FONTOS
AMIT A VÉGÉRE ÍRTAM, AZT KÉRLEK OLVASD EL. KÖSZI

Reggel nyúzottan keltem. Mondjuk senki nem tudna úgy aludni, hogy nem láthatja többé a legjobb barátját, mert egy kicseszett medve megölte egy dagadt kis pöcs miatt, akinek az a kibaszott jó ötlete támadt, hogy este menjünk ki abba a rohadt erdőbe.
Kikeltem az ágyból, majd a fürdőbe mentem. Belenéztem a tükörbe.... Hát nem kellett volna. Olyan fekete táskák voltak a szemem alatt, hogy azon még a korrektor sem segítene... Szőke hajam összekócolódott. A fésűmért nyúltam, majd kifésültem a hátam közepéig érő szőke hajam. A neszeszerembe nyúlva kivettem az alapozót, majd utána a korrektort. Hát.... A 4 órás alvás még mindig meglátszik rajtam, de azokat a nagy, fekete táskákat sikerült eltüntetnem. Lementem, majd a hűtőhöz mentem. Kivettem belőle a tejet, meg levettem a polcról a gabonapelyhet, és ettem. Anya nem volt otthon, mivel korán be kellett mennie dolgozni. Miután megvoltam a reggelivel, mentem is a buszmegállóba, ahol a három fiút láttam.
-Sziasztok-köszöntem.
-Szia Kelly.... Elég szarul nézel ki. Mi történt?-nézett rám értetlenül Stan.
-Szerinted mi történt?-néztem rá gúnyosan.
-Nem tudjuk, azért kérdete-mondta Kyle.
-Most csak szopattok?-kérdeztem.
-Nem-csóválták meg a fejüket.
-Sziasztok-hallottam meg a nagyon jól ismert hangot.
Én csak meredten néztem magam elé.
-KENNY-kiáltottam, majd a fiúra ugrottam, és elkezdtem puszilgatni az arcát.
De...pedig meghalt... Hogyhogy itt van? És Stan meg Kyle miért tesznek úgy, mintha mi sem történt volna?
Kenny sokkoltam, de visszaölelt.
-Kelly... Nem kapok levegőt-nevetett Kenny.
-Khm...-köhögött Kyle.
Én nem foglalkoztam vele, úgy öleltem tovább a fiút.
-Jó, Kelly. Elengedhetsz-mondta Kenny.
Én csak megcsóváltam a fejem, majd öleltem tovább a fiút, mint valami plüss állatot. Viszont Stan és Kyle szedtek le róla.
-Mi volt ez?-nézett rám Stan és Kyle.
-Hát... Ti nem emlékeztek a tegnapira?-értetlenkedtem.
-Nem. Mire kéne?-nézett rám Kyle.
-Kenny....tegnap meghalt.... Egy medve ölte meg. Te azt mondtad, hogy megölték Kenny-t, te meg azt, hogy szemét-mutattam Stan-re és Kyle-ra.
-Kelly. Ha Kenny meghalna, arra csak emlékeznénk-nevetett Eric-A csajod megőrült Kyle.
-De nem őrültem meg-mondtam.
-De látod. Kenny él, és virul-mutatott Stan a szőkeségre.
-Kenny. Had beszéljek veled négyszemközt-húztam arrébb a fiút, hogy a srácok ne hallják, hogy miről beszélgetünk.
-Nem őrültem meg. Tényleg láttalak meghalni-mondtam sírva.
-Te emlékszel?-nézett rám nagy szemekkel.
-Igen... Előttem ölt meg a medve-sírtam.
-Ss Kelly. Nem őrültél meg-ölelt magához Kenny-Tényleg megtörtént. Csak a fiúk nem emlékeznek rá... Ahogy senki más sem....-sóhajtott Kenny.
-Mi?
-Ezt hosszú lenne elmagyarázni. A lényeg, hogy hagyd rájuk. Nem fognak emlékezni. Egyszer fejbe is lőttem magam előttük. Arra sem emlékeztek-mondta Kenny-Szóval hagyd. Nem őrültél meg. Tényleg megtörtént. De menjünk vissza a fiúkhoz-mondta Kenny.
-Oké-sóhajtottam.
-Én nem kaptam semmit-szomorodott el Kyle.
-Mire gondolsz?-néztem rá.
-Hát, hogy Kenny-t puszilgatod....-mondta.
Én odamentem hozzá, majd adtam egy puszit az arcára.
-Tessék-mondtam.
-De én nem erre gondoltam
-Az isten bassza már meg-mondta Kenny, majd odajött hozzánk.
-Most mit csinálsz?-néztem rá értetlenül.
Csak megfogta a fejem, és Kyle-ét is, majd összetolta, emiatt megcsókoltam Kyle-t.
-Szívesen-mondta Kenny, majd arrébb ment.

-Jólvan pöcsök, üljetek le-jött be Mr. Garrison-Még megbeszélünk egy pár dolgot az osztálykirándulással kapcsolatban. Ugye bár beosztottuk, hogy ki kivel alszik. Viszont. A kirándulás 4 napos lesz. Március 30-án megyünk, és április 2-án jövünk haza. Az erdőbe megyünk
Nem... Én mégegyszer nem megyek erdőbe.
-Garrison bá. Muszáj erdőbe menni?-kérdeztem.
-Igen Kelly, muszáj. Már lefoglaltuk, és nem lehet visszamondani
-Mivan Kelly? Fosol?-nevetett Cartman.
-Igen
-És mégis mitől?
-Mondjuk mi lesz, ha ott lesz egy medve?-néztem Kenny-re.
-Kelly. Biztosíthatlak róla, hogy ez teljesen biztonságos. Nem lesznek medvék. Se semmilyen állatok. Az egyetlen állat, az Kenny McCormick lesz
Az egész osztály elkezdett nevetni.
-Ez nem igaz Garrison bá-durcizott Kenny.
-De Kenny. Na mindegy. Haladjunk tovább

-Kelly. Átjössz hozzánk?-nézett rám Tweek.
-Aha. Miért ne?-mosolyogtam.
Éppen hazafelé mentünk. Tweek megadta a címét, majd ment tovább. Én pedig bementem a házba. Leraktam a cuccomat, majd utam Tweek házához vezetett, ahová be is csöngettem. Az apukája nyitott ajtót.
-Ó. Szia. Te vagy Kelly?-nézett rám Tweek apukája.
-Jó napot Mr. Tweak. Igen, én vagyok
-Fáradj be. Tweek sokat mesélt már rólad
És aztán jött Tweek anyukája is.
-Biztos te vagy Kelly-mosolygott rám Tweek anyukája.
-Igen-bólintottam.
-Sokat hallottunk már rólad-mosolygott.
-Igazán?
-Igen-mosolygott Mrs. Tweak.
És aztán lejött Tweek is.
-Szia Kelly. Gyere fel-mondta, majd felmentünk a szobájába.
Egész szép volt. Viszont nem volt egyedül.
-Helló Craig-köszöntem.
-Jó napot Mrs. Broflovski-biccentett-Vagy inkább Mrs. McCormick? Vagy Mrs. Marsh?
-Dugulj már el-forgattam a szemem-Egyrészt egyik sem, másik, ha nem tudnád, nekem Kyle a barátom
-Tudom Byle... Csak hát... Kenny-t sokszor ölelgeted, Stan-nel meg egész szünetre be voltál zárkózva tegnap a mosdóba...
Én csak megforgattam a szemem. Hirtelen eszembe jutott valami. Tárcsáztam is azt a számot.
-Most kit hívsz?-nézett rám Craig.
Én kihangosítottam a készüléket.
-Halló?-vette fel.
-Szia Stan. Figyi... Tudtál róla, hogy házasok vagyunk?
Egy darabig hallgatott.
-Mivan?
-Hát én sem tudtam...
-Kelly... Te mit szívtál, hogy ilyen hülyeségeket találsz ki?-mondta nevetve.
-Nem én találtam ki. Tucker volt-fogtam Craig-re.
-Most nála vagy?
-Nem. Tweek-nél vagyunk
-Mondd meg neki, hogy leszophat-mondta Stan.
-Hallak ám Marsh-mondta mérgesen Craig.
Stan csak hallgatott.
-Stan.... Stan itt vagy még?-kérdeztem.
-Igen. Viszont mennem kell. Cső Kelly. Üdvözlöm Tweek-et, Craig meg bekaphatja-mondta, majd lerakta.
Én csak Craig-re néztem, aki nevetett.
-Most mi baja?-néztem Tweek-re.
-Rájött az ötperc-vont vállat.
-És mit csináljunk?-kérdeztem.
-Hát... Én tudom... Kelly, viszlát. Tweek, gyere ide-mondta Craig.
-Mármint amit hárman is lehet csinálni-mondtam.
-Ja, akkor nincs olyan ötletem-mondta Craig.
-Amúgy James hol van?-kérdezte Craig.
-Visszamentek California-ba. De szerintem majd a szülinapomon fogom őt látni megint-mondtam.
-Miért?-nézett rám Tweek.
-Hát... Ilyen családi összejöveteleken látom csak-mondtam.
-Mikor van a szülinapod?-kérdezte Craig.
-Márciusban
-És hányadikán?
-Március 22
Craig és Tweek csak kidülledt szemekkel néztek rám.
-Mi van? Azt mondtam, hogy űrlény vagyok?
-Kelly.... Tudod kinek van még akkor a szülinapja?-nézett rám Tweek.
-Nem
-Kenny-mondták tökéletesen egyszerre.
-És? Ez csak valami véletlen baleset-vontam vállat.
Ők csak egymásra néztek.
-És mizu veled meg Kyle-al?-kérdette Tweek.
-Semmi. Mi lenne?
-Hát.....
Én csak értetlenül néztem rá.
-Volt már szex?-mondta ki Craig.
-Nem...-feleltem.
-De azt hittem szereted-mondta Craig.
-Szeretem is... Miért? Ti szexben méritek a szeretetet?-néztem Craig-re.
-Nem... De legalább ezzel is erősödik a kapcsolatunk-mondta Craig, majd barátjára kacsintott.
-Hát oké, de én még nem szeretnék....aktust létesíteni.... Se Kyle-al, se senkivel
-Persze azzal a Justin Bieber gyerekkel meg mennél szobára mi?
-Nem is szeretem Justin Bieber-t-nevettem.
-Akkor kit szeretsz?
-Kyle-t
-De most mondtad, hogy Kyle-al nem akarsz szobára menni...
-Ahj... Craig, ezt te nem érted-mondtam.
És ismét beugrottak az emlékképek. Szememből kigördült egy könnycsepp, amit több is követett. Én csak sírva kifutottam Tweek szobájából, és hazafutottam.

"-Nick. Hagyj békén-sírtam.
-Ha tovább ellenkezel, az fájni fog édes-súgta a fülembe.
-Engedj el Nick-üvöltöttem.
-Kiabálhatsz, de senki nem fogja hallani. Egy idióta picsa vagy. Megérdemled amit kapsz-vigyorodott el perverzen.
-Segítség-sírtam tovább.
Nick csak befogta a számat."

Én csak tovább sírtam. Az ágyamon ültem. Csöngettek. Nem megyek le. Nem. Mégegyszer megszólalt a csengő, majd az illető bejött a lakásba.
-Kelly. Hahó-hallottam Tweek hangját.
Majd hallottam a lépcső nyikorgását. Tweek bekopogott.
-Kelly. Bejöhetek?
-Me-menjetek el-sírtam.
-Kelly. Craig nem úgy gondolta
-T-t-tweek. E-ezt ti nem értitek-zokogtam.
Tweek megpróbált bejönni, de nem tudott. Igen, bezártam az ajtót. Hallottam, hogy becsukódott a bejárati ajtó. Elmentek. Pár perccel később megint hallottam a bejárati ajtó csukódását. Az a valaki feljött. Bekopogott.
-Tweek. Menjetek innen-mondtam sírva.
-Nem Tweek vagyok-hallottam a hangot.
-S-stan?
-Igen. Kelly nyisd ki az ajtót. Beszéljünk
-Stan. Menj innen
-Nem Kelly. Nem hagyom, hogy depis legyél
-Stan. Ezt te nem érted-sírtam.
-Kelly. Nyisd ki kérlek az ajtót
Én felálltam az ágyamról, majd az ajtóhoz mentem. Elfordítottam a zárban a kulcsot, így a fiú be tudott jönni. Csak megölelt. Én fejem a mellkasába fúrtam, és úgy sírtam tovább.
-Mi a baj?
-S-stan...-zokogtam.
-Sss. Semmi baj. Itt vagyok-simogatta a hátam, majd leültünk az ágyamra.
Én Stan mellkasára tettem a fejem, ő pedig átkarolta a vállam.
-Kelly... Ennek köze van annak, hogy nyugtatókat szedsz, és a karod tele van vágással?-kérdezte.
Én csak egy aprót bólintottam.
-Mondd el. Mi a baj?
-Megígéred, hogy nem fogod senkinek sem elmondani?-néztem rá könnyes szemekkel.
-Becs szó-tette szívére a kezét.
-É-én.... Pár hónapja történt.... Sarah tesója, Nick, szerelmes volt belém. Jártunk is, viszont szakítottam vele, mert nem akartam elveszíteni a szüzességét, viszont ő akaratos volt, és emiatt sokat veszekedtünk..... Ő odáig ment... Hogy....-és eddig bírtam.
Ismét kitört belőlem a sírás.
-És....
-Me-me....-sírtam.
Nem bírom kimondani ezt a szót.
-Olyan dolgokra kényszerített, amiket nem akartál?-nézett rám kitágult szemekkel.
-I-igen. Nick alapból az a természetű ember volt, aki nyugtatókon élt. Nagyon ingerlékeny természetű ember volt. De én ennek ellenére is szerettem. És miután megtette azt velem, nem láttam többet. Sarah, természetesen mellettem állt, és támogatott. Viszont aztán elköltöztünk ide, Colorado-ba....
-Kelly...ugye nem apukád munkája miatt költöztetek ide?-nézett rám Stan.
Én csak megcsóváltam a fejem.
-Kyle tudja?-kérdezte
Ismét megcsóváltam a fejem
-Ne aggódj Kelly. Itt vagyunk neked. Mi vigyázunk rád-mondta Stan, majd jobban magához ölelt.
-Stan. Itt alszol? Légyszi-kértem.
-Oké. Átugrom pár cuccért, és visszajövök-mondta, majd kiment az ajtón.
Pár perc múlva nyílt ismét a bejárati ajtó.
-Szia Kicsim. Megjöttem-kiabált anya.
Lementem, majd megöleltem anyát.
-Anya. Ma itt aludhat Stan?
-Persze-mosolygott.
Még beszélgettünk egy kicsit, majd megszólalt a csengő. Kinyitottam, és Stan volt ott egy kis táskával.
-Jó napot Mrs. Blye-köszönt Stan.
-Szia Stan-mosolygott anya.
Stan-nel fölmentem a szobámba, majd megakadt a szeme a gitáron.
-Játssz nekem valamit-mondta.
-Mi?
-Gitározz nekem valamit
Én odamentem a hangszerhez, behangoltam, majd lependítettem a húrokat. Nem igazán szeretek közönség előtt játszani, de ha szomorú vagyok, akkor a zene mindig segít. Elkezdtem játszani Shawn Mendes Mercy című számát (azt a való életben is el tudom játszani + imádom Shawn-t :D szerk.). Stan az ágyamon ülve figyelte, ahogy én gitározok, és mellé énekelek is. Miután lefogtam az utolsó akkordot, Stan csak meglepődve nézett rám.
-Mi az?-kuncogtam.
-Nem is tudtam, hogy így tudsz énekelni
-Hát... Mostmár tudod-mosolyodtam el.
-Megtanítasz valamire?-csillant fel a szeme.
-Persze-mondtam, majd az ágyamra ültem, és Stan ölébe tettem a gitárom.
Ő mosolyogva megfogta a gitár nyakát.
-Akkor kezdjünk egy E dúr-ral-mondtam.
Lerajzoltam neki, hogy hogy kell lefogni, bár nem nagyon ment.
-Nézd-mondtam, majd ujjait a megfelelő helyre tettem.
Ő lependítette a húrokat, bár nem nagyon szólt kristály tisztán.
-Nem, nem. Figyeld. Így tartsd a kezed-mondtam, majd megfogtam a kezét, és kicsit feljebb emeltem.
-De így kitörik a csuklóm-mondta.
-Te akartad, hogy tanítsalak-nevettem.
-Jó, igaz
Még megtanítottam pár dologra, majd anya szólt.
-Gyerekek. Vacsora-kiabált.
Mi Stan-nel lementünk, majd megkajáltunk. Miután megvoltunk, felmentünk a szobámba, és bevittem a matracot, és megágyaztam rajta.
-Ha szeretnéd, aludhatsz az ágyon, én meg alszom a matracon-mondtam.
-Jajj, nem kell-legyintett.
-Biztos?
-Igen-mondta, majd kiment a szobámból.
Hát ez furcsa volt.... Mindegy is. Lefeküdtem az ágyamra, és telefonoztam. Viszont, úgy gondoltam, hogy elmegyek fürdeni. Összeszedtem a pizsim, majd, bementem a fürdőbe. Nem kellett volna.
-JÉZUSOM-takartam el a szemem.
-Kelly... Kimennél?-mondta Stan.
-Miért nem szóltál, hogy fürdeni mentél?
-Öhm...mert azt hittem, hogy tudod
-Mindegy. De tessék-raktam le a mosdóra a türülközőmet, majd magamnak viszek be másikat, és kimentem.
Még az volt a mázli, hogy Stan a zuhanyzót használta, és párás volt... Stan pár perc múlva bejött.
-Ne haragudj, hogy rád nyitottam-mondtam zavartan.
-Áh, semmi baj
Én is elmentem fürdeni, majd befeküdtem az ágyba, Stan pedig a matracra. Még beszélgettünk egy darabig, majd elnyomott az álom.

Szóval arról lenne szó, hogy írok egy Creek-es sztorit (Craig x Tweek), és nem tudom, hogy ki rakjam e ide Wattpadra. A véleményeiteket várom. Természetesen csak akkor fogom kirakni, ha szeretnétek, és megírtam a Hazugságok árnyékában első évadját. Írjátok meg kommentben, ha olvasnátok egy Craig-es és Tweek-es fanfiction-t