Benedict szemszöge

- De jó kedve van valakinek. - jegyezte meg Martin, ahogy a díszlet mögé sétáltam. Felé fordultam és egy nagy, ostoba vigyort villantottam rá, mire elnevette magát és tovább olvasta a szövegkönyvet. Lépéseimben éreztem az igazi tavaszt, ahogy az öltözömbe mentem. Belenéztem a tükörbe és megláttam a tekintetemben azt az extra izzást, amitől az egész arcom ragyogott. Lehet van ehhez valami köze Theresának, ugyanis amikor a szövegemet tanultam, végig rá gondoltam.

A nap hátralevő része normálisan telt; felvettünk pár új részt Sherlockhoz, amik nagyszerűen sikerültek. A színészet azon kevés dolgok közé tartozik, amely igazán boldoggá tesz. Még mindig alig hiszem el, hogy ennyire sikeres lett ez a műsor, és olyan furcsa érzés, amikor megismernek az utcán. De be kell vallanom, hogy nagyon tetszik.

- Akkor jössz szombaton? - kérdezte Martin, amikor ki jöttünk az épületből; mögöttünk a fények drámaian hunytak ki.

- Szombaton?

- Ne már, nehogy azt mondd, hogy már el is felejtetted!

- Öhm... - igyekeztem felidézni bármit a szombattal kapcsolatban, de semmi nem jutott eszembe. Bocsánat kérően néztem Martinra, mire elnevette magát.

- Valami vagy valaki sokkal fontosabb kötheti le a gondolataidat. - mondta jelentőségteljesen Martin, mire kissé elpirultam. - Nos, Rupert születésnapja lesz és mindenkit meghívott London legújabb szórakozóhelyére, valami Raktár a neve, szóval jobban teszed, ha ott leszel. Talán magaddal hozhatnád ezt az új lányt is.

- Tudod mit Martin? - fordultam társamhoz mosolyogva. - Pontosan ezt fogom tenni.

Azzal a lendülettel beültem az autómba és beindítottam.  Elővettem a farzsebemből a telefonomat, feloldottam és elkezdtem megfogalmazni egy üzenetet Theresának. Máris hiányzott a társasága. Talán elvihetném este vacsorázni - gondoltam.

"Hogy telik a  napod? Eszembe jutott, hogy következő szombaton az egész stábbal elmegyünk Rupert születésnapját megünnepelni, ő alakítja Lestrade-"

Még be sem fejeztem az üzenetet, egy új jelent meg a képernyőn, amitől még az ereimben is megfagyott a vér.

"Mikor akartad elmondani, hogy te voltál az, aki kihívta a rendőröket és a mentőket is azon az éjszakán?"

A francba. Kitöröltem az sms-t amit elkezdtem írni, hogy elkezdhessek egy másikat.

"Hogy jöttél rá? Nem az van amire gondolsz, én csak-"

De egy újabb üzenet érkezett.

"Ezt meg kell beszélnünk. Kérlek, gyere át, amint lehet."

Nagyon úgy tűnik, hogy bajban vagyok.