Mivel többször fog szerepelni, ezért azoknak, akik nem tudják jól elképzelni itt van Mia. Én ilyennek képzeltem őt:

Jimin zavartan álldogált Miával szemben, ajtaja előtt. Látható volt, hogy a lány akar még valamit, nem volt nehéz kitalálni, hogy mit, egy búcsúcsókot. Ám Jimin nem tervezte, hogy a következő szintre lépnek. Bármennyire elszédítette is az alkohol, jól emlékezett az ígéretére, hogy nem töri össze a szívét. Ezért csak a lány nyaka köré fonta izmos karjait, és magához szorította egy ölelésre. 

- Köszönöm a meghívást. Jól éreztük magunkat. - nézett a lány piros pozsgás arcába. - Szia! - intett, és megindult a saját szobája felé. Hosszú idő óta ez volt az első alkalom, hogy egyedül tölti az éjszakát egy buli után. Feszülten túrt a hajába, ahogy már a harmadik emeleti folyosóra ért. Szerette a kicsapongó életét, és most Jungkook hibájából önmegtartóztatást kellett gyakorolnia. Ahogy benyitott a sötét szobába, próbált nagyon halkan ágyához találni. Miközben azt tervezgette, hogy csábítsa el Taehyungot élete megkeserítőjétől. Nem egyszerűen azt akarta elérni, hogy egyszer megdughassa a fiút, hanem teljesen elakarta venni Jungkooktól. Hiszen látható volt, hogy ő a legfontosabb a férfi számára. Az egyértelmű volt, hogy a festő benne lenne, de Jimin sejtette, hogy a férfi legalább annyira nem akarja lekötni magát, mint ő. Gondolatban, pedig nagyon is izgatta ez a macska egér játék.

Másnap Jungkookkal madarat lehetett volna fogatni. Az, hogy tegnap egy ilyen jót kefélt barátjával, és hogy Jimintől is lophatott egy rum ittas csókot, elégedetté tette.

- Te már fenn vagy? - kérdezte álmos hangon Tae, aki épp most ébredt meg. 

- Persze, hogy ne lennék, majd kicsattanok! - nyomta reggeli merevedését a másik fenekének.

- Felejtős! Én ma, csak a rosszfiúmmal fogok foglalkozni. - nyújtózkodott, mint egy macska.

- Akkor úgy tisztességes, hogy tájékoztatlak, jobb, ha belehúzol. - mosolygott ravaszon Jungkook.

- Haver, neked semmi esélyed.

- Na, látod! Most tévedsz. - kuncogott. - Tegnap este Jimin igazán huncut, rosszfiú volt, és rám tört a zuhany alatt. Majd lesmárolt. - ült fel elégedetten a zenész. Tae olyan hirtelen pattant fel, hogy az ágy is nyikorogva szenvedte meg.

- Nem hiszek neked...

- Akkor hívd fel, ezek után tuti nem megy el veled. Gáz lenne. - jelentette ki szekrényéhez battyogva Jungkook. Tae nem várt tovább, telefonját füléhez szorítva várta a csilingelő hangot.

- Nyammm, igeen? - kérdezte egy álmos morcos hang.

- Jimin? Kim Taehyung vagyok. - mutatkozott be illedelmesen, miközben idegesen járkált a szobába.

- Taehyung! - emelkedett meg Jimin hangja. - De jó, hogy hívtál. - folytatta sokkal élénkebben. Hallatszott a hangján, hogy mosolyog. - Miért nem jössz át? - kérdezte mézédes hangon. - Itt vagy Jungkooknál, nem? - folytatta zavarba ejtően huncut hangon. Tae fülig vörösödött, ha arra gondolt, hogy tegnap milyen hangosan nyögött, és ezek szerint, ezt még ő is hallotta.

- Melyik szobába vagy? - szólalt meg végül, hevesen dobogó szívvel.

- 314. - Tae tenyerébe temette az arcát. Jimin, majdnem a szomszéd szobába lakott. Ezt valószínűleg Jungkook is tudta.

- Megyek. - nyomta ki a készüléket. Jungkook úgy csinált, mintha komolyan a kávé készítéssel foglalkozna, de közben feszülten figyelt. - Te tudtad, hogy Jimin, majdnem a szomszédod? - kérdezte mellé állva, mérges tekintettel a festő.

- Igen. 

- Akkor tegnap, ezért akartad, hogy olyan hangosan nyögjek. Igaz? - sziszegte a foga között haragosan.

- Igen. 

- Te egy pöcs vagy. - morogta ruhái felé fordulva. Jungkook nagyon koncentrált, hogy ne mosolyodjon el. 

- Igen... - mondta végül a másik nyakába csókolva. - De gondolj bele, ha ti összejöttök, mégis kinek a formás seggét fogom megdugni?

- Ott vannak a csajaid. Végül is te mondtad, a lyuk, az lyuk...

- De egy férfival teljesen más a szex. Sokkal vadabb, keményebb, durvább és intenzívebb. De végül is te honnan tudhatnád ezt... - rántotta meg a vállát, és öntötte ki a kávét a zenész. Barátja mérgesen morrant egyet.

- Most lett belőled elegem. Átmegyek Jiminhez. Ne keress! - kapta fel Tae a kabátját és a cipőjét.

- Hé, a kávéddal mi lesz? - kérdezte utána kiáltva Kook.

- Majd megiszom, ha végeztem. - mondta, mielőtt hangosan becsapta az ajtót. A zenész érzékeny pontjára tapintott rá. Tae már régóta szeretett volna seme lenni, de eddig Jungkook nem adta be a derekát. Jimin határozottan kijelentette, hogy ő lenne a kapcsolatukban az uke, így nem volt más választása, mint tapasztalatlansága ellenére, kihozni magából a maximumot. Jimin ajtaja előtt megállt, és mély levegőt vett. Próbált a domináns fél szerepébe átszellemülni. A szíve majd kiugrott a helyéről, ahogy bekopogtatott. Jimin szinte rögtön kinyitotta az ajtót, és nem is akárhogy, a férfi nem viselt mást, csak egy szabadidő alsót.

- Áh, már azt hittem soha nem jössz. Vihar dúl a paradicsomban? - kérdezte kitárva az ajtót.

- Mi? - kérdezte Tae szélesen vigyorogva. 

- Hát, közted és Jungkookie között, vita volt? - kérdezte becsukva az ajtót, le se véve szemét a másikról.

- Ja, igen... Miből gondoltad? - lepődött meg a művész.

- Lássuk csak... hangos ajtócsapkodás, heves lélegzetvétel... - mutatott végig az előtte állón Jimin. Taet elöntötte a forróság. Tudta ő, hogy a heves légzés, inkább Jimin látványának szól, de az ajtócsapkodásban igaza volt. - Kérsz egy kávét? - kérdezte a diákelnök a főző felé fordulva.

- Igen! - vágta rá azonnal. Tae szíve még mindig hevesen vert. Annyi mindent akart mondani a másiknak, de Jimin félmeztelen látványa teljesen elfeledtette mit is. Csak az izmos karokat, a kocka hasat, és a rózsaszín mellbimbót látta.

- Felvegyek valamit? - kérdezte Jimin angyali mosollyal.

- Hogy? - reagált Tae kis fáziskéséssel.

- Nagyon vörös vagy, és félek, hogy hőgutát kapsz. Arról nem is beszélve, hogy majd felfalsz a szemeiddel... - állt meg előtte a diákelnök.

- Ne haragudj...

- Tae! Semmi baj, én is pont ugyanúgy kívánlak, de örülnék, ha elővennéd a dominánsabb éned. Úgy viselkedsz, mint egy uke...

- Nem tehetek róla, mostanában teljesen elnyomtak... - pattant fel Tae sértődötten, még a szék is hátra esett. Jimin mosolya továbbra sem fagyott le, de azért felvett egy pólót, hiszen most még nem a szex volt a célja. Ettől függetlenül Taehoz simult, és mélyen a szemébe nézve átkarolta a nyakát.

- Látod a köztünk lévő különbséget. - utalt a másik magasságára. - Te igazi seme vagy. Azt akarom, hogy uralkodj az én kicsapongó vágyaim felett. - Tae szemei a szavak hallatán megvillantak, és kezeit Jimin dereka köré fonta, majd szorosabban magához húzta. A férfi ajkát egy apró sóhaj hagyta el, és arca kissé kipirult. Ez még szebbé tette, és még kívánatosabbá. Hirtelen ébredt fel benne a férfiösztön, és lecsapott azokra a vastag rózsaszín ajkakra, amik mindig is csábították. A csók lassú volt, de szenvedélyes. Érezte benne a másikból áradó szexuális feszültséget. Amikor elváltak Jimin a nyakába fúrta a fejét, és piszeorrával megcsiklandozta az érzékenybőrt. - Taetae... én komolyan gondolom veled. - suttogta a forró szavakat a fülébe.

- Akkor soha többé ne hagyd, hogy Jungkook hozzád érjen. - szorította meg kicsit erősebben a vékony derekat a művész.

- De akkor te se... - nézett Jimin hatalmas éjfekete szemeivel Taehyung vágyakozó tekintetébe, aki rögtön elmosolyodott. Jól esett neki, hogy ez a félisten féltékenykedik miatta.

- Rendben. - válaszolta elengedve a másikat.

- Hogy kéred a kávét? - fordult vissza eredeti cselekvéséhez Jimin, főleg azért, hogy elrejtse elégedett mosolyát, hiszen terve tökéletesen haladt.

- Csak egy kis tejjel. - mondta Tae, miközben szorosan Jimin hátához simult, és kezdődő merevedését finoman fenekének nyomta.

- Előbb talán randira kéne hívnod, nem? - kuncogta a diákelnök, miközben kitöltötte a két csésze kávét. Ebben a pillanatban elkezdett csörögni a telefonja. Legszívesebben nem is foglalkozott volna vele, de a Hallgatói Önkormányzat Elnöke kereste, és nem szerette volna még jobban felbosszantani. - Bocsi, ezt fel kell vennem. - ment a telefonjáért. - Csá, Namjoon!

- Szevasz! Gratulálok, nem tudom, hogy érted el, hogy Sungwoon egy ilyen lejárató cikket írjon, de szép munka. - kezdte RM elismerően. - Viszont sajnálom Jungkookot. Jó srác. Így semmi esélye sem lesz. - kuncogott az elnök.

- Én is sajnálom, de nem hagyott más választást. Sok előnyöm van abból, hogy diákelnök vagyok. Nem áll szándékomban feladni. - sétált kicsit odébb Jimin, hogy kiszemeltje biztos ne halljon semmit.

- Jó hallani, hogy valamihez kötődsz, ha már az emberekhez nem... - morogta Namjoon, ami miatt Jimin mellkasa egy pillanatra összeszorult. Ilyen volt ő. Kicsapongó, de érzelemmentes, kapcsolatmentes, és problémamentes életet élt. Viszont barátja szájából, ezt rossz volt, így hallani.

- Ne kezd megint! - zárta rövidre a témát, mielőtt ismét egy hegyi beszédet kellene hallgatnia.

- Nem mondtam semmit. - visszakozott gyorsan a másik. - Na, a lényeg, hogy nem kell azzal szenvednem, hogy megint betanítsak valakit. Elég húzós ez az év. Rengeteg szigorlati tételem van.

- Te szegény... Még valami? - vágott a szavába Jimin. Ugyanis RM minden barátjánál okosabb volt, és álszentségnek tartotta, hogy ő panaszkodik.

- Nem is sajnálsz? - kérdezte durcásan az elnök, amitől Jimin arcán mosoly terült szét.

- A zseni agyaddal? De, marhára. - forgatta a szemét, habár tudta, hogy ezt a másik nem látja.

- Na, nem zavarlak tovább. Szép munka volt Jimin! Köszönd meg a nevemben Sungwoonnak. - hadarta Namjoon, de hirtelen elhallgatott. - Vagy várj, inkább még sem. Nem akarom, hogy közöm legyen ehhez a cikkhez.

- Annyira nem lehet durva. - mondta Jimin, inkább saját maga megnyugtatására.

- Átküldöm Yoongit. - felelte, amire morgás hallatszott a háttérben. - De mész! Legalább kimozdulsz! Pillanat és ott van. Szia!

- Szia! - tette le Jimin elgondolkodva. Igaz ő mondta, hogy Sungwoon adjon bele mindent, de remélte, hogy barátja nem vitte túlzásba. Idegesen járkált fel és alá, amíg meg nem hallotta a kopogást. - Na, végre! - rántotta fel az ajtót, de meglepetésére Jungkookkal találta szembe magát.

- EZ A TE MŰVED? - üvöltötte feltartva az újságot, melynek címlapján egy kép szerepelt a zenészről. Jimin nagyot nyelt. Nem számított rá, hogy a férfi számon kéri. 

Tae csendben figyelte, ahogy a diákelnöknek pillanatról pillanatra változik a hangulata, míg végül az idegesen járkálásnál megragadt. Nem akarta megzavarni őt, inkább csendben itta a kávéját. Egészen addig, amíg fel nem tűnt legjobb barátja, és le nem támadta.

- JUNGKOOK! - szólt rá Jimin mellé sétálva. - Hogy beszélhetsz, így vele?

- Nézd! - adta oda a magazint a zenész. - Második oldal. - Tae türelmetlenül oda lapozott, és feszülten olvasta a sorokat, amiben azt tárgyalják, hogy Jungkook minden este bulizik, és kapcsolatai kimerülnek abba, hogy megdugja a másikat. Még őt is megemlítik, mint a legjobb példa erre. Ráadásként a tegnap esti "hangoskodást" is felrúgják neki. Tae felkapta a tekintetét Jungkookra. - Honnan?

- Nyilván valaki köpött neki. Igaz Jimin? - kérdezte karba tett kézzel.

- Tévedsz. Ehhez semmi közöm. - futotta át a sorokat az elnök elszörnyedve. Sajnálta, hogy Taehyung is belekeveredett.

- Érdekes, Kang pont a napokban nyavalygott, hogy felkerested a pasiját. Sungwoont, aki írta ezt és múltkori cikket is. Ő azt hitte, dugni akarsz vele, de más kellett, nem igaz?

- Jézus Kook! Ez kicsit erős. - ütötte meg figyelmeztetően az izmos kart Tae. - Félre ismered Jimint. - rázta a fejét.

- Sungwoon nyilván nem hülye. A múltkori cikkben felmagasztalt, erre te úgy baszol meg egy férfit, hogy az egész kollégium hallja. Szerinted ki köpött? - kérdezte szemöldök ráncolva. - Ha valóban azt akartad volna, hogy titokba maradjon a nemi identitásod, talán csendesebben kellett volna.

- Nem tehetek róla, hogy ilyen jó vagyok. - mosolyodott el önelégülten Kook.

- Komoly? Jól illik rád a rosszfiú szerep. Tudod mit, neked adom. - vágta hozzá az újságot Jimin. - Viseld méltósággal, mert ha ezt így folytatod, akkor ez a cikk még csak a kezdet volt. - sziszegte, majd nagy lendülettel becsukta az ajtót. Mérges volt magára, amiért egy pillanatra megsajnálta ezt a pöcsöt. Jungkook semmivel se volt jobb, mint ő. - Jól vagy? - fordult Tae felé, aki döbbenten nézett barátja hűlt helyére.

- Tudod, rosszérzés, ha a legjobb barátod ennyire figyelmen kívül hagy. - mosolyodott el kissé fájdalmasan Tae, amitől a diákelnök szíve megolvadt.

- Hé, gyere, menjünk el enni valamit. Meghívlak. - mosolygott vissza. A festő elnevette magát, de ez a nevetés inkább volt erőltetett, és gúnyos, mint őszinte.

- És még rád mondják, hogy rosszfiú. Inkább te vagy a szépfiú. - simogatta meg a gyönyörű babaarcot Tae. - Nem, ez sem jó, mert nem fejezi ki, mennyire szép vagy... - hajolt óvatosan a másik forró ajkaira. Jiminnek meglepően jól estek a szavak, amit nem tudott hova tenni.