A terem tele volt öreg professzorokkal, varázslókkal és különféle napilapok vezetõivel és íróival. Draco és Tekla von Bonda a terem közepén foglaltak helyet, lányuk pedig egy emelvényen volt kikötözve. Véres volt a feje és a keze, fehér felsõjét vörös foltok gazdagították és fehér bõre lilás árnyalatokat vett fel az ütések helyén, késség kívül megkínozták. Hosszú szõke haja nagy csomókban volt összeállva és hallani lehetett, ahogy latinul kántál: Mortem, mortem (halál, halál)

-Ki vagy?-kezdtem, lassan közelítve. A kántálás abbamaradt és lassan felnézett rám. Véreres szem õrülettõl csillogott és finom mosolyra húzta száját.

-Nocsak, nocsak... Régi pajtásom, Bellatrix Wood? Mily megtisztelõ fogadtatás! ELÕSZÖR MEGKÍNOZNAK, MAJD KIVÉGEZNEK??!! Ráadásul neki kell megölnie? No lám! A kis Cooper Flegg! Hallom, milyen eszes vagy! Bezzeg amikor ÉN ide jártam te csak egy kis senki voltál!

-ELÉG! Kis pimasz dög vagy! Ennél csak rosszabb lehet neked! Halál?! Nagy cucc! Szenvedés?! Az sokkal jobb! Élni és látni a szüleid megvetõ arcát, a volt barátaid örömét sokkal nagyobb bûntetés mint meghalni! Na, mit választasz?-mondta Cooper egyre jobban beleélve magát.

-MORTEM!-mondta olyan hangosan, hogy mindenki hallja a mikrofonok nélkül is-Inkább meghalok, mint hogy titeket hallgassalak!

-Nekem jobb ötletem van! Hol van a jeled?-kérdeztem a tőrt forgatva. A pantherák különleges képessége hogy meg tudják fosztani a félvéreket az állati énjüktől, és azt kiválasztva egy ember lesz belőle, az állati rész pedig állat alakjában testesül meg és úgy is lehet bánni vele. Ehez azonban kell a jele, ami általában egy karmolás, marás, csípés...stb-MUTASD!- Feltűrte az ingét és egy égés látszódott. Rátettem a kezemet és szép lassan a vére egy része kiszivárgott testéből és sárkány alakot öltött. A lány eközben ordított, és sírt. A kis sárkány a karjaimba véve simogattam, aki tûrte, innen látszódott, hogy Lucy nem felejtette el, azt hogy barátok voltunk, ugyanis, ilyenkor az állat megkapja a gondolatokat, az érzéseket, az embernek meg csak a düh és a fájdalom marad.

-A jutalomad kétszeres fegyver a Játékban-mondta Tekla von Bonda- És ezt a sárkányt is megtarthatod!

Hazamentünk, a sárkányt leraktam az ágyamra és gondolkoztam. A sárkányok a Napból születnek, ezért okádnak tüzet. Draco az egyetlen igazi sárkány, aki gondolkodik és beszél. Csak õ bírná ki az útat a Napba. Tehát el tudna menni a Napba! Ott pedig lehetnek sárkányok!!! Ezt el kell mondanom Teklának!!

Végül úgy döntöttem, majd a Játék elõtt elmondom neki, hisz akkor találkozunk.

A Játék egy csapatos harc, vérre megy és csak karddal vagy annál kisebb pengével lehet harcolni, no meg sárkánnyal. A kétszeres fegyver nálam-mivel okos vagyok-két sárkány lesz.

A lány, akit úgymond "megkínoztam" egész este sírt és ordibált. Elvileg nagyon fáj ha kiveszik az egyik feledet belőled, az embereknek pedig jobban fáj mint az állatoknak. Végre elaludtam, ami jól is jött, mert másnap kezdődik a két napig eltartó Játék.

Itt az újabb rész! Remélem tetszik! Vote-oljatok és kommenteljetek, ha igen! Ja és bocsi ha esetleg lehagyok néhány ékezetet, de nem nagyon tudok rá figyelni! Sziasztok!