A rosszfiú

Suga az iskolaújságot szorongatva vágott át a folyosón. Morcos és másnapos is volt. A füléhez szorítva telefonját hallgatta, a Hallgatói Önkormányzat Elnökének végeláthatatlan morgását. Így egy cseppet sem tapintatosan vágta ki a 314-es szoba ajtaját. Hopi ijedten ugrott fel az ágyából, míg mérgének forrása, épp csak megmoccant.

- Intézem Namjoon! - nyomta ki a telefont, és szinte két lépéssel átszelte a kollégiumi szobát, majd egy határozott rántással, kitakarta legidegesítőbb barátját. - Ideje felkelni fiatalok! - mondta morogva, majd eddig a kezében szorongatott újságot az ébredezőhöz vágta.

- Mi a szar? Bajod van vénember? - ült fel szemét dörzsöve Park Jimin. 

- Olvasd el! - fordult meg Suga, és elkezdte lefőzni a szokásos reggeli kávéját. Otthonosan mozgott, mert nem ez volt az első alkalom, hogy berontott a 314-es szobába. Sok problémája volt a Hallgatói Önkormányzat Alelnökeként, mivel nagy sajnálatára, Jimin a sport tagozat diákelnöke volt. Minden évben reménykedett, hogy talán valaki mást szavaznak meg, de nem volt szerencséje. 

- Minek olvasod ezt a szennylapot! - állt fel az újság borítóját nézegetve. Suga morcosan tekintett végig a félmeztelen férfin. Nem értette, hogy vehet bárki komolyan egy ilyen embert. 

- Mert mindenki ezt olvassa. - nyújtotta felé a kávét. Hopi sóhajtva ült az asztalhoz chipset majszolva. - Ez a reggelid? - kérdezte elé is rakva egy bögre kávét. Jimin nagyot kortyolt az ébresztő nedűbe, miközben tanulmányozta a Sugát felidegesítő cikket. 

- Igen. Nem voltunk boltba mostanában. Jiminnek másfajta étvágya van, mióta visszajöttünk a szünetről. - ropogtatta a krumpli szirmokat. - Na, miről írnak? - kérdezte a megfeszülő szobatársát.

- A tegnap estéről. Igazából nem is rólam szól. - dobta hanyagul a konyha asztalra a magazint. 

- Hanem? Nagyon is rólad szól! Egy elnöknek pozitív példát kéne mutatnia. Erre te kicsapongó életet élsz, minden második nap bulizol. Ráadásul, úgy válsz el a kis kalandjaidtól, mintha egy kellemetlen pattanást nyomnál ki. Ez a fiú... - mutatott a magazinra. - Aranyos, kedves és sokkal mértéktartóbban él, mint te. Ha így folytatod, rohamosan csökkeni fog a népszerűséged... - tette karba a kezét az idősebb.

- Mi köze ennek bármihez is? Ő nem sport tagozatos... - csapott az asztalra idegesen Jimin.

- Jézus! Jimin. Legalább ne lennél ennyire alkalmatlan elnöknek. Hiszen te írtad alá a jelentkezési kérelmét. - sóhajtotta Suga, fejét masszírozva. Egyre jobban kezdte bánni, hogy jelentkezett az alelnöki posztra.

- Kizárt, emlékeznék... - morogta az orra alatt a diákelnök. 

- Csak én nem értek semmit? - kapkodta a tekintetét Hopi.

- A srác kétszakos akart lenni. Most, hogy az orvosok teljesen felépültnek nyilvánították, csinálni akarja tovább a zene szakot, és folytatni a sport szakot is. 

- Áá, tehát Jungkookról van szó... - nézte meg a magazint, amiben épp a tegnapi táncparketten történő egymásnak feszülésről volt egy tökéletes fotó. - Jó lett a kép. Mit írnak?

- Jungkook jelentkezett a diákelnöki posztra. Konkrétan, úgy állítják be, mintha elakarná happolni Jimin elől.

- Engem jobban zavar, hogy egy szentnek tüntetik fel, pedig mind tudjuk, hogy épp akkora szoknyapecér, mint én. - kapott fel egy pólót, és egy farmert Jimin. - Namjoon ki van akadva gondolom...

- Igen. Nem áll szándékában betanítani egy újoncot. Szóval azt kérte, nyomatékosan, hogy kicsit próbálj meg pozitívabb képet festeni magadról. - sóhajtott gondterhelten Suga.

- Értettem elnökhelyettes. - mosolyodott el tisztelegve Jimin, majd kacagva terítette vállára fekete bőrdzsekijét. - Léptem. - intett és máris húzta be maga után az ajtót. Ahogy egyedül maradt, mosolya eltűnt az arcáról. Mérges volt. Jungkook az első pillanattól kezdve veszélyt jelentett a pozíciójára. Mikor még gólya volt, neki kellett volna mentorálnia, de egyáltalán nem érdekelték az ilyen kötelességek. Meg persze, nem akart egy ilyen potenciális ellenfelet tanítgatni. Most pedig, tessék. Nem kellett sok a fiúnak, hogy megtalálja az egyik érzékeny pontját. Pedig tegnap, épp kezdett nem ellenfélként tekinteni rá. 

Ahogy kiért a kollégium épületéből, megpillantotta Taehyungot, aki a gondolataiba feledkezve szívta cigarettáját. Gyorsan megigazította ében fekete haját, majd legcsábítóbb mosolyával elindult a férfi elé. Tae ráemelte kissé fáradt szemeit, és tetőtől talpig végig mérte őt.

Eszméletlen vadító volt a pillantása. Jimin fejében kezdett megfogalmazódni, egy igen gonosz terv. Egy pillanatra se szakította meg a szemkontaktust a festővel, majd megállt szorosan előtte.

- Jó reggelt! - köszönt vidáman. Tae elpirult, és elkapta róla tekintetét, ami még dögösebbé tette őt. Jimin vágya kezdett egyre erősebb lenni a férfi felé.

- Neked is Jimin. - mondta kissé rekedten Tae. A rosszfiú vastag formás ajkai közül, "véletlenül" kiszaladt egy kéjes nyögés, ami miatt Tae szemei, ismét visszataláltak a sötét csábító tekintethez.

- Tetszik, ahogy mondod a nevem. - lépett még közelebb Jimin, ami miatt a művész a falnak préselődött. - Tudod Taehyung... tegnap nem csak szórakozásból mondtam, hogy szívesen eljátszadoznék veled. - simított végig a másik, már feszülő ágyékán. Tae vágyakozva sóhajtott. - És én szeretem, ha dominálnak felettem az ágyba. Ha erre vágysz, ne habozz megkeresni... bármikor. - suttogta szinte a másik ajkaira. Ekkor azonban a kollégium ajtaja kicsapódott, és egy igen morcos Jungkook lépett ki rajta. Így a rosszfiú jobbnak látta, visszavonulót fújni. - Add ide a telefonod! - parancsolta, kicsit messzebb lépve a másiktól. A fiú idegesen turkált a zsebeiben, majd végül felé nyújtotta betört képernyőjű, leharcolt telefonját. Jimin ajkain kedves mosoly futott át, ami az eddig démoni kisugárzását, egy pillanatra angyalira változtatta. 

- Bocs a késés... ért. - fagyott meg nem messze tőlük Jungkook. - Jimin... - nézett végig vágyainak tárgyán a zenész. A diákelnök szemei kissé mérgesen villantak rá.

- Kook. - mondta fagyosan a nevét. - Örömmel hallom, hogy jelöltetted magad diákelnöknek. - folytatta a legkevesebb örömöt se mutatva.

- Igen. Évek óta nem volt semmi változás a sport tagozaton. Csak a bulikra figyelnek. Ideje hasznos dolgokra is fordítani a pénzt. - mosolygott rá csábosan, és épp megakarta igazítani Jimin egy kósza tincsét, de az elkapta a csuklóját. Tekintete most már szikrázott, amit nem értett a fiatalabb.

- Úgy gondolod? - sziszegte a foga között, de nem engedte el a másik csuklóját.

- Igen, nem tudom ki most az elnök, de azt hiszem, esélye sincs. Ugye számíthatok a szavazatodra, édes? - kérdezte Jungkook, másik kezét Jimin derekára téve. A tegnap esti kis üzenet, igazán felbátorította őt. Elhatározta, minél előbb megszerzi, ezt az angyali démont magának. Jimin lecsapva kezét magáról, elkezdett kacagni. 

- Jeon, kérlek. Ne udvarolj nekem, nem megy neked még. Kisfiúkkal, amúgy se kezdek. Mondjuk, ha idősebb lennél, se ütnéd meg a szintet. - hazudta szemrebbenés nélkül Jimin. - Köszönöm, hogy kritizáltad a munkám. Igazán jól esik. Végül is te, mint régi motoros, tudod, hogy kell egy egyetemen diákelnöknek lenni. - folytatta tömény gúnnyal a hangjában. Közben pedig, beírta a számát Tae telefonjába. - A szavazatom pedig, majd akkor adom le rád, ha szerelmes leszek beléd. Tehát soha, csakhogy világos legyen. - nyújtotta vissza a készüléket, egy mosolyt megeresztve a döbbent festőnek. - Várom a hívásod. Sziasztok! - intett, és indult tovább eredeti útján.

Jungkook, ekkor döbbent rá, hogy valószínűleg, soha többé nem lesz esélye betenni a farkát, abba a tökéletes fenékbe. Ahogy ránézett barátja levakarhatatlan vigyorára, elfogta az eszeveszett féltékenység. 

- Nagyon remélem, hogy nem fogod felhívni. - nézett komolyan Taera.

- Már miért ne hívnám? - bámult a távolodó alak után a festő. - Ahogy elnézem, neked semmi esélyed.

Eközben Jimin már az egyetem folyosóin szlalomozott a rengeteg ember között, akik lelkesen üdvözölték őt. Habár legtöbbször élvezte, most kifejezetten bosszantónak találta, hogy ilyen sokan ismerik. Lefordult egy oldalsó folyosóra, ami már sokkal csendesebb volt, majd nagy levegőt véve megállt a szerkesztőség irodája előtt. Tudta, hogy nem lesz egyszerű Sungwoonnal megállapodnia, és felkészült a legrosszabbra is. Barátja nem titkolta soha mennyire vonzónak találja őt, és egy magányos éjszakán mélyrehatóbban is megismerkedtek. A férfi olyan dolgokat művelt vele, amiről nem is tudta, hogy léteznek. Különböző eszközökkel olyan élvezetet nyújtott neki, hogy hónapokig csak a férfire tudott gondolni. A régi fehér ajtó mögül hangos veszekedés szűrődött ki, így nem akart zavarni. Míg az ajtó ki nem vágódott, csak zsebre dugott kézzel állt és várt. Meglepődött, mikor egy könnyes tekintetű Kang Daniellel találta szembe magát. A férfi megvetően mérte őt végig, majd vállának ütközve távozott. Sungwoonnal hosszú percekig csak szemeztek, mire belépett az irodába, és végül megszólalt.

 

- Ha te is veszekedni akarsz Jimin, inkább menj. Ehhez most nincs kedvem. - morogta hátat fordítva neki.

- Nem akarok veszekedni, de beszélnünk kell erről. - mutatott az asztalon heverő újságra. 

- Mi van vele? - kérdezte már felé fordulva, karba tett kézzel az újságíró.

- Azt hittem megegyeztünk, hogy nem tűntetsz fel rossz színben. - ment közelebb barátjához Jimin. Ám így is tartotta az egy lépés távolságot. Mert egyre több mocskos kép jelent meg a fejében. 

- Ez nem rólad szól. Jungkook a cikk főszereplője. - legyintett Sungwoon. 

- Ó, ne nevettess. Úgy állítod be, mintha ő szent lenne, pedig semmivel se jobb, mint én. - horkantott fel idegesen Jimin, pedig tudta, hogy így csak maga alatt vágja a fát.

- Ez nem igaz. Ő sokkal kedvesebben bánik a kalandjaival, mint te. - mosolyodott el az emlék hatására, és macska szemeit a másik éjfekete tekintetébe mélyesztette.

- Álszentség... neki is csak egyszer kellenek. - villant meg a diákelnök tekintete, ahogy érezte, hogy szorul körülötte a hurok. 

- Mégis, ha róla kérdezed a lányokat, akikkel volt, ódákat zengnek a cuki, szép fiúról. Rólad, pedig azt mondják, hogy egy pöcs vagy, és óvakodjon tőled minden nő. - nyitotta szét az újságot alaposan szemügyre véve a képet. - Ahogy elnézem ezen a fotón a tekinteted, neki se ártana vigyáznia. Még a végén összetöröd az ő szívét is.

- Hiába mondanak rólam rosszakat, mégsem szenvedek hiányt. - rántotta meg vállát Jimin.

- Mert túl dögös vagy. Mindenki bukik a rosszfiúkra, viszont a szépfiúkban bíznak meg az emberek. - dobta le az asztalra a magazint, majd megszüntette a távolságot köztük, és megállt közvetlenül előtte. - Mit akarsz cicám?

- Azt akarom, hogy tisztességesen mutasd be Jungkookot is. Ne kendőzd el a hibáit. Pont olyan őszinte legyél, ahogy az én esetemben... - bökte meg ujjával Sungwoon mellkasát, miközben szikráztak a szemei. Ahogy a másik szája lusta, ragadozó mosolyra húzódott, már tudta, hogy ismét olyan kalandokban lesz része, amit hosszú ideig nem fog elfelejteni.

- Rendben. De van egy feltételem. Akarok veled még egy menetet...

- Sungwoon... - próbált ellenkezni, de a férfi elkapta a csuklóját.

- Jimin. Tudom, hogy szemét dolog ilyet kérni, de azóta nem tudlak kiverni a fejemből. - sóhajtott boci szemekkel. - Ezen kívül rengeteg új játékom van, és annyira kiakarom rajtad próbálni. Ne tagadd a múltkor is nagyon élvezted. Hányszor is mentél el? Négyszer? Ötször?

- Nem vagyok hímringyó Sungwoon... Szeretem a szexet, és szívesen kipróbálok mindent, de nem dugok másért, csak élvezetből, csak mert én is akarom. - rántotta ki a csuklóját. Pont ezt a végkimenetelt akarta elkerülni.

- Ígérem, csak akkor duglak meg, ha te kérsz meg rá. - lépett hátrább az újságíró, hogy teret adjon a másiknak.

- Rendben, de rendezzük le most, mert még rengeteg dolgom van. - sóhajtott Jimin, mikor már tagadhatatlanul érezte, hogy megkeményedett pusztán a gondolattól is, hogy barátja ismét játszadozni fog a testével.

- Akkor vetkőzz! - utasította, miközben kulcsra zárta a szerkesztőség ajtaját. 

(Figyelmeztetés! Erősen ++18-as rész következik. Kikötözés, segédeszközök, aki nem szereti, ugorjon a fejezet végére.)



Jimin meztelenül feküdt a szerkesztőség asztalán, lekötözött kezekkel, és kemény várakozó farokkal. Le se tagadhatta volna, hogy teste mennyire vágyik ismét átélni azt a perverz beteg élményt, amit a férfi nyújtott neki legutóbb. Szeretett ő lenni a domináns, de néha kiadni a kezéből az irányítást, és csak befogadni az érzéseket, nagyon kellemes tudott lenni. Sungwoon nem váratta őt tovább. Állát megfogva, magafelé fordította az arcát, és ajkaira forró, követelőző csókot adott.

- Befogom tömni a szád, mert a múltkor is nagyon hangos voltál. - meg se várva a választ, egy puha rongyot tömött, Jimin vastag ajkai közé. - Nyugi, én is sajnálom, mert imádom a hangod, de most az egyetemen vagyunk. - mondta miközben a mérges szemekbe nézett. - Olyan szép tested van... - simogatta meg az előtte fekvő mellkasát, majd lehajolva finoman megnyalta a kemény rózsaszín mellbimbókat. Jimin teste libabőrös lett, és merevedése megrándult. - Hmm, igen emlékszem, ez akkor is tetszett. Tudod mit élveztél még nagyon? - kérdezte gonosz mosolyra húzva az ajkait. - Ezt! - mutatott fel egy fekete vibrátort, majd az elkerekedett szemeket látva, hangos kacagásba kezdett. - Ó, igen cicám! Megint a végzetekig foglak kínozni. Ismét látni akarom, azt a kipirult arcot, azt a kéjes tekintetet, amivel könyörögsz, hogy keményen dugjalak meg. - suttogta Jimin fülébe a túlfűtött szavakat, majd forró csókokkal izgatta a nyakán lévő finom bőrt. A diákelnök tompa nyögései az anyagon keresztül is átszűrődtek. Sungwoon nem hagyta abba, egyre lejjebb haladt, az egész testét feltérképezve ajkaival. - Úgy emlékszem, nagyon finom vagy. - hagyta abba egy pillanatra a kényeztetést. Miközben ujjait végig húzta a nedves merevedésen. Jimin teste remegett, már csak ettől is. Sungwoon ujjairól lenyalogatta az előváladékot, majd síkosítóval bekente azokat. - Tudod, most mi következik? - kérdezte mély rekedtes hangon. - Az első gyönyör, amit még rengeteg fog követni. - hajolt az érintésért könyörgő merevedésre, és az egészet szájába kapta. Jimin hatalmasat nyögött, mert ezzel egyidőben, síkos ujjait is mélyen belecsúsztatta. Hamar megtalálta a prosztatáját, és nem engedve egy pillanatnyi szünetet se, kényeztette belülről érzékeny pontját, miközben ajkaival szívta, szopta farkát. A meleg és nedves ajkak, a fürge nyelv és ügyes ujjak, Jimint pillanatok alatt a gyönyör csúcspontjára juttatták. Hatalmasat nyögve élvezett Sungwoon szájába. A férfi pedig az utolsó cseppig eltüntette élvezete bizonyítékát. - Nagyon finom vagy. - nézett a kipirult arcú, lihegő Jiminre. - Akkor jöhet a kis kedvenced. Most, hogy elég tág vagy. - emelte fel a fekete vibrátort. - Emlékszel, milyen fürgén mozog benned, ugye? - kérdezte bekapcsolva az eszközt. Jimin teste megfeszült a gondolattól, hogy ha a férfin múlik, megint alig fog tudni mozogni. Sungwoon óvatosan ánuszához illesztette az eszközt, majd lassan becsúsztatta. Jimin nyögve fogadta magába a feszítő élvezetet, amit a játékszer okozott. Ahogy rezgett benne, és ahogy a másik ki be mozgatta érezte, hogy kezdi elveszíteni a eszét. - Ó igen, ezt a kéjelgő fejet akartam látni. - mosolyodott el. Jimin farka ismét megkeményedett, és érezte, ha ez így megy tovább, anélkül fog elélvezni, hogy bárki megérintené. Lassan eljutott arra a pontra, hogy nem érdekelte semmi, csak elakart élvezni. Ám ekkor Sungwoon kihúzta a vibrátort. - Hmm, nézz oda máris összekented magad előváladékkal. - simogatta meg makkját, amitől Jimin felüvöltött. - Nahát, milyen érzékenyek vagyunk. Tudod, nagyon buja tested van. - morogta élvezet teli hangon. - Ideje valami ujjat kipróbálni, nem gondolod? - kérdezte fiókjához lépve. - Szeretném, ha nagyon nyugodt maradnál! Ne ijedj meg, és bízz bennem, hanem fájni fog. - mondta háttal állva barátjának. Mikor megfordult kezében egy nagyon vékony fém rúd volt. - Kellően nedves vagy ehhez, és felizgult. Földöntúli élvezet lesz. Próbálj meg nem rögtön elélvezni. - vette kezébe a hatalmas eres merevedést. Makkja nyílásához érintette a kis rudat, és finoman óvatosan becsúsztatta, ezzel eldugítva csövét. Jimin minden izma megfeszült. Ahogy a hideg fém végig simította farkát belülről, azt hitte azonnal elélvez. Sungwoon tekintete tele volt elégedettséggel, miközben játszótársát figyelte. - Ugye megmondtam, szeretnéd ismét? - kérdezte. Jimin hevesen bólogatni kezdett. Más se kellett az újságírónak, finoman ki-be mozgatni kezdte a fém rudacskát, ezzel újra, és újra végig simítva belülről Jimin érzékeny farkát. A kikötözött férfi rángatózott, nyögött, eszét már teljesen elvesztette. Sungwoon mélyen belé dugta a rudat, majd kivette a tömést ajkai közül. – Mondd el, mire vágysz, és megadom neked. - parancsolta az előtte vonagló férfinak.

- Dugj meg, kérlek. Mélyen és keményen. - nézett határozottan a vággyal teli szemekbe.

- Kérésed számomra parancs. - oldotta ki az övét. Ruháit nem vette le csak letolta a nadrágját, és felhelyezve óvszerét, rögtön betolta Jiminnek. Már ő is nagyon vágyott a másikra, de be akarta tartani az ígéretét. Miközben hevesen mozgott Jiminben, kihúzta farkából a fémpálcát, majd körbefogva, finoman elkezdte ingerelni azt. Mivel Jimin szája, már szabad volt, így ajkába harapva próbálta visszafogni hangját. Sungwoon csillogó szemekkel gyönyörködött a látványban. - Látnod kéne magad. - nyögte halkan. Ő is közel volt. Jimin eddig is rángatózó belseje, még intenzívebbé vált, a beteljesülő gyönyöre hatására, ezért nem tudta visszafogni magát. - Áhh Jimin! - nyögte, majd óvszerébe élvezett. Percekig csak pihegtek, mire a diákelnök megszólalt.



( Innentől olvassa, aki átugrotta a durvább részeket! )

- Elengednél, elzsibbadt a kezem. - mondta rekedt hangon. Ajkai vörösek és duzzadtak voltak, ami jobban állt neki, mint bárki másnak. Sungwoon becsatolta nadrágját, majd kioldotta a kötelet.

- Remélem neked is jó volt. - kuncogott, figyelve, ahogy Jimin gyorsan magára kapja a ruháit. - Ígérem részletes leleplező cikket írok. - ült le számítógépe elé. Jimin széktámlájára fogott, szembe fordította magával, és arcába hajolt.

- Ó nem, Sungwoon! Olyan kemény lejárató cikket írsz, hogy biztos legyen a diákelnöki pozícióm. Mert, ha nem, visszajövök, és úgy seggbe baszlak, hogy napokig nem fogsz járni. - mondta fenyegetően, majd ajkait az író ajkaira nyomta, és csókot lehelt rá. Sungwoon mosolyogva nézett utána.

- Igazi pöcs vagy! - kiáltotta mielőtt becsukódott volna az öreg fehér ajtó.

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top