─━━━━━━⊱✿⊰━━━━━━─

— Mindegy — nyalta mag ajkát az idősebb, majd odasétálva az íróasztalához nézett végig azon, amit a kicsi hozott magával. — Hogy fért mindez bele a táskádba — emelt fel random dolgokat, majd az alkoholos üvegre lesett. — Hozzak hozzá poharat, vagy jó lesz így is? — Emelte fel lassan a márványt, miközben elhintve Jisungra lesett.

— Jó lesz az úgyis — legyintett. — De még csak kilenc óra, szerintem túl korai lenne még elkezdeni inni, nem?

— Mert meddig akarod halogatni? — Figyelte értetlenül a kisebb arcát, aki úgy tűnt, talán kezdett hozzászokni a folyton bunkó és kegyetlen hangnemhez. — Majd ha elfogy, másnem megkérdezem anyut, hogy nekünk nincs-e itthon valami — vonta meg vállát, majd kibontotta az üveget és félre rakva nyúlt kedvenc nassijához, amit a műanyag csomagolás után azon nyomban el is kezdett enni.

⊱✿⊰

A korty ismét vészes lassúsággal szánkázott le a barna hajú torkán, miközben síri csendben ültek egymással szemben az idősebbel. Már az üveg fele tartalma hiányzott és már a második savanyú cukor lett felbontva, de mintha nem is lettek volna egymás közelében, úgy nem történt semmi. Egyszerűen csak nem jött magától a történés.

— Ne nézzünk akkor valamit? — Kérdezte keserűen a fiatalabb, aki egyáltalán nem erre számított az estével kapcsolatban. Hyunjin csak megrázta a fejét, majd összevonva szemöldökeit lesett az íróasztalára.

— Inkább kártyázzunk — nyelte le falatját, majd felállva nyúlt bele fiókjába és elővett egy UNO-s dobozt, aminek tartalmát a fehér pléddel leterített ágyra tette, miközben teljesen a fiatalabbal szembe fordult. — Aki veszít, iszik — jelentette ki teljes egyszerűséggel, majd elkezdte összekeverni a kártyákat.

— Én inkább filmeznék... — Tett úgy Jisung, mintha nagyon fájt volna neki az, hogy inkább játszanak, mintsem a laptop előtt bambulnak órákon keresztül. — Viszont akkor játszhatunk, ha a vesztesnek meg kell csókolnia a másikat — húzta el egy csalafinta mosolyra ajkait, és habár így pár év kapcsolat után ilyet ilyen kontextusban fura volt a levegőbe ereszti, más már nem volt eszében, amivel meg tudta volna törni az idősebbet.

Hyunjin nyújtotta kezét egy kézfogásra, miszerint elfogadta és benne volt a szabályokban, majd pár perccel később már a játszma kellős közepén voltak. Igazán hosszúra sikeredett a szedett-vetett kártyázás, viszont Jisungnak minden ilyen időhúzással megérte várni.

— Nyertem — vigyorogva tette le utolsó kártyáját Jisung, majd csillogó szemeivel a magasabbra lesett, aztán elvette a polcról az üveget és leöntött pár menetnyit a gyomrába ismételten. — Kérem a csókomat — képtelen volt abbahagyni fogainak mutogatását; talán az alkohol és az ő vészesen alacsony szeszküszöbe okozta ezt a felszabadultságot az alaphelyzetek ellenére is, de minden esetre az egyetlen, ami akkor a szemei előtt lebegett, az akkor igazán ritkán ízlelt ajkak voltak.

Hyunjin kivéve a fiatalabb ujjai közül a márványt emelte azt szájához, majd mintha víz lett volna, megborította azt. Érezni akarta azt a leeresztést és lelkének részlegesen szabad szárnyalását annak ellenére, hogy milyen érzelmek dübörögtek benne; mérhetetlenül el volt keseredve és a düht sem vetette meg fájdalomtól nehezen dobogó szerve.

Maga mellé helyezve a törékeny testet emelkedett fel térdeire és közelebb araszolva a folyton csak mosolygóhoz támaszkodott meg annak lábai mellett és hanyagul dunyháira hajolt. A savanyú cukorka íze keveredett a soju összevetethetlen aromájával, viszont a kisebb édes, barackos ajkai akkor is kitűntek mindezek alól.

Jisung a csókba mosolyogva érezte, ahogy testét egyre jobban kezdi elönteni a vágy arra, hogy több és több érje őt a másik létéből és tetteiből, ezért beletúrt annak kócos és rendezetlen hajába, majd közelebb húzta magához. Az idősebb erre készségesen ment közelebb, szíve a bűntudattól verdesett a leghevesebben, de nem tagadhatta, hogy már borzalmasan hiányoztak neki ezek az érintések. Lehunyta szemeit, majd csak az apró neszekre fókuszált, amik heves harcuk adott ki — talán az egész elmúlt két hónaptól, ami akkor is a fejében játszódott, körvonalazódott ki benne egy egyfajta zavarbaesés, érezte ahogy orcái felforrnak és az alkoholtól amúgyis magasabb testhőmérséklete átszegi a határokat. Hirtelen kezdett el erős szorítást érezni torkánál, amit azzal próbált eltűntetni, hogy egyre szeszesebb és szeszesebb csókba fogványozott a kisebbel, akinek mindvégig semmi sejtése sem volt arról, hogy a másikban akkor mégis mi ment végbe.

─━━━━━━⊱✿⊰━━━━━━─