Hétfő

Vacsi után nem volt kedvem, így inkább Norbit sem hívtam fel, csak írtam neki egy üzit, hogy most fáradt vagyok, és majd holnap még beszélünk. Az éjjel hosszú volt, mert túlságosan is sokat gondolkodtam a bulival kapcsolatosan.

- És arra a döntésre jutottam, hogy óriási buli lesz, nálunk elvégre semminek sem lehet baja, csak az osztályból hívok meg pár embert, meg kell meghívót csináljunk, kell ezt azt vásároljunk és a Beát elküldöm valamelyik osztálytársához, és anyuéknak nem szólok róla, mert úgyis szűk és többnyire normális lesz a társaság. - újságoltam be Timinek és Csenginek a suliba menet a nagy ötletemről.

- Jó ötlet. Én is gondolkodtam és nem lehet semmi akadálya annak, hogyha nem szólsz a szüleidnek és egy kisebb bulit szervezel, olyan mintha áthívnál magatokhoz pár barátot. - mondta Timi amitől egyből jó kedvre derültem.

- Szerintem is ez így ok. - egyezett bele Csengi is.

- Oké. Akkor csak meg kell hívjuk az embereket!

Első óránk matek volt, amin csak úgy ugrottak ki az ötletek a fejemből a bulival kapcsolatosan, mert egy buli nagy szervezéssel jár. Második órán végig untunk egy angolt, majd utána kísérleteztünk egy kicsit kémián. Az óra elég jól telt, mivel minden kémia órán, azt várjuk hogy a tanárnő mikor robbantsa fel magát.

Szüneten a szokásos helyünkre mentünk, ahol neki is fogtunk a buli szervezésnek.

- Csengi ez így jó? - nyújtottam Csengi fele a jegyzetfüzetem, amin egy lista állt, hogy mi fog kelleni a bulira. Általánosítva nem volt a papíron más az italok és ennivalók nevén kívül.

- Aha, szerintem igen!

- Csajok S. O.S balra! - suttogta Timi az ellenségeink Cinti és Rebi érkezését. Persze akkor mind a hárman eltettük a cuccunkat. Én meg egy rajzhoz fordítottam a jegyzetfüzetem, mert imádok rajzolni, ezért is tele van a legtöbb füzetem az alkotásaimmal, de nem dicsekszek, nem vagyok profi rajzoló csak nagyon, nagyon, na.. szeretek rajzolni. Hagyjuk, térjünk vissza az S.O.S- re mert Cintiék rohamosan közeledtek. Bezzeg ilyenkor egy fiú sincs itt: se Norbi, se Dávid az önimádó, (Timi barátja) se egy fiú osztálytársunk se.

- Sziasztok! - köszöntött lenézően. - amint látom Regi nagyon megvisel téged, hogy nincs veled Norbi, mert nincs aki megvédjen ezért idejöhetek hozzád és megtehetem ezt! - na és akkor Cinti olyat tett, amire annyira kiakadtam, hogy majdnem felképeltem, de nem kellett sok nehezen tartom vissza magam. Elvette a füzetem, inkább kitépte a kezemből és elkezdte lapozni. Jaj ne csak a bulis lapig ne érjen el!

- Látom még mindig imádod a hobbid - jegyezte meg Cinti a füzetemet lapozgatva. - Nézzétek - kiáltotta a füzetemet az égbe emelve miközben a suli fele fordult. Timi és Brigi próbálták elvenni tőle, de hiába, nem sikerült nekik. Mindig is irigyelt Cinti azért, hogy én milyen jól rajzolok, de soha nem égetett le a suli előtt és soha nem viselkedett velem úgy mint egy lúzerrel lehet azért mert félt Norbitól, mivel szinte minden szüneten vele vagyok, meg nem akart vele szembeszállni, mert inkább megszerezni szeretné.

- De szép lap ezt kölcsön veszem, hogy kirakjam a szobám falára. - abban a pillanatban kitépte egy Norbiról készített mangám, és akkor már tényleg nem bírtam tovább, felálltam és meghúztam a haját. Óvodás dolog, de mivel háttal állt nekem nem tudtam pofon vágni. Ahogy megfordult Timi és Csengi visszatartották.

- Hogy merészeled ezt te! Mit képzelsz magadról hm? - kiáltotta az arcomba, miközben Timiék fogták őt.

- Te mit képzelsz magadról széttépted a füzetem! - akkor leguggoltam és felvettem a kissé megviselődött füzetem, ami idő közben a földre esett.

- Hah, az csak egy ócska füzet tele a hülye rajzaiddal. - kiáltotta szembe velem, amire már a tanárok is odaértek a legnagyobb örömömre. - De ne aggódj, mert a kitépett lap az enyém és nemsokára az is az enyém lesz, aki rajta van. - ekkor elkezdtem sírni. Nem bírtam tovább, itt volt a határ és rászöktem, ott ütöttem ahol tudtam. A fasz kivan ezzel is.

- Regina és Cintia azonnal az igazgatóhoz! - kiáltotta rikácsoló hangján a fizikatanárnő.
Remek igazgatóság egy hülye... leányka miatt. Jupiii.

- Timea ti is gyertek! - ajjaj remélem nem kapunk igazgatóit, mert akkor otthon tuti büntit kapok, meg akkor a bulinak is lőttek. Pont ez a két liba hiányzott a mai napomba, hogy elrontsanak mindent, elrontsák a bulim, ezt a hetem, az életem...

A szünet eltelt az igazgatóság előtt állva. Viszont szerencsére az igazgató nem büntetett meg.

- Cintia hát megint te? Mit csináltál, hogy újra itt látlak. - köszöntötte az igazgató úr Cintit.

- Én semmit őt kérdezze! - nézett rám Cinti összehúzott szemöldökkel, amire én lenéztem a kezemben tartott megrongálódott füzetemre.

- Ó értem. Legközelebb ilyen ne forduljon elő! Elmehettek. - mondta az igazgató, amire megkönnyebbültem. Ahogy kiértünk Cinti és Rebi hátat fordítva nekünk a mosdó felé vették az irányt.

- Ne aggódj, megcsináljuk a füzeted és olyan lesz amilyen volt! - próbált felvidítani Csengi.

- Az már új nem lesz többé, mert hiányzik belőle egy lap, egy fontos lap. - mondtam sírást visszafojtó hangon. Ezt Csengi és Timi is megértette, és elhallgattak. Mind a ketten tudják, hogy mennyire fontos számomra Norbi. - De szerencsére nem kapta meg a buli szervezős lapomat, hanem tuti leégetett volna a suli előtt. Hagyjuk, kell egykét ilyen is. - mondtam, amivel jobb kedvre derítettem magamat és a lányokat is. Egymásra néztünk és nevetni kezdtünk, nem tudjuk mi volt az oka a boldogságunknak: talán az ami ma történt, vagy éppen Cinti butasága, hogy leéget, mert nem félt Norbitól, mivel nem volt itt, nem tudtuk és nem is foglalkoztunk vele, kiéltük az örömteli pillanatot. Csak úgy ömlött belőlünk a kacagás, boldogok voltunk, viszont nem sokáig, mivel a mellettünk levő ajtón kijött a biosztanár.

- Hölgyeim, Önök nem órán kellene legyenek?

- De! - mondta Timi és azonnal elkezdtünk futni az osztályunk felé.

- Ti is arra gondoltok amire én? - kérdeztem őket a terem előtt megállva. Persze hogy arra gondoltak a kis kézjelemből, hogy ezt az órát biza ellógjuk és elmegyünk egyet cigizni. Kell egy ilyen is a sok stressz mellé.

- Na, mondjátok már el mi volt a múlt szüneten, hogy igazgatóit kaptatok!- mondta türelmetlenül Dávid

- Először nem kaptunk igazgatóit, csak behívattak az igazgatóságra, ahol meglátva Cintit az igazgató békén hagyott minket. - mondtam.

- Jah. Másodszor pedig csak Regiről szól nagyjából a téma én és Timi csak szemtanuk voltunk. - folytatta Csengi, amire kösz, szépen Csengi mindenki felém fordult, sejtettem.

- Szóval Cinti és Rebi odajöttek hozzánk, ami közben pont itt a padon ültünk. A kezemben volta a jegyzetfüzetem.

- Az a cuki pink, kék füzet, amibe rajzolni szoktál? - tudakolta pontosan a részleteket Iza, az egyik osztálytársunk.

- Igen Iza, az volt a kezemben, amiből kitéptek egy számomra fontos lapot és elkezdtek égetni a suli előtt, amire én meghúztam a haját és akkor az igazgatóhoz küldtek. - folytattam a storyt.

- Ó pedig az olyan szép füzet. - hallottam valaki hangját, amit bóknak vettem.