"Rendbeen! Akkor kezdjük a meetinget!" Törte meg Amerika a beszélgetéseteket Angliával.

Előre fordultál és nagyon izgatott. voltál! Miről van szó egy meetingen? Milyen a többi ország? Egyszerűen nem bírtál magaddal.

"Szóval! Ezzel az egész 'ózonréteg sérülése' témában van egy ötletem!" Kezdett bele Amerika majd mutatott egy rajzot. "Szerintem kell egy hős, aki megold mindent! Nem kell aggódnotok, majd leszek én az..! Hihi." Nevetett magán.

'Hmm.. Szóval ilyen témák...' gondoltad, és elkezdtél jegyzetelni. Majd.. Meguntad.

Már is untad? Mi bajod van neked? Annyira vártad ezt, és máris unod..! Nem tudod mit csinálj, Próbáltál nem feltűnően unatkozni, mivel mit gondolnak majd a többiek, ha meglátják hogy már az elsőn nem figyelsz.

Majd körbe néztél a terembe.

'SENKI SEM FIGYEEL...' Akadtál ki. 'M-Még Amerika se! pedig ő beszél..!' 

Japán mangákat olvasott, Ita-Chan Németországgal beszélgetett, Romano Spanyolországgal veszekedett, Amerika evett, Hollandia számolta a pénzét, Az északiak hangosak voltak mint mindig, Oroszország nézett ki a fejéből és vigyorgott, Kína magába beszélt..!

"M-Mi van itt.." Mondtad magadnak halkan, majd oldalra fordultál Angliához. Hát ami ott fogadott.

Annyit láttál, hogy az a bizonyos 'Úriember' egy nem igazán elegáns magazint olvas a könyvébe rejtve.

Hirtelen észre vette hogy figyeled és feléd fordult. Majd mind ketten elvörösödtetek.

Te a magazin miatt, Anglia pedig azért mert figyelted.

"MI AZ ISTEN." Mondtad neki vörös arccal. "TE MIT OLVA-"

"SEMMIT." Vágta rá egyből, és elfordult vörös fejjel.

'JÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓ..... Vegyük úgy, hogy ezt nem láttam..!' Mondtad egy furcsa mosollyal, vörös fejjel, és előre fordultál.

Majd a másik oldaladra fordultál Franciaországhoz aki amint észre vette hogy nézed a kezével egy csókot dobott.

'Hajj.. Senki sem normális itt...' Gondoltad és lehajtottad a fejed.

"Rendben ebéd szüneeet!" Mondta Amerika majd folytatta az evést.. Amit a meeting alatt is csinált.

Te felálltál de Anglia megállított.

"Hova mész?"

"Hm? Jah veszek magamnak ebédet.." Mondtad visszanézve rá.

"Oh oké.. Nekem is hoznál? Adok rá pénzt." Turkált a zsebében. 

~Idő ugrás~

"Amerika egyszer legyél már normális.." Hallottad már az ajtóba hogy Anglia veszekszik Amerikával.

"MEGHOZTAM!" Jöttél be vidáman.

"Oh végre. Mindjárt folytatódik a meeting." Mondta Anglia és átvette a dobozt. "Köszi.. De.. Hol a tied..?"

"Útközbe befaltam." Mondtad neki míg leültél a helyedre ő pedig az övére, és kinyitotta a dobozt.

Kinyitotta, és ledöbbent.

"E-Erm.. Figyelj [Országnév]. Ez mi?" Nézett rád a nyitott dobozzal.

"Huh? Puding." Fordultál felé.

Anglia lefagyott, visszanézett a kajájára, és újra rád. "És én mit kértem?"

"Mi? Nem Pudingot?" Mosolyogtál lágyan.

"INKÁBB ANGOL PUDINGOT." Mondta mérgesen most már. (Megjegyzés~ Az angol puding az sütemény, míg te rendes vanilliás pudingot hoztál, Csak hogy világos legyen. ;3)

Nagyra tátottad a szád majd amilyen hirtelen kinyitottad olyan hirtelen csuktad is be. 

"Hoppszi.. A-Akkor félre értettelek volna?" Ütötted meg zavart mosollyal a buksid. "Bocsi bocsi."

"Ez nem csak apró hiba! Nagyon komoly probléma!" Dühöngött tovább.

"Tényleg? Pedig mindkettő puding!" Magyaráztad. 

"De..!" Kezdett bele majd feladta és sóhajtott egyet. "Mindegy, jó lesz.. Szóval.. Hol van a szószom..?" Kérdezte tőled.

"Hm?" Mosolyogtál. "Hogy érted?" Fordítottad el a fejed.

"A KARAMELLÁS ÖNTETEM HOZZÁ." Volt dühös megint.

"He? Ez minden amit hoztam." Mondtad egy buta mosollyal.

"És hogy egyem meg magába!?"

"He? D-De azt mondtad pudingot kérsz..!" Magyaráztad.

"AZ ANGOL PUDING VOLT. ANGLIÁBA. ISMERT. PUDINGOT KÉRTEM."

"É-Értem.. Értem! De ez jó anyag lesz a blogíráshoz!" Próbáltad lenyugtatni.

"NEKEM NINCSEN SZÁMÍTÓGÉPEM." Akadt ki jobban és felállt.

"Ajj már.. Nem kell így felkapnod a vizet.." Mondtad és felálltál te is. "Felfogtam megyek és veszek neked egy másikat." Mondtad. "Csak adjál pénzt~" Tartottad a kezed.

"Miért nekem kell fizetnem megint!?" Toporzékolt. 

"Mert nekem nincs pénzem." Mondtad egyhangúan.

Majd megint lefagyott. "Mindegy akkor.." Kezdett el megint keresni a zsebében. "Csak vedd meg."

Majd amikor kihúzta a zsebét kiesett belőle.. 1 font.

"Ez csak.." Mondta halkan. 

"Hö?" Néztél rá.

"EZ CSAK EGY FONT."

"Egy font!?" Néztél rá te is.

"Te voltál az aki rossz kaját hozott! Neked kell fizetned!" Ordibált veled. 

"D-De a saját ebédemre költöttem el a pénzem, nincs több!" Mondtad vissza, hátha akkor megnyugszik.

"AKKOR MI LESZ AZ EBÉDEMMEL!?" Mondta hangosabban.

"H-Hát izé.. Ehetsz.." Tetted össze a kezed boldogan. "Pudingot!"

"PUDIING" Mondta hangosan, amire már több ország is felfigyelt. "Miért nem tudsz egyszer megcsinálni valamit jól, te idióta!?" Vágta hozzád.

Ilyenkor mintha valamit bekapcsoltak volna nálad lefagytál.

"A butaságomnak semmi köze az ebédedhez." Mondtad robot hangon.

"CSAK ANNAK VAN KÖZE HOZZÁ!"

"Miért? HOGYAN!?" Üvöltöttél már te is.

"Azért hallottad félre mert egy gyökér vagy!" Vágta hozzád, és mint egy nyíl úgy betalált.

"Mindenki követ el ilyen hibákat! Nagyon pitiáner vagy, hogy nem szállsz le róla!" 

"Nem reggeliztem! Ez most élet-halál kérdése! Nem mintha egy gyagyás megértené!"

Morogtál egyet.

"Nem vagyok gyagyás!" Vágtál vissza.  

"Nem te ismerted el, hogy az vagy!? Nem tudom elhinni, hogy rossz ebédet hoztál, és még bocsánatot sem kérsz!" Folytatta a dühöngést Anglia. Ilyenkor már az egész terem titeket nézett. "LE A FÖLDRE. TÉRDELJ LE." Parancsolta neked.

"Jól van jól van jól van! A földre azt mondod!? TESSÉK! Most boldog vagy!?" Mondtad míg csak előre dőltél. "NAGYON SAJNÁLOM!" Mondtad szarkasztikusan, és mérgesen. "Tessék bocsánatot kértem! Ezt akartad? Igen!?"

"Mi van!? Nem térdelsz!" 

"Így vaaan.. Nem térdelek..! Csak előre dőltem.. Előree.." Forrt köztettek a tűz.

"Miért nem térdelsz..!?"

Lecsaptad a lábad a földre. "MERT MÉRGES VAGYOK..! Biztos vagy abba, hogy nem te vagy a gyagyás Anglia!? Mi van azzal a fura magazinnal amit a meeting alatt olvastál!?" Vágtad hozzá amitől elvörösödött.

"Az a.. Furcsa magazin.." Mondta utánad vörös fejjel. "Hülye vagy? A-Az..."

"Mi az a furcsa magazin? Mire gondoltál míg olvastad? Mire gondoltál? Most nagyon pipa vagyok! Nagyon pipa!" Vágtad hozzá ezeket. 

"HÜLYE VAGY!?" Mondta hirtelen amitől megijedtél. "Hülye vagy? Hülye vagy? Hülye vagy?" Folytatta. 

"Mi a fene bajod van!? Hülye vagy mert azt a furcsa magazint olvasod!" Vágtad vissza, majd felkaptad az ebédes tálat. "Gyerünk edd meg! Itt a puding amit kértél!"

"ÉN ANGOL PUDINGOT KÉRTEM!" Folytatta. "TÉRDELJ LE ÉS KÉRJ BOCSÁNATOT. HAJOLJ LE!"

"Már megvettem!"

"Emberi méltóságból, bocsánatot kell kérned!" Mondta mérgesen tovább. "Te nyomi!" 

És mintha megint bekapcsoltak volna nálad.

"JÓL VAN. TÉRDELÉST AKARSZ LÁTNI? MEGMUTATOM MI AZ IGAZI TÉRDELÉS!" Majd azzal letérdeltél és a fejedet behúztad.

"Hol a bocsánat a pudingért!?" Folytatta. "Térdelés közben bocsánatot kell kérned! Mondd ki! Gyerünk! Mondd hogy sajnálod, hogy gyagyás vagy! Gyerünk!"

Egyre többet morogtál.

"AHJ! NE HÍVJ MÁR GYAGYÁSNAK ANGLIA! AZT HISZED RENDESEN KIISMERTÉL MIUTÁN OTT HAGYTÁL!?" Vágtad hozzá.

"AZT HISZED ÉRTED BÁRMIT IS AMIT MONDOK!?"

"IGEN! HA NEM ÉRTEM AZ AZÉRT VAN MERT ILYEN OKOS VAGY!" Mondtad dühöngve.

Majd Anglia meglepődött, és elvörösödött egy kicsit.

"M-Mit dumálsz..? D-De hülye vagy!" Mondta elfordulva.

"Miii? Bagoly mondja verébnek!" Vágtad vissza neki de te még mindig mérgesen.

"Most lehülyézted magad." Mondta halkabban.

"NEM IGAZ!" Vágtad vissza hangosan.

"DE!" Mondta. "De.. Nem bánom hogy ilyen vagy.." Hajtotta le a fejét vörösen.

Majd te is meglepődtél, és elpirultál egy kicsit.

"M-Mi? H-Huh? M-Miről beszélsz? Te okos vagy!" Mondtad vissza.

Anglia ismét meglepődött.

"F-Fogd be t-te mindenki kedvence..!" Fordult el megint.

Még jobban elvörösödtél. 

"M-Miről beszélsz? Te pedig kifinomult vagy!" 

"Fogd be! Te jól kijössz mindenkivel!"

"Te okos vagy!"

"Pozitív a gondolkodásod!"

"Te okos vagy!"

"Nem, te vagy az okos!"

Morogtatok vörösen, mivel már nem tudtátok hogy most veszekedtek, vagy dicséritek egymást.

Majd kitartottad a kezed. "Béke?" Mosolyogtál rá.

Megrázta azt. "Legyen." Mosolygott vissza.

"Folytathatjuk a meetinget?" Ment oda Amerika és megölelt téged.

"Oh. Persze!" Mosolyogtál rá.

Nem is olyan unalmas mint ahogy gondoltad..