Írta: fifi-chan06

Zoe reggel Tae egyenletes szuszogására ébredt, ami kissé csiklandozta a nyakát. Ránézett az órára: fél hetet mutatott, vagyis a megfelelő időt a felkelésre a lány szamára. Óvatosan megemelte a rajta pihenő izmos karokat, és köntösét maga köré tekerve lement a lépcsőn. Készített magának egy kávét, és miközben azt iszogatta, elkalandoztak a gondolatai. Ennél boldogabb már nem is lehetett volna. Egy hónapja a jelenlegi helyzet még csak egy szép álomnak tűnt, és most tessék: itt vannak a 7 fiúnál, akiket már gimis koruk óta úgy imádnak. Méghozzá nem is akárhogy viszonyulnak hozzájuk.... Zoet a gondolatmenetéből léptek zaja zökkentette ki: Jimin jött le a lépcsőn.

- Jó reggelt, Chimmie hyung - intett mosolyogva. - Jól aludtál?

- Soha jobban. De tudatni szeretném veled, hogy az én szobám Taehyung mellett van - vágta oda szúrósan, és elfordult, hogy ő is csináljon egy kávét.

Zoe majdnem elsüllyedt szégyenében: - Bocs Hyung, nem akartam...- hadarta, majd felrohant, hogy átöltözzön. Mivel indult a kora reggeli futására. Mikor bement a szobába, Tae még mindig békésen aludt, így amilyen halkan csak tudott, felvette az edzőcuccát, és pár perc múlva már a reggeli friss levegőt szívva futott Szöul utcáin.

Mikor egy óra múlva visszaért a legtöbben már fent voltak. Épp a reggelit készítették - már aki, mivel a Maknae Line csak a telefonját nyomkodta, így Jin, Nam és Hobi tett-vett a konyhapultnál.

- Suga hyung még alszik? - kérdezte Zoe. A többiek igent intettek a fejükkel. - És úgy látom Sofi is, bár ezen meg se lepődök. Ne várjatok, hogy minimum fél kilencig felébred... - forgatta a szemét.

- Olyan édesen aludt, nem volt szívem felébreszteni... - mosolygott Jin.

- Minden szörny édesen alszik. Aztán várd ki, míg felébred - mondta Jimin halálkomolyan. Hát igen, neki már vannak emlékei a közös reggelekről....

- Én mindjárt felkeltem Sofit, Suga a ti dolgotok. De előbb megfürdök - a "fürdés" szóra Tae felkapta a fejét, és alig láthatóan elvigyorodott. - Gyors leszek - mondta Zoe, látva Tae arcát, és nyomatékosítva azt, hogy egyedül szeretne tussolni. A fiú annyira nem szomorodott el: a tegnap este mindent kárpótol.

- Zoe, hagyd csak, majd én felkeltem a kis Csipkerózsikát - szólt Jin, és lerakta a kést.

- Hát, jó - és együtt indultak el a lépcsőn.
Amikor Jin belépett a szobába, Sofi épp a takarót a lába közé csavarva, félig hason feküdve aludt, elfoglalva az egész ágyat.

- Édesem - suttogta Jin, óvatosan megrázva a lány vállát. Sofi csak nyöszörgött, és magára húzta a takarót. Jin egyre jobban rázta, majd, mivel nem tudott mást kitalálni, az egyik ujját Sofi oldalába bökte. A lány erre már felébredt, de nem is akárhogy: először összegubózott, majd kirúgva magát felugrott az ágyra, és elordította magát:

- AAAAA!!! RASENGAN!!! - és a kezét felemelve, még mindig félálomban ugrált. - Te jó ég, Jin, te vagy az? Azt hittem Orochimaru vagy...

- Mi? Naruto? - vakargatta fejét Jin. - Én csak fel akartalak kelteni...

- És majdnem ráduszítottam a Mangekyou Sharingant is, úgy vigyázz...nem szeretem, ha felébresztenek, a vekker úgyis csörgött volna - mondta, majd varázsütésre megszólalt az ébresztő, ami....igen. A WWH Jin-remix volt.

- Jajjjj - nyöszörgött a kínos szitun Sofi - kapcsolódj már ki, te rohadt óra - nyomkodta a lány a telefonját, ami végre elhalkult.

- Szóval az ébresztőd is én vagyok, értem. De a múltkor még nem ez volt...

- Bolond, az egy korábbi csörgés volt, amit direkt azért állítottam be. Amúgy én sose kelnék olyan hamar...

- Srácok, kész a reggeli - kiáltotta Hobi, és érezték is a frissen sült gofri illatát.

- Menj ki, átöltözök - mondta Sofi, mire Jin furán nézett rá.

- De tegnap...

- Nem érdekel, most menj ki!
Nem több, mint 10 perc múlva már mind a kilencen ott ültek az asztalnál. Időközben Yoongs is hajlandó volt felkelni.

Már majdnem végeztek, amikor Tae telefonja megcsörrent. Pár másodperc múlva vigyorogva tette le.

- Yeontan nemsokára csatlakozik hozzánk, 5 perc múlva itt lesz. A többiek mosolyogva nyugtázták a hírt, nem úgy Sofi. A lány őrült módjára csapta le az evőeszközeit.

- AAAAAAAAAAAAA - visított. A többiek kissé érdekes arckifejezéssel néztek rá. - Most mi az? Szerelmem az a kutya, látnom kell!!!!

5 perc múlva tényleg csengettek. Taehyung és Zoe kimentek az ajtóba, és nem sokkal később egy kis szőrgombóccal Zoe kezében tértek vissza, akit pár simi után le is tett, had rohangáljon. Sofi egyből odarohant, és elkezdte szeretgetni.

- Hát ki a legcukibb kutyus a világon? - gügyögte, majd Taehyung felé nézett. - Ne lepődj meg, ha hazalopom Magyarországra...de addig is, kérlek had legyen az én szobámban! - nézett rá bociszemekkel, mire Tae megvakarta a fejét.

- Nem is tudom, nem zavarná Jint?

- Nem, dehogy! - mondta Jin helyett Sofi.

- De amúgy meg, Yeontan ott van ebben a házban ahol akar, nincs kikötés.

- Köszönöm!!! - rohant oda Sofi, és szorosan megölelte. - Gyere Tannie, adok neked enni - indult el a lány spájzba. A kiskutya farokcsóválva engedelmesen követte, és látszott rajta, hogy már most odavan a lányért.

- Öhmm - szólalt meg Nam - úgy látszik kedvelik egymást - nézett oldalra, ahol a lány éppen pacsit kért a kutyustól.

- Hagyd csak, imádja az állatokat - szólalt meg Zoe. - És ők is imádják őt. Nem tudom hogy, de akárhová megy például vendégségbe, mindig körülötte vannak. Végül is, tanyán nőtt fel, állatok között.

- Ó, így már értem - mondta Nam, miközben azt nézték, ahogy Sofi felveszi Yeontant, mint egy kisbabát, és táncolni kezd vele.

Erről Hobinak eszébe jutott valami.
- Nem megyünk el táncolni? Gyakorolhatnánk, meg ilyenek....és megnézhetnénk a lányok tánctudását.

Sofi és Zoe egyszerre rázta hevesen a fejét. Csak míg az előbbi lelkesen bólogatott, az utóbbi nemet intett.

- Zoe!!!! Ne kéresd már magad! - fogta meg Sofi barátnője kezét, és húzni kezdte a táncterem felé.