Próbáltam feltűnésmentesen visszaosonni a party-ra, így miután ellenőriztem hogy tiszta-e a terep egy nagy sóhaj után a falhoz simulva átninjáztam. Egészen büszke voltam magamra, hogy az állandó balszerencsém ellenére megmenekültem apám haragjától, bár ezt részben a jóképű Hercegnek köszönhetem.. Talán majd később is megkéne hálálnom...

-Nocsak, nocsak, nocsak.- hallottam meg mögülem egy baljós hangot, mire az összes szőr felállt a hátamon.- Csak ideértél úgy... fél óra késés után.

Az arcomra fagyott a mosolyom, és egy gyors ima után remegve hátranéztem, ahol édes drága jóapámat pillantottam meg nem túl rózsás hangulatában. Ez nem is kifejezés... Habár egy széles vigyor húzodott az arcán, a kezeit szigorúan karbatette baljós aurát árasztva magából.

-Hahaha... Té-tényleg? Hú, fel se tűnt...- nevettem kínosan.

-Azt látom. Még TE se lennél olyan IDIÓTA, hogy direkt KÉSSTÉL több mint FÉL ÓRÁT.- mondta még mindig azzal az "ártatlan" vigyorával.

Vajon miért hallom a lényeget az igazi mondandójából...

-Sajnálom...

Erre se rezzent meg, csak maximális higgadtsággal jelezte hogyha nem pakolom vissza a seggem most azonnal, akkor elintézi hogy soha többé ne legyen mivel sétálni mennem legközelebb. Én csak megtörve és megalázva szipogva bólintottam, és örültem, hogy csak ennyivel megúsztam.

|□|

Pár óra után miután kezdett sötétedni és az időjárás is kezdett hűvössé válni a vendégek egy emberként bevonultak a bálterembe, ahol a szertartás is fog majd kezdődni. Mondanom se kell gondolom, hogy ismét lenyűgözött a bent látott látvány... De most komolyan. Márvány padló, vörös selyem szőnyeg, svédasztalok sokasága, csokiszökőkút, és a jól megszokott ezer gyertyás kristály csillár. Néha kéztetést érzek hogy megcsípjem magam, biztosan bem álom-e mindez...

-Emily, nem jött szét a hajam?- hallottam meg magam mögül az univerzum legirritálóbb hangját.

Egy erőltetett mosollyal hátrafordultam Charlotte-hoz, aki aggódva igazgatta még mindig tökéletes aranyszőke tincseit. Nem tudom miért, de van ebben a csajban valami ami nagyon felhúz... Én szégyellem magam amiért pont NEKI kell lennie a főszereplőnek. Fhú... Nyugi Emily, nem sokára megfog történni A találkozás, és utána nincs más dolgod mint hátradőlve élvezni az eseményeket..

Biztos hogy működni fog ez EZEK után?..

Te jó ég, ezt azonnal ki kell vernem a fejemből, természetesen nem számít hogy... találkoztam a Herceggel... te jó istenem.

Egy fél óra sem telt el, és már mindenki teljesen egyesült ezzel a puccos party-val. A zongorások zongoráztak miközben a táncparkett közepén a nemesek keringőztek, a pincérek tucatjai jártak körbe és osztogatták az ételeket és pezsgőket, még Charlottet is körbevette a megszokott férfitársaság. Bár ahogy látom eléggé élvezte a figyelmet. Az egyedüli személy aki mégis idegeskedett az a Király volt, aki mérgesen kopogtatta az ujjait az aranytrónján, miközben türelmetlenül kutatott a timegben, egyértelműen a fia után. Kicsit bűntudatom van miatta, de sajnos a történethez ez is hozzátartozik. Ránéztem az órára ami fél 8-at ütött, tehát ha jól számolom akkor Charlotte-nak úgy... most kéne elindulnia.

Nem tévedtem, ahogy láttam Charlotte mosolyogva elnézést kért a fülig pirult uraktól, és kecses léptekkel felém lépdelt kezében a pezsgőjével. Pontosan tudtam milyen párbeszéd fog lezajlani közöttünk így egy erőltetett vigyorra húztam az ajkaimat előre már.

-Emily, kérlek ezt megtudnád fogni nekem? Muszáj kicsit levegőznöm, félek a sok stressztől elmosódik a sminkem.- nevetett csilingelő hangján.

Ha ha ha... Kár hogy ennek a csajnak nem jutott már humor mikor osztogatták:
-Persze, menj csak, addig én tartom a frontot!~

-Ah, egy tünemény vagy Hugocskám!~ Ígérem nem lesz több 10 percnél!- mosolyodott el.

-Dehogyis, ne aggódj miattam, menj csak nyugodtan.- sietettem már burkoltan.

Erre csak még egy boldog köszönömöt eldalolt, majd már itt se volt.

-Hah... na végre...- töröltem le végre az álmosolyomat megkönnyebbülve.

Egyből egy diadalittas mosoly húzodott az ajkaimon, mert végre szabad vagyok. Úgy látszik mégse zavart nagy vizet az, hogy találkoztam a Herceggel... Huh...

Gyorsan lepasszoltam egy arrajáró pincérnek a pezsgőspoharat, és egy gyors nyújtás után határozottan csípőre tettem a kezeimet:
-Rendben Emily, mostmár nincs más dolgod mint élvezni ezt a party-t!~

|□|

Tudom, kicsit unalmas rész volt, nem igazán történt semmi de.... kukuku... Van még más is a zsebemben. 😈 Addigis mindenkinek szép napot, szombaton találkozunk!~♡

XOXO: Tunci123