mondta, míg nézték ahogy az utcán sétálsz elfele.


Haza értél, és elmentél a fővárosod melletti faluba. Valamiért nagyon kedvelted azt a falut. Az emberek kedvesek voltak, és teli volt élettel az egész.

"Ah..! [Név] üdv megint!" Köszöntek neked már akkor, amikor csak a falu határát lépted át. Igen, itt az emberi nevedet használtad, mert mint mondtam, nem szeretted volna, hogy megtudják te egy ország vagy.

"Igen megint benézek!" Mosolyogtál életvidámat.

"Yaaay!" Futott hozzád pár gyerek. 

"[Név] labdázz velünk!" Mondták a fiúk.

"Neem.. Inkább ugráló kötelezz velünk!" Mondták a lányok.

"Persze mindjárt!" Simogattad meg őket. "Csak még megnézek valamit." Mosolyogtál és tovább mentél.

Elérted a falu végén a kis házat. Ott volt egy kislány, aki mindig egyedül játszott. Nem tudod miért, de emlékeztetett téged saját magadra.

Ott ült a szoba végébe, és a rongyos babájával játszott.

"Szia Chizuru." Mosolyogtál rá.

"O-Oh..!" Csillant meg a szeme. "Szia [Név]." Mondta neked, és letette a babát.

"Miért nem játszol a többiekkel?" Guggoltál le hozzá.

"N-Nem tudom.. N-Nem merek oda menni.." Hajtotta le a fejét, és ismét piszkálni kezdte a babát.

"De ha nem mész oda, akkor sose fognak játszani veled.." Simogattad meg a fejét szomorkásan. "Nah gyere." Álltál fel és a kezedet tartottad felé. "Menjünk játszunk velük." Mosolyogtál.

A lány szeme csillant, és megfogta a kezed, a másik kezébe pedig a babát, amit tudtál, hogy az anyukájától kapott, de ő elhagyta őt. Talán ezért is emlékeztetett téged magadra. Téged is elég sokan hagytak el. Itt akarsz lenni emellett a lány mellett, míg fel nem nő.

"[Név] hát itt vagy!" Ujjongott a sok gyerek. "Oh hoztad Chizurut is?" Néztek a lányra, aki mögéd bújt.

"Igen! Szeretne mondani valamit." Néztél le rá. "Gyerünk Chizuru menni fog." Mosolyogtál.

"E-Erm.. J-Játszhatok veletek..?" Fúrta be a fejét a lábadba, és érezted ahogy jobban megszorít téged.

A gyerekek ledöbbentek. "PERSZE!" Mondták egy hatalmas mosollyal. "Végre Chizuru is játszik!" 

Majd azzal labdáztál, és ugráló köteleztél a többi gyerekkel, és Chizuruval.

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top