Kipihentem keltem fel. Mosolyogva pillantottam a mellettem békésen alvó James arcára. Világosbarna haja kuszán állt a homlokára omolva. Fekete szemeit eltakarták hosszú, fekete pillái. Szemhéja meg-meg remegett, amit egy halk kuncogással díjaztam. Telt ajka kissé elnyíltak.

-Ugye tudod, hogy beteges, hogy egy alvó embert ennyi ideig figyelsz? - kérdezte reggeli, rekedtes hangon, miközben csukva voltak szemei.

-Én nem is néztelek- próbáltam letagadni.

-Ahha-ahha... Hazudós vagy- húzott magához közel és úgy ölelgetett, mint egy plüssmackót.

-Tudtad, hogy álmodba beszélsz? - gondoltam vissza az éjszakára, mikor arra keltem, hogy valakinek nagyon magyarázta, hogy "boltba kell mennie, megvenni a sajtot".

-Nem is...

-De is... Mellesleg elmehetünk megvenni azt a sajtot- kötekedtem vele tovább, mire megharapta az arcomat.

Lustálkodtunk még vagy fél órát, mire rászántuk magunkat, hogy keljünk fel. James tekintete végigvándorolt csupasz bőrfelületeimen, mikor öltöztem. Bevallom élveztem, ahogyan néz, így lassab húztam fel a ruhadarabjaimat.

-Öhm...- kezdte el kínosan vakargatni a fejét- szóval...

-Kéne ruha?- húztam fel játékosan a szemöldököm. Nem válaszolt, csak bólintott egy aprót.
Odaléptem a szekrényemhez, majd egy ugyanolyan fekete csőfarmert dobtam a fiúnak, mint ami rajtam van. Mivel nincs más színű ruhám csak fekete, fehér és szürke, így az utóbbiból adtam neki egy kötött pulóvert.
Végignéztem James izmost testén. Határozottan nagyobb nálam, így az anyag mindenhol feszült testére, kiemelve ezzel tökéletes alkatát.

-Azt hiszem ha leülök, ez a naci a fenekemen szét fog szakadni- tekeredett ki és szemügyre vette a tükörben a hátsóját.

-Bárcsak- haraptam be alsó ajkamat, mire James felnevetett.

-Tetszik a popsim Aaron?- kezdte el rángatni a szemöldökét. Megforgattam a szemeimet, majd a fürdőbe vettem az irányt. Elvégeztem a szokásos reggeli rutinomat. Éppen fogat mostam, mikor a hátam mögé lépett James, pont úgy, mint tegnap, mikor a nyakamat néztem a tükörbe.
Kezeit összefűzte a hasamnál és fejét a hátamnak döntötte. A szívem, mintha megbolondult volna, össze-vissza kezdett el kalapálni.
Mikor nedves ajkaival a fülem mögé puszilt, minden létező szőrszálam az ég felé állt.

-Haza kell ma mennem- suttogta a fülembe. Lehunytam a szemem. Nem akartam, hogy itt hagyjon. Szembe fordultam vele, majd kezeimet nyaka mögött összekulcsoltam.

-Nem maradsz megint estére?

-Nem lehet- nyomott egy puszit az orromra- Lily-nek azt mondtam, hogy buliba mentem.

Megreggeliztünk és néztünk egy filmet, mire James úgy döntött, hogy inkább velem foglalkozik.

-Figyelj Aaron- pillantott fel rám az ölembe fekvő fiú- te szereted a húgomat?
A szívem egy pillanatra megállt. Csak néztem James sötét szemeit, amikben kíváncsiság lappangott.

-Én nem... Nem hiszem, hogy szeretem őt. Sőt... szerintem én képtelen vagyok valakit is megszeretni. Mármint szerelemből.

-Ezt, hogy érted?

-Úgy, hogy... Azt mondják, hogy a szerelem egy olyan dolog, hogy tudod, hogy mikor vagy az. Valami csodálatos érzés. Mikor meglátod és máris jobb kedvre derülsz. Mikor meghallod a hangját mosolyra húzódik a szád. Amikor megérint libabőrös leszel és bizsereg a bőröd... - ekkor észbe kaptam, hogy miket mondok- vagyis... Az a lényeg, hogy én még ilyet nem éreztem. Sőt... Még csak kimondani sem mondtam, soha...

-Még Lily-nek se?- kerekedtek el a szemei. Megráztam a fejem- Tudod... Szeretném, megmutatni neked, hogy milyen érzés szerelmesnek lenni- mondta halkan, miközben, mintha zavarba jött volna. Nem akartam neki mondani, hogy kizártnak tartom azt, hogy ezt meg tudja valósítan, így csak annyit mondtam, hogy remélem sikerülni fog neki.
Kb egy óra múlva James indulni akart. Kikísértem a kapuig.

-Mikor látlak újra?- ölelt meg a kipirosodott arcú fiú.

-Amint eltűnik a nyakamról a dolog, amit csináltál- mosolyodtam el- De ugye tudod, hogy ide bármikor jöhetsz?

-Szavadon foglak- hajolt az ajkaimra, majd finoman megcsókolt.
Üdv lepkék!!
Elsétált mellőlem, majd vissza se nézett. Figyeltem, ahogyan az alakja eltűnik a messzeségbe. Még mindig szédelegve foglaltam helyet a kanapén. Istenem, ez a fiú mit tesz velem? Alig van távol 5 perce tőlem, de máris azt szeretném, hogy itt legyen, mellettem.
Elpakoltam a házat, majd gondolkodtam azon, hogy nemsokára Karácsony és, hogy milyen ajándékot vegyek Lily-nek, anyáéknak... James-nek.
Főleg az utóbbi izgatott, így eldöntöttem, hogy ma bemegyek a városba és körül nézek.
Így is lett. A Karácsonyi vásárnál kezdtem, ahol ugyan semmi olyan nem volt, mint amit szerettem volna, de nagyon aranyos és ötletes dolgokat árultak. Mikor éppen vettem egy forró kűrtőskalácsot a telefonom megrezzent a zsebemben. Előhalásztam, majd megnyitottam az sms-t.

James: Mondd, hogy fahéjasat vettél.
Körbepillantottam, hogy honnan tudhatja, de nem láttam sehol. Éppen akartam visszaírni, mikor újra rezgett.
Kicsit nézz balra.
Azt tettem, de így sem láttam sehol.
Az a jobb oldal, te igen okos. -.-"
Kuncogva hasított belém a felismerés, majd ténylegesen a jó irányba pillantottam. Ekkor megláttam Őt! Kék kabátjában engem nézett, miközben hallgatta az előtte álló Lily magyarázását. Szám akaratlanul is mosolyra húzódott, majd vigyorogva írtam neki.

Aaron: Igen, fahéjas, de nem kapsz belőle.

James: Miért? Én adnék az enyémből. Sőt a banánomat is kínálgattam neked.
Aaron: Idióta. Nem vagy vicces
Hiába mondtam, igazából legszívesebben hangosan felnevettem volna.

James: Ugye tudod, hogy látlak? :"D

Aaron: Nem rajtad nevettem. Hanem... A bácsin. Aki itt áll melletem. Tudod nagyon aranyos dolgot mesél éppen az eladónak.
Láttam, ahogyan felhúzott szemöldökkel néz rám, majd ismét nyomkodni kezdi a telefonját.

James: Az a bácsi éppen reklamál, mert nem olyan kalácsot kapott, amilyet kért.

Aaron: De nézz rá milyen aranyosan teszi
Fordultam mosolyogva az idős úr felé, csakhogy meggyőzőbbé tegyem a mesémet. Mikor észrevette, hogy nézem, cseppet sem barátságosan közölte, hogy ő nem pedofil és nem fog velem kikezdeni.

James: Nem hallod Aaron? Nem vagy az esete. Fogd fel :"D
A fiúra pillantottam, aki szemeit törölgetve nevetett.

Aaron: Inkább hagyj, had egyem tovább a kalácsomat.

James: Ha nem adsz beköplek Lily-nek, hogy itt vagy.

Aaron: Úgy sem mersz!
Pillantottam rá szúrós szemmel, mire felhúzta a szemöldökét és megütögette a barátnőm vállát. Gyorsan hátat fordítottam nekik, majd sebesen írtam az üzenetet.
Ezt még meg fogod bánni! Gyere a tőlem balra eső sátor másik feléhez.

James: Oké, tehát a jobb oldalinál találkozunk. :"D