Taehyung szemszöge:

Holnap reggel megyünk vissza Jungkookékhoz. Nagyon gyorsan elrepült az idő. Tegnap szinte semmi programunk nem volt, mégis elég érdekes volt a napom. Kook annyira furán viselkedik. Mintha közeledne, de aztán benyögi, hogy örül, hogy van egy ilyen legjobb barátja és olyankor elvesztem az utolsó csepp reményemet is. Idegesen túrtam kék tincseim közé, hiszen az ilyen gondolatok folyton idegességet váltanak ki belőlem.

A mai teendőnk már csak a kaja elkészítése, amit Jungkook és Hobi vállaltak, mondván, hogy nehogy felgyújtsam a konyhát. Kedves gesztus. És az ajándékozás, amitől kissé tartok. Nem akartam odaadni titkos szerelmemnek az ajándékát, de mit veszíthetek vele?Kezemben szorongatva az alig tenyérnyi méretű, törékeny parfümöt gondolkodtam el vagy hatvanszor az egész ránk váró estén. Hoshinak minden álma volt egy baseball sapka , amit nemrég nézett ki a kedvenc boltjában, úgyhogy egyértelműen megvettem neki, plusz kap még egy kis csokit is a hízás érdekében. Elvégre karácsony van. Seoyunnak és nagyinak is vettem egy-egy kisebb dolgot. Seonak egy plüssöt és a kedvenc bandája logójával díszített tolltartót, nagyinak pedig sütéshez való dolgokat szereztem be.

-Mit csinálsz?-ugrott rám hátulról Kook, amitől automatikuson előre borultam, vuszont gondosan ügyeltem arra, hogy elrejtsem előle ajándékát.

-Gondolkodtam-csúsztattam vissza a táskámba az illatbombát.

-Rajtam?-vigyorgott.

-Hogyne-forgattam szemet. Arról nem kell tudnia, hogy ez most igaz vagy nem.

-Mindjárt kezdjük a kaja készítést, úgyhogy öltözz puccos ruhába és gyere ki a nappaliba-kacsintott rám én pedig legszívesebben bemostam volna naki amiért itt játszadozik velem és a szívverésemmel.

Elővettem a telefonomat és kikerestem Seoyunt a messenger beszélgetéseimből, majd gépelni kezdtem.

Oppa💛

Szia pöttöm, hogy telik a karácsony?

Yunie💛

Mama csinált mézeskalácsot!!🥳🥳
Hiányzol Oppa...Mikor jössz hozzánk?

Oppa💛

Felhívom mamát és megbeszélem vele😇
Vigyázz magadra és ne egyél túl sok cukrot mert sokkot kapsz tőle! Boldog karácsonyt Yunie, szeretlek❤

Yunie💛

Boldog karácsonyt Taetae, szeretlek!

Mosolyogva léptem ki a beszélgetésből és kerestem ki mama számát, majd hívtam fel.

-Szia nagyi-szóltam bele izgatottan.

-Szia drágám! Már hiányoltam a hangod, csak nem értek ehhez a kütyühöz-sopánkodott.

-Semmi baj. Mikor látogathatlak meg titeket?-tértem azonnal a lényegre.

-Seoyun sokat lóg a barátaival mostanság, két napot otthon sem lesz. Valami japán lánykánál alszik.

-Harmincadika sem jó?-kérdeztem.

-De az jó lehet! Felírom és ha minden jó még megkérem a húgod, hogy hívjon vissza-nevetett fel.

-Rendben, köszi boldig karácsonyt nagyi!-köszöntem el

-Szia Tae, nektek is!-mondta majd bontotta a vonalat.

El szeretném vinni magammal Jungkookot de fogalmam sincs hogyan mondjam el neki vagy kérjem meg rá. Sokat meséltem már róla és nagyi szeretné látni.

Elhesegettem a bennem kavargó gondolatokat és felöltöztem az előre kiválasztott elegánsabb ruhámba és kimentem a nappaliba. Szerencsére Hobi lakása úgy van felépítve, hogy a nappali és a konyha összeköttetésben van, így simán tudunk beszélgetni és még látjuk is egymást mindeközben.

-Hoshi én a helyedben nem dobálnám a kaját-láttam el tanáccsal.

-Nyugi cicc-Kuncogott fel Jugkook-ő ennek a mesterr-kacsintott. Anyád.

Mi az ,hogy cicc? Már komolyan nem értem mi folyik itt.

Egy órán belül az összes étel elkészült és meg is ettük a vacsoránkat, úgyhogy csak az ajándékozás maradt hátra.

-Oké, kezdtem én-lépett elő Hoseok a kezében egy nagyobb zacskóval-Taetae-mosolygott rám-Boldog karácsonyt-nyújtotta át az ajándékomat. Azonnal nekiálltam kicsomagolni és az állam szerintem elment randizni a padlóval amikor megláttam a Gucci fejpántot.

-Remélem tetszik-vakarta meg tarkóját olyan "basszus csak nem lőttem mellé" stílusban. Valóban nem.

-Te jó ég-kaptam szám elé kezeimet-imádom! Köszönöm!-vigyorogtam, majd szoros ölelésbe vontam.

-Oké akkor először is Jungkook-szólítottam meg a csendben álldogáló fiút-Boldog karácsonyt- nyújtottam át félve az eddig őrzött ajándékot.

Kook izgatottan kapta ki a becsomagolt illatszert és gyönyörködött benne, majd csuklójára fújta, hogy megszagolja azt.

-Te aztán nem vagy semmi-nyalta meg alsó ajkát amitől egy kisebb szívrohamot kaptam-Köszönöm.

Aprót bólintottam és vártam a következő lépést. Elregélte, a szokásos boldog krlarácsonyt stb és átadta az apró dobozban lévő ékszert. Egy ufo medál?

Óvatosan kivettem a dobozából és nézegetni kezdtem. Pontosan illik a karkötőmhöz.

-Köszönöm, nagyon tetszik!-vallottam be az igazat.

-Tudtam, hiszen te vagy rajta-vigyorgott elégedetten.

Szemet forgattam és javasoltam, hogy folytassuk tovább amit elkezdtünk.

-Na? Beletrafáltam?-állt meg az ajtóban Jungkook egy büszke de halvány mosollyal az arcán.

-Természetesen-biccentettem és tovább csodáltam a kicsi ékszert.

-Legalább valami jó is van bennem-sóhajtott.

Olyan szívesen elkezdtem volna sorolni mennyi minden van benne ami imádnivaló és tökéletes, de nem tehettem. Barátok vagyunk, végre. Nem ronthatom el azzal, hogy mindent a képébe vágok, hogy mennyire fontos nekem és mennyire szeretem.

-Ne mondj ilyeneket!-parancsoltam rá-Viszont lenne egy kérésem. Mármint kérdésem?-tettem fel a kérdést saját magamnak.

-Mi lenne az?-foglalt helyet mellettem az ágyon.

-Igazából-haraptam be alsó ajkam-H-ha ha nem nagy baj a-akkor.

-Akkor?-hajolt közelebb hozzám.

-E-eljönnél ve-velem a családomhoz?-tettem fel a kérdést remegő kezekkel.

-Már múltkor is beleegyeztem-hallatta ismét édes nevetését. -Még szép, hogy elmegyek.

Tekintete levándorolt résnyire nyílt ajkaimra, amitől azonnal felvettem a szokásos pirosas színemet. Késztetést éreztem, hogy összeérintsem párnácskáinkat, ezért inkább elkaptam tekintetem róla.

Csukott szemmel hátradőltem és próbáltam lenyugtatni magam.

-Bárhova elmegyek veled-mondta, majd alig pár miliméterre hajolt tőlem. Éreztem forró leheletét a nyakamnál, amitől kipattantak a szemeim.

-Köszönöm-mondtam határozottan, de ekkor megéreztem azokat a gyönyörű, puha ajkait az arcomon ezzel pedig az összes magabiztosságom elszállt. Hirtelen szökött az egekbe a vérnyomásom. Képzelődnék?

Halk cuppanással vált el tőlem és rögtön felvette velem a szemkontaktust. Ne csináld ezt velem kérlek...

-Szeretem amikor elpirulsz-cirógatta meg az arcom.

-Nem szeretem amikor te váltod ki belőlem-Nyújtottamnrá a nyelvem.

Várjunk. Én ezt most komolyan megtettem?!

-Hoppá-feküdt ő is a hátára-Mikor megyünk a családodhoz?-váltott témát.

-Harmincadikán-feleltem.

-Tökéletes, addig is nálunk laksz-közölte én pedig képtelen voltam visszatartani a mosolygást.

-Rendben főnök-nevettem fel és felé fordultam-de mostmár aludhatnánk, mert holnap megyünk haza-ásítottam.

-Aludjunk-oltotta le a kislámpát, ezzel teljes sötétséget borítva a szobára.

-Jó éjt Jungkookie.

-Jó éjt Tae.

Csak egy pillanatra éreznéd ugyanazt amit én...

2019.12.27.

Hibákért elnézést!