1 héttel később

-Jó reggelt-köszöntem a fiúknak.
-Neked is Kelly-köszöntek vissza.
-Amúgy jól vagy már?-nézett rám Butters.
-Ja. De még mindig nem emlékszem arra, hogy hogyan estem el-tűnődtem.
Amúgy így volt. Teljesen kiesett ez az egész. Annyira sikerült emlékeznem, hogy jöttünk hazafelé a suliból.... Ennyi.... Amúgy a héten Craig is meglátogatott. És Kenny is. És Stan is, minden nap, ahogy Cartman is átjött. És persze Kyle is. És már megint az a furcsa álmom volt... Hogy Kyle megcsókolt... De nem láttam az arcát... Le volt hajtva a feje. De más nem lehet. Csak Kyle... Vagyis nem hinném, hogy fölvenné valaki Kyle ruháját. És most miért gondolkozom azon az álmon?
-Blye. Itt vagy még?-csettintett Cartman.
-I-igen-dadogtam zavartan.
-James hol van?-kérdezte Stan.
-Visszamentek California-ba-mondtam.
Igen. Időközben visszaköltöztek... Sajnos...
-Baszki.... Kurva jó ötletem van-keztde Cartman.
-Na mondjad azt a kurva jó ötletet-ironizált Kyle.
-Kussoljál zsidó. Szóval, mi lenne, ha este kimennénk az erdőbe?-nézett szét a társaságon.
-Te hülye vagy baszki?-néztem rá értetlenül.

-Srácok. Szerintem mennünk kéne-bújtam félve Kyle-hoz.
-Egyetértek-mondta Stan.
-Pff. Két ilyen fosógépet-mondta Cartman.
Valami hangot hallottunk.
-KENNY VIGYÁZZ-kiabáltam.

-Kelly. Kelly. Itt vagy még?-lóbálta kezét előttem Stan.
-I-igen. Mi-mi van?
-Akkor benne vagy?-nézett rám Kenny.
-Srácok... Ezt nem kéne szerintem... Rossz előérzetem van-mondtam.
-Jajj, ugyanmár Kelly. Nem lesz semmi baj-karolt át Kyle.
De mi volt ez amit láttam? Ez... Valami vízió.... Vagy látomás...
-Én inkább kihagyom-mondtam.
-Jajj ne már Kelly. Gyere-mondta Kenny.
-Ahj rendben-adtam meg magam.

-Jólvan pöcsök. Üljetek le-jött be Mr. Garrison.
Én lehajtottam a fejem a padra.
-Mi a baj Kelly?-kérdezte Craig.
-Félek-mondtam.
-Nem kell félni. Nem doblak meg többet medicin labdával-mondta.
-Nem tőled félek...
-Hanem?
-A dagadt azt találta ki, hogy menjünk este az erdőbe. Nekem még volt valami féle megérzésem...
-A dagadt talál ki faszságokat. De ha ez megnyugtat, akkor megyek veletek-mondta Craig.
-Tényleg?-kerekedtek ki a szemeim.
-Igen
-Köszi Craig. Imádlak-öleltem meg a fiút.
Az volt a mázli, hogy Garrison nem vett minket észre. Mert lehet, hogy megint az igazgatóiban kötnénk ki.
Amint meghallottam a kicsengőt, mentünk is ki az udvarra.
-Cartman. Craig is jöhet velünk?-kérdeztem.
-Pff. Ez a fosógép?-nevetett Eric.
-Szerintem kettőnk közül te fosol dagadt-jött oda Craig.
-Felőlem... De aztán ne sírj Tweek-nek, hogy mit láttál az erdőben-szekálta tovább Cartman.
Craig csak beintett neki, majd elment.
-Kelly. Szeretlek-nézett rám Kenny.
-Mi kéne?
-Van kémia leckéd?
-A táskámban van-sóhajtottam.
-Kelly...-jött oda hozzám Stan.
Körbe nézett, majd folytatta.
-Én is szeretlek-mondta.
-Táskámban van minden lecke-mondtam.
-Köszi Kelly-mondta, majd Kenny-vel együtt bementek a terembe, ahol a táskám is volt.
Mi addig Kyle-al és Cartman-nel beszélgettünk, mikor kijöttek a fiúk.
-Na? Sikerült lemásolni?-kérdeztem.
-Aha... De Kelly....-mondta Stan.
-Hm?
-Ez mi?-húzta elő a háta mögül a nyugtatómat.
-Add azt ide-próbáltam elvenni, de nem tudtam.
-Stan. Mi az?-kérdezte Kyle.
-Hát barátom. Ezek bizony nyugtatók... Elég erős nyugtatók-mondta Stan.
-Kelly.... Miért?-nézett rám Kyle.
-Mit miért?
-Miért szedsz ilyeneket?-kérdezte Kyle.
-Mert kell-mondtam idegesen-Ahogy most is. Add ide
-Nem Kelly. Ez szépen nálam maradt-tette zsebre a kis dobozt Stan.
-Add már vissza-nyúltam a zsebéhez.
-Nem. Ameddig meg nem mondod, hogy miért szeded
Én körbenéztem a társaságon, akik érdeklődve várták a válaszom. Biztos, hogy nem fogom elmondani. És már megint beugrottak az emlékképek...
-Akkor tartsd meg-mondtam, majd sírva befutottam a mosdóba.
Pár perc múlva nyitódott az ajtó. Craig és Tweek jöttek be.
-Kelly. Minden rendben?-kérdezte Tweek.
-Kurvára nincs semmi rendben...-sírtam.
-Ssss. Semmi baj-ült le mellém Tweek, és átkarolta a vállam, én fejem meg a mellkasára tettem, és úgy sírtam tovább.
-Kelly. Miért szedsz nyugtatókat?-kérdezte Tweek.
-Ne-nem a-akarom elmondani-zokogtam.
-De Kelly. Nekünk elmondhatod-mondta Craig.
-De nem akarom. Ez nem olyan dolog...
-De Kelly. Nem szabad magadban tartani-simogatott Tweek.
Hirtelen kivágódott az ajtó, és a lányok jöttek be.
-Ti meg mi a faszt kerestek itt?-kiabáltak a fiúkkal.
-Mi-mi...-dadogott Tweek ijedtében.
-Közötök?-mondta unottan Craig.
-Van. Hogy a mi WC-nkben vagytok
-És? Kit érdekel?
A lányok csak dühösen mentek ki.
-Szóval akkor... Miért szedsz nyugtatót?-kérdezte Craig.
-Srácok. Ez.... Ez nem egy olyan dolog, ami miatt az ember boldog lehet. Jó okom van rá, hogy szedjem a gyógyszereket
Kinyitódott a mosdó ajtaja, és Stan lépett be rajta.
-Craig. Tweek. Beszélhetnék Kelly-vel négyszemközt?
-Persze. Gyere Craig-állt fel Tweek.
Amint kimentek a fiúk, Stan kulcsra zárta az ajtót, és leült mellém a földre. Átkarolta a vállam.
-Miért csinálod ezt Kelly?-nézett rám-Mi történt?
-Stan...én...-kezdtem, de egy hang sem jött ki a torkomon.
-Kelly. Ennek köze van ahhoz, hogy a karod tele van hegyekkel?-kérdezte.
Én csak egy aprót bólintottam.
-Kelly. Ha nem akarod, nem kell elmondani. Én nem erőltetek rád semmit. De tudd... Ha bármi baj van, rám számíthatsz-ölelt szorosan magához.
-Köszönöm Stan. Te vagy a legjobb-öleltem meg a fiút.
Fejem a mellkasába fúrtam. Nem tudom meddig ölelhettem ott Stan-t, de becsengettek.
-Gyere. Menjünk-mondta, majd felsegített a földről.
Én letöröltem a könnyeimet, és kimentünk a WC-ből. Wendy állt ott karba tett kézzel.
-Mi folyik itt Stanley?-nézett barátjára.
-Ahj Wendy... Semmi az ég világon-forgatta a szemét Stan.
-Mit kerestél a WC-ben ezzel a ribaccal?-kérdezte Wendy.
-Semmit. Csak szarul volt, és megvígasztaltam, mert a barátom. A másik, meg ne beszélj így róla-mondta Stan.
Most Stan megvédett?
-Tudod mit Stanley? Legyetek boldogok. Köztünk mindennek vége-mondta Wendy, majd elsétált.
-Ne is foglalkozz vele Stan-simogattam a hátát.
-Ahj... Menjünk a terembe-sóhajtotta unottan.
Amint beléptünk, Kyle fölpattant a helyéről, és odajött hozzám, és jó szorosan megölelt.
-Kelly. Minden rendben van?-suttogta Kyle.
-Igen
-Köszi Stan-mondta a barátjának.
-Ugyan haver. Kelly is a barátom-mosolygott rám Stan.
Én csak leültem a helyemre, majd vártam Mr. Garrison-t.

-Jólvan kis pöcsök, csendet kérek. Mindent tegyetek el, dolgozatot írunk

-BLYE-kiabált Craig.
-Mi az?-néztem rá.
-Mi a gáz?
-Semmi
És akkor bejött Mr. Garrison.
-Jólvan kis pöcsök, csendet kérek. Mindent tegyetek el, dolgozatot írunk. Vagyis csak ti írtok-mondta.
-Most csak szopat minket?-akadt ki Cartman.
-Ne pofázz-mondta Mr. Garrison, és kiosztotta a dogákat.
Várjunk... Ezt most láttam. Neee. Neee.... Nem mehetünk el az erdőbe.

A nappaliban ültem és tévéztem, mikor meghallottam a csengő hangját. Én kinyitottam az ajtót, majd a fiúk jöttek be.
-Gyere már Kelly-mondták.
-Srácok... Szerintem nem kéne menni-mondtam.
-Kelly... Ne már... Ne legyél már punci-mondta Eric.
Én csak sóhajtottam egyet, és bementem a konyhába. Írtam anyának egy cetlit, miszerint én elmentem. Fölkaptam a kék kabátom, és a fekete sapkám, majd indultunk is. Mivel késő délután volt, ezért kezdett a nap lemenni. 1 órás séta után beértünk az erdőbe. De csak azért, mert Cartman KFC-be akart kajálni... Mikor az erdőbe értünk már besötétedett. Mivel sötét volt, ezért bekapcsoltam a telefonom vakuját.
-Kelly bazdmeg. Kapcsold ki azt a szart-akadt ki Eric.
-Jólvan már-mondtam, majd kikapcsoltam a vakut.
Mivel kicsit féltem, Kyle kezét fogtam. Még sétálgattunk egy darabig. Majd Stan felkiáltott.
-Áá kígyó
-Nyugi. Ez csak egy ág-mondta Kyle.
-Ó..... Á kígyó-kiáltott megint Stan.
-Bazdmeg... Ez ugyan az az ág-fogta a fejét Kyle.
(Ezt muszáj volt beleraknom 😂 (S03E01) szerk.)
-Stan ne fossál már-nézett rá unottan Craig.
-Én nem fosok.... Csak megijedtem
-Egy kibaszott faágtól-mondta Kenny.
-Kussoljatok már-mondta Cartman.
Hirtelen hangokat hallottunk.
-M-mi volt ez?-kérdeztem félve.
-Valószínűleg semmi-vont vállat Craig, majd tovább mentünk.
De az a valami, ami kiadta azt a hangot, közeledett felénk.
-Srácok. Szerintem mennünk kéne-bújtam félve Kyle-hoz.
-Egyetértek-mondta Stan.
-Pff. Két ilyen fosógépet-mondta Cartman.
Viszont az a valami egy medve volt.... Aki Kenny-t pécézte ki magának.
-KENNY VIGYÁZZ-kiáltottam.
Kenny csak értetlenül nézett rám, majd a medve két lábra állt.
-Jó kis medve-kezdett Kenny hátrálni.
Mi a srácokkal is elkezdtünk lassan hátrafelé menni. Viszont Kenny megbotlott, ami miatt hátra esett. A medve Kenny fölött volt, és elkezdte szaglászni. Mi mozdulatlanul álltunk. Kenny becsukta szemeit, és mozdulatlanul feküdt a földön. Viszont a medve Kenny-re vicsorgott, majd az arcára csapott, ami miatt a fiú arcán hatalmas karmolások voltak, amiből ömlött a vér. A medve szájába kapta a fiút, és elkezdte rázni a fejét.
-KENNY-üvöltöttem torkom szakadtából, ami miatt a medve kiejtette a fiút a szájából, és elfutott.
Én oda rohantam a földön, vérben fekvő fiúhoz.
-KENNY. SZÓLALJ MEG-sírtam.
Kenny arcához hajoltam. Nem lélegzett.
-A medve megölte Kenny-t-mondta Stan.
-Te szemét-kiabált Kyle.
-Kenny-zokogtam, majd magamhoz öleltem élettelen testét.
-Gyere Kelly-segített föl a földről Kyle.
-NEM NEM-kiabáltam.
Craig és Kyle fogtak vissza.
-KENNY-üvöltöztem-MIÉRT???
-Kelly. Nyugodj meg-mondta Craig.
-ÉS MÉGIS HOGY A PICSÁMBA NYUGODJAK MEG?-én Cartman-hez mentem-EZ A TE HIBÁD! MEKKORA KIBASZOTT JÓ ÖTLET ELMENNI AZ ERDŐBE-be akartam húzni neki egyet, de Craig visszafogott-ENGEDJ EL-tomboltam tovább.
Én csak Stan-re néztem.
-ADD IDE A NYUGTATÓM-mondtam idegesen.
Stan belenyúlt a zsebébe, és odaadta. Bevettem két bogyót. Pár perc múlva már jobb volt. De még mindig nagyon ki voltam akadva. Hazamentünk, és befeküdtem az ágyamba, de nem tudtam elaludni. Éjfél környékén csak el tudtam aludni.