11. Fejezet

🔞🔞🔞🔞 Jelenet. Aki nem bírja lapozzon. Jó olvasás. ❤️ ❤️ ❤️

Csak szaladtam ameddig a lábam bírta, a szakadó esőben az erdő legmélyébe keveredtem, de most valahogy ez sem érdekelt. Megálltam  egy kidőlt fatörzsnél és lekuporodtam, a fejem a térdemre hajtottam, és úgy hullottak a könnyeim, mintha soha nem akarna elfogyni. Nem tudom mennyi idő telhetett el, de már teljesen besötétedett, lehet el is aludtam.  Nem emlékszek semmire csak arra, hogy Kook mégse Kook, vagyis az, de mégis más. Mi van, ha egyszer, majd megtámad, és meg akar ölni, vagy bántani akar. Nem, soha, el akarom felejteni ezt az egész képtelen dolgot, ahogy ezen gondolkodtam hangokat kezdtem hallani mögülem. Sűrű ág reccsenéssel valakik közelednek. Basszus, remélem nem találnak meg! Próbáltam a legkisebbre összehúzni magam, és a légzésemet normalizálni. Nem tudtam kik lehetnek, így mindenkitől tartok, hiába ember, vagy farkas. Óvatosan kinéztem a tönk mögül. Öt magasabb pasit láttam meg, akik nagyon szaglásztak a levegőbe. Az egyik hirtelen átváltozott, és vörösen izzott a szeme.  Mi a franc ez? Jézusom meg fognak találni, hé nyugi Jimin ne pánikolj.

- Gyere elő, tudjuk, hogy itt vagy cicám, felesleges bujkálnod! - hangzik el az egyik nyomi szájából. Mellettem egy nagyon bokros rész húzodott, így megpróbáltam oda átmászni, de nem jött össze, megtaláltak. Lassan felém közelítettek, de váratlanul megtorpantak és a farkassá alakult pasi jött felém, a szája szélét nyalogatva. Elém ért és a nyakamnál fogva húzott fel a földről. Majd az arcomba szagolt. Ekkor perverz mosolyra húzta száját, és a többieknek odakiálltott.

-Nézzétek már, egy omega, és ráadásul egy fiú… - a kezemet a karjára tettem, és úgy próbáltam szabadulni a markából, de nem sikerült, minden erőm elhagyott.

-Ne izgulj cicám, nagyon jól fogod magad érezni. - bicentett a másik négy alaknak, és felénk közeledtek, majd ez a paraszt oda lökött nekik.  Vigyorogra lökdöstek egymás között, és hirtelen kettő lefogott míg a harmadik elkezdte az ágyékomat simogatni.  A negyedik meg a hajamba mart, és elkezdett csókolgatni. A hányinger kerülgetett, de nem tudtam elle tenni, ők sokkal erősebbek nálam. Már csak egy reményem volt, Jungkook talán megtalál mielőtt ezek itt meggyaláznak. Ahogy ez járt a fejemben ágrecsenésre eszméltem fel, és a hang irányába fordult mindegyik gyökér. Egy hatalmas ónix fekete farkas vérben forgó szemekkel lépdelt ki az ágak közül, mögötte Yoongi szaladt emberi alakban. A szívem, majd kiugrott a helyéből amikor megláttam őket. Ekkor egy dühtől zihaló hangot hallottam a fejemben.

~Jól vagy? ugye nem bántottak? - teszi fel a kérdéseit Kook, de válaszolni nem tudok csak a fejem rázom.

-Óóó, szóval ő a tied? Milyen egy bárgyú farkas vagy! Magadnak akarod, akkor miért nem tetted rá a jeled? Még ezzel is tököltél, jól mondta Hope nem vagy a tettek embere. - röhögve fordult Kook irányába támadásra készen. A másik négy pasi elengedett és ők is ugrásra készen álltak. Ahogy lerogytam a földre megpróbáltam elbújni, hogy nem is lássak  semmit, csak Kook járt a fejembe. Lehet miattam fog megsérülni, és újra elkezdtek hullani a könnyeim, mint a záporeső. Hirtelen dobogásokra lettem figyelmes, és nyüszítésekre, ahogy verekednek. A fülemre nyomtam mindkét kezem, és dúdolva himbálozni kezdtem. Egy idő után elcsendesedett minden, majd léptek zajara lettem figyelmes.

-Jimin! - hallok meg egy ismerős, de nekem félelmetes hangot. Hátra fordultam, és Kook állt ott, nincs semmi baja, a szívemről hatalmas nagy kő esett le.  Odajött hozzám, letérdelt, majd az arcomra simított, és finoman homlokon csókolt.

-Jungkook! Baj van! - hangzik el Yoongi szájából. Evvel távolodott el tőlem a szürke hajú.

-Én is érzem. Jiminh - fordult felém zihálva. -  Szállj fel a hátamra, elviszlek. - hangzik el Kook szájából.

-Yoon, szaladj haza, és vigyél ki mindenkit a házból. MENJ MÁR!- ordítva Kook.

-Jó, sietek! Addig kibírod?

-Ki, csak menj Már! - dörren rá Jungkook.

-Jimin, figyelj... átváltozok, és hazaviszlek magamhoz. Igyekeznünk kell, ha más alfa is megérzi az illatod bajban leszünk. - csak bólogattam, és tettem amit kért. Visszaváltozott  lefeküdt elém, gondolom azért, hogy szálljak fel, megtettem amit kért, és óvatosan belekapaszkodtam a bundájába. Ahogy elindultunk nagyon féltem, de nem tőle, hanem, hogy fájdalmat okozok neki.  Mert láttam az előbb szenvedett. Ahogy a házhoz értünk leszálltam róla, és újra emberi alakban állt előttem, de a szemei még mindig vörösen világítottak. A bejárati ajtóban felkapott menyasszony pózba úgy vitt be a házba, majd fel az emeletre, gondolom a szobájába. Letett a szoba közepén, majd a falaphoz lépett, és bekulcsolva fordult felém. Vágytól csillogó szemeit az enyémba fúrta, és nem eresztette.

-Jungkook..mi a baj? Miért van itt ilyen meleg?

-Chim, lázad van! - csak ennyit tudott kinyögni, mert, ahogy elém ért az ajkaimra tapadt, és szenvedélyes csókba invitált, amit nem voltam rest viszonozni. Lassan az ágy felé kezdett el tolni, amikor a lábam nekiütközött óvatosan ledöntött rá, és fölém magasodott. A csókunkat megszakítva, ezzel nyálhíd keletkezett . Lágyan az arcomra és a hajamba simított. A szemei vörösen ragyogtak, így bámultuk egymás egy kis ideig, majd újra birtokba vettem édes kis párnáit. A csókja szenvedélyes, és vad volt, mint a megduzzadt patak, ami csak úgy zubog le.  Lassan elvált tőlem, és a nyakamat kezdte el apró puszikkal behinteni. Minden egyes négyzetméterét összecsókolta, és eme tettét halk sóhajokkal adtam tudtára, mennyire jó amit művel velem. Ahogy habzsolta a nyakam erzekeny részét, a régi sebemhez érve szenvedélyesen megnyalta, majd elvált tőlem, és a szemembe nézett.

-Nem akarlak bántani, de amit most fogok csinálni, az azt fogja jelenteni, hogy örökre mellettem kell maradj. Megengeded? - én a vágytól alig tudtam gondolkodni, így csak bólitottam neki, ezzel zöld utat adva.

-Szeretlek Jimin...- hangzik el a szájából, majd ismét a nyakamhoz hajolt , lassan és erotikusan megnyalta, amitől kéjesen felnyögök. Hirtelen egy nyilaló fájdalmat éreztem, és a testem önálló életre kell. A vágy teljesen felkorbácsolja, a vérem csak úgy forr bennem a kielégületlenségtől. Már érzem, ahogy gyöngyözik a homlokom az izzadságtól, de egyszerűen csak Kookra tudok összpontosítani, és amit éppen velem művel. Kéjesen megvonaglok alatta, majd a csípőm önkéntelenül fellendül az ő ágyékának. Tettemre elhajol a fájós résztől, és megnyalja azt. A szenvedélytől alig tudom érzékeli a külvilágot, csak Jungkook létezik most a számomra. Ahogy kinyitom lélektükreimet az ő gyönyörű vérvörös szemeivel nézek farkasszemet, és a vágy egyre jobban fokozódik bennem.

-Jimin, csodaszép vagy! - kezemet a nyakába fontam, úgy húztam le magamhoz egy heves túlfűtött csókba. Majd ismét a nyakamat célozta meg, és lassan a pólómtól is megszabadított. Finoman lejjebb haladt a mellbimbóig, először csak az egyiket kényeztette, majd egy kis idő múlva a másikat is kintüntető figyelembe részesitette. Ahogy haladt egyre lefelé oldalamra simított, amitől megremegtem és kéjes nyögés szakadt ki a belőlem. Csókokkal lepte el alhasam és a nadrágomat az alsóval együtt egyszerre rántotta le rólam. Ott feküdtem előtte teljesen meztelenül, ahogy a világra jöttem. Lassan megfogta már álló nemességemet, és leheletnyi csókot hintett makkomra, ettől a tettétől megvonaglottam alatta, csípőmmel jeleztem, hogy nem bírom tovább, őt akarom. A vágy teljesen szétfeszített amit bekapta férfiasságomat, és elkezdte mozgatni rajat a fejét olyan érzékien, hogy csillagokat láttam. Többször le mélytorkozott, amitől megremegtem nem egyszer, és fel- felnyögtem, ami mégjobban feltüzelte. Felsimított mellkasomra, és érzékeny kavicsaimat kezdte kényeztetni újra. A vágy száguldott végig rajta érintése alatt. Vörösen világító szemeibe mélyeztettem az enyémet. Ekkor derekára fogott, és négykézláb találtam magam a matracon.
- Meg akarlak kóstolni. - morogja alfelemnél. Majd óvatosan felsimit felgömblyeimet, és széthúzta azt. Finoman nyal bele ánuszomba. Az érzésre hangosan felsóhajtok és élvezem amit velem művel. Nyelve játéka teljesen az őrületbe kerget amire csak a párna szelet tudom markolászni. Ekkor érzem meg első újját bejáratom körül. Majd óvatosan becsusszan és ki-be járatja bennem. Euforikus állapotba kerülök tőle és a vágy vörös köde teljesen el lepte a tudatomat. Nem sokkal később megéreztem második újját is, de egyáltalán nem fáj inkább furcsa volt, hogy bennem van valaki ott lent. Ollózó mozdulatokkal járatja bennem ujjait amitől csillagokat látok. Majd egy ponton felsikantottam. És csak ennyit hallotam a háta mögül.
- Megvagy édesem. - zihálva nyögi ki ezt a mondatot, majd mindent abban hagy amit eddig csinált rajtam. Ismét pozt vált, majd én kerülök megint alulra. A lábaimat felhúzta, hogy jobban alfelemhez férjen.
A nemességét odaillesztette bejáratomhoz, és lassan benyomult, a gyönyör leírhatatlan, végre egyek vagyunk, teljesen bennem volt. Ekkor megállt egy perc erejéig, és várt, hogy megszokjam méretét, majd fellendült a csípőm, ezzel jelezvén neki a mozgásra. Elkezdett lassan mozogni bennem, a gyönyörtől teljesen elolvadtam, éreztem, ahogy az ereimben zubogó vér egyre forróbb és csak ő utána kiállt, hogy még többet, még többet.

-Ahh Junghkookh, méhg.... kérhlek...- könyörögtem neki, mert egyre elviselhetetlenebb volt a kielégületlenség. Nagyobb fokozatra kapcsolt, majd eltalálta gyönyörközpontomat, amit egy sikoltással dijaztam. Utána csak azt egy pontot döfködte, és most már ő is a kielégülést hajszolta. Hirtelen a derekamra fogott és a térdemre érkeztem úgy nyomult belém újra, egyre mélyebben, és kereste az a pontot, amit már egyszer megtaláltok. A melkasomat a matrac a nyomva döngetett hátulról.

-Ahh Kookieh, gyorsahbban kérhlek.- mire értette a célzást, és nagyobb sebességre kapcsolt.

-Jézuhsom minhgyárt…-nyögtem ki alig hallhatóan a szavakat, egy nagyobb lökésnek köszönhetöen átléptem a gyönyör kapuján. Abban a pillantban rászorultam, és ő sem bírta tovább, szenvedélyének örömitalát belém eresztette. Lassan húzódik ki belőlem, és fekszik le mellém, megfogja a csuklómat, majd  a  mellkasára húzott. Próbálom összeszedni magam, normalizálni a légzésemet. Rajta fekve megnyugszom, és rendesen próbálom  venni a levegőt. Felnézek rá, azokba  a gyönyörű szempárba, amik még mindig vörösen izzannak.

-Jungkook! Nagyon szeretlek. -suttogom magunk közé.

-És is nagyon szeretlek életem.

Az ajkaira hajolok, hogy egy gyenge csókot leheljek rá,  majd lefekszünk, és mindkettőnket így ér útól az álom.

Bocsika. Tegnapra ígértem a részt, de most pótoltam ❤️🥰

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top