Írta: fifi-chan06

Amikor Sofi és Jin felmentek a lépcsőn Jin szobájába, a többiek egy ideig még ácsorogtak, de úgy 10 perc után mindenki ment a maga dolgára. Zoe alig bírta leplezni az izgalmát: vajon mit csinálhat ez a két jómadár fent? De hamar elfelejtette a dolgot, ugyanis el kellett dönteni, hogy ki hol alszik.
Elsőnek Namjoon mondta, hogy ő majd alszik a vendégszobában, így Zoe aludhat a nagy szobában Sofival.

- Öhmmm.... - köhintett Hobi. - A fenti hangokból ítélve Sofinak nem lesz szüksége külön szobára... - mutogatott kínosan felfelé, mire mindannyian odakapták a fejüket. Valóban, a fürdőszoba felől eléggé...érdekes hangok hallatszódtak.

A kínos csöndet Nam törte meg: - Hát akkor... Zoe, gyere, segítek felvinni a cuccaidat a vendégszobába - indultak fel a lépcsőn a táskákkal. Tae csalódottan nézett utánuk: azt hitte, hogy Zoeval egy szobában aludhatnak.

Körülbelül egy óra telhetett el, amikor kivágódott Zoe szobájának ajtaja, és Sofi csörtetett be, vizes hajjal és kipirosodott arccal. Zoe éppen rajzolt, ezért eléggé meglepődött a kis tanktól, aki átugrálva a szobán lehuppant Zoe ágyára, karjait és lábait szétvetve. Majd megfogott egy párnát, és a fejét belenyomva, a levegőben toporzékolva felvisított. Zoe csak sejtelmes arckifejezéssel várta, hogy Sofi megszólaljon.

- Meg...megtörtént. - nyögte ki végül a szöszi.

Zoe elkerekedett szemmel nézett rá: - Ez most az, amire gondolok?

- Ühüm - bólogatott a lány folyamatosan vigyorogva.

- ÚRISTEN - ugrott rá Zoe, majd Sofi tinilányosan visongva próbált mindent elmesélni a dolgokról.

- Sofi. Ugye tudod, hogy mostmár be kell fejezned a visszautasító viselkedést Jinnel szemben? Ezzel adtad be a derekad. Nincs visszaút.

- Igen, a kis szenya mostmár biztos tudja, hogy oda és vissza vagyok érte. És ezt ki is fogja használni - ráncolta a homlokát.
Zoe, mintha csak eszébe jutott volna valami, megfogta Sofi vállát.

- Basszus, Sofi, ugye volt óvszer? - nézett rá riadtan.

- Nyugi nyugi! Vettem be fogamzásgátlót, nem lesz gyerek - mondta, majd elgondolkodva hozzátette: - Még.

- Te szent ég - sóhajtott Zoe, majd mindketten az ajtó irányába néztek, ahol JK lépett be.

- Csajok, kész a vacsi - Kook a kelleténél egy kicsit tovább nézte Zoe felsőjét, ami látszani engedte a lány hasát. - Ja és - fordult Sofihoz, levéve a tekintetét a barnáról - mivel Hyunggal annyira jól elvoltatok, és így a két szakácsunk nem volt ott, rendelnünk kellett. Sushi lesz vacsira.

- Mit jelent az, hogy "jól elvoltunk"? - ám ezt a másik kettő már nem hallotta, mivel lementek a konyhába. Sofi egyedül maradt, és hirtelen nem tudta, hogy hol vannak a ruhái, mivel már át szeretett volna öltözni: majdnem egy napja ugyanabban a ruhában volt. Minden mindegy alapon úgy döntött, hogy bemegy Jin szobájába, és elcsórja az egyik pulcsiját.

Átlépkedve a folyosón, a lehető leghalkabban nyitott be Jin szobájába, ahol....nem volt senki, így a lány elkezdett kutakodni a szekrényben. Mikor végre talált egy rózsaszín pulcsit, diadalittasan magára húzta, és a tükör elé állt. Olyan hangosan elnevette magát azon, hogy mennyire nagy rá (a térdéig ért), hogy ezt valószínűleg meghallhatták, mert a következő pillanatban nyílt az ajtó, és Jin lépett be rajta. Sofi azonnal abbahagyta a nevetést és várakozva nézett a fiúra, mondjon valamit.
Jin tetőtől talpig végigmérte a lányt, végül így szólt:

- Édes, szerintem ezt vedd le - mondta, mire Sofi csalódottan nézett rá. - Igen, vedd le, ha nem akarod, hogy vacsora közben is letámadjalak, annyira aranyosan nézel ki ebben a pulcsiban.... - kuncogott, mire Sofi odalépett mellé, a nyakára csimpaszkodva egy édes csókban részesítette, majd belesuttogta a fülébe:

- Azt hiszem, hogy nem fogom levenni. Ha az előbbi feltételezésed vacsora után is áll, akkor végképp - nevetett a lány, majd megfordult, és kiment. Mindezt Jin kissé letaglózva nézte: "Jézusom, meg akar ölni? Nem fogom tudni tűrtőztetni magam, és még a végén a konyhaasztalon történik meg." gondolkozott, majd elképedve Sofi után ment.

Lent a többiek már vártak rájuk: a nappaliban kikészítették a kis asztalra az ételt, és elhelyezkedtek a fotelekben, vagy a földön. Zoe Tae mellett ült a kanapén, és az érkezésükre felkapta a fejét. Sejtelmesen összemosolygott Sofival, majd vett egy adag sushit az asztalról, és elkezdett enni.

- Hát, Picinyem - mondta Jin Sofinak - nekem nagyon úgy tűnik, hogy nincs hely, és az ölemben kell ülnöd.

- Hahaha drágám, el ne képzeld. Nézd csak abba a fotelbe te pont beleférsz, én pedig majd ülök a karfán.

"Ne kínozz, kérlek ne. Már most se bírom, kérlek fejezd be" fohászkodott Jin magában, de természetesen minden úgy történt, ahogy Sofi mondta.

Már egy jó ideje beszélgettek mindenféle hülyeségről, amikor Sofi annyira nevetett, hogy véletlen beleborult Jin ölébe. Igen, pontosan arra. Sofi annyira kacagott, hogy észre se vette, az alatta lévő fiú mennyire próbálja visszatartani, a hangot, ami épp feltörni készül belőle.

- Édesem - préselte ki magából Jin - kérlek...ne mozogj....annyira...
Sofi végre felocsúdott, de nem szállt ki Jin öléből. "Szenvedj még egy kicsit" gondolta magában, majd direkt el kezdett mocorogni. A többiek mindezt páholyból nézhették végig... És mind úgy gondolták, hogy erre jobb lenne sohasem emlékezni. Jin arcán látszódott az erőlködés, nehogy elélvezze a dolgokat, de szegény azt már nem bírta ki, amikor Sofi a feneke alá nyúlt, és pont hozzáért férfiasságához.

- Ahhh~ hangzott Jinnie szájából a jóleső nyögés, mire a többiek szájában hirtelen megállt a falat.

- Öhmmm...srácok...- motyogta Tae. - Nem lehetne mindezt valami olyan helyen, ahol mi nem vagyunk?
Sofi végre észrevette, hogy egy kicsit elszállt, és villámgyorsan pattant ki Jin öléből.

- Bocsánat, csak...elkapott a hév.

- Semmi gond tényleg - válaszolt a többiek helyett Jin - de kérlek, legközelebb szólj előre. Most dobhatom ki ezt a nadrágot a mosógépbe...