Este felé már vagy a harmadik ruha kombinációmban néztem - újonnan - gyakran használt tükrömbe, s megint csak egy szó jutott eszembe: Szerencsétlen

Eközben minden második percben neki álltam átgondolni, amit tenni készülök. Jó ötlet oda menni? Mi van, ha nem is hiányzik neki az a ruhadarab? És ha fázik?

Végül szép lassan mégis arra a döntésre jutottam, hogy oda megyek. Nyilván csak benézek, a kezébe adom a pulcsit és távozok. Semmi beszélgetés. Rá sem nézek, sőt csak bedobom neki a cuccát vagy valami. Esetleg odamegyek, majd..

Aish nem kell túl komplikálni,lesz ami lesz, nem érdekel. Ezzel a gondolatmenettel egy időben kaptam magamra fekete feszülős farmeromat, fekete pólómat, s végül bordó bőrdzsekimet, mely szinte az egyetlen ,,menő"-nek mondható ruha darabom.

(Ezt Mr. Őszinteség mondta, vagyis Min Yoongi, aki Jiminnel együtt átjött még ma délután pár percre.. kajáért. Valahogy elkevertedtek a ruhás szekrényemig, aminek tartalmát előszeretettel értékelték. Mondanom sem kell, ezek után mint akik jól végezték dolgukat, távoztak.)

Amint késznek nyilvánítottam magam, megfogtam Taehyung pulcsiját, s azzal együtt indultam meg a szórakozó hely felé, hogy amint odaérjek, azonnal a tulajdonosa kezébe nyomjam, majd siessek is el onnan.

Igen.. Ez rohadtul nem így történt.

Nem volt messze a hely, pár utca és ott voltam. Az utolsó saroknál már lehetett hallani a zene dübörgését, valamint az emberek üvöltését, esetleg káromkodásait, s a színes fények, melyek kiszűrődtek sem hagyták, hogy véletlenül is el lehessen téveszteni a helyet.

Mikor oda értem, két őrön akadt meg a szemem, akik a helyet figyelték. Nem éppen a kis emberek közé tartoztak, így hát bemenni meg sem próbáltam. Gyorsan írtam Yoonginak egy üzenetet, hátha tud segíteni, ha már itt vagyok, biztos nem fogok vissza fordulni.

Jungkook: Tizennyolc év alatt ide nem lehet bejutni. Most mi legyen?
21:35

Yoongi: Végül is elmentél?
21:36
Yoongi: Nyilván igen, ha írtál, hogy ott vagy. Aish nem tudom.. éppen moziban vagyok, pár perc van a film kezdéséig..
21:37

Jungkook: Itt vagyok, igen és be szeretnék jutni
21:38
Jungkook: Vagy legalább ezt a hülye pulcsit vissza adni
21:39

Yoongi: Hamis személyid nincs? Azt hogy?
21:40
Yoongi: várj erre inkább ne válaszolj.. képzelem hányszor voltál már buliban.
21:40

Jungkook: Kösz..
21:41

Yoongi: Írtam egy csajnak, aki ott van (hosszú barna haj, kék szem, elég alacsonyka, meg fogod látni) elvileg kimegy a hely elé, ahol te vagy.
21:45

Jungkook: Köszi, akkor várok. Jiminnel vagy egyébként?
21:45

Yoongi: Igen.
21:47

Írtam volna, hogy jó mozizást nekik, meg ilyenek, ám egy kissé nyávogós, magas hang megakadájozott benne.

- Te vagy Jung.. Jung.. - Próbálta kimondani a nevem egy hosszú sötét barna hajú, alacsony lány, ki velem egy idősnek nézett ki. Rengeteg smink fedte arcát, s egy meglehetősen mini ruha ölelte körbe apró termetét.

- Jungkook. Jeon Jungkook. - Segítettem ki, mire illedelmesen meghajolva bemutatkozott.

- Ji Seo Yun vagyok, Taehyung egyik ismerőse. Te pedig az osztály társa? Azt hiszem ezt mondta Yoongi, de nem vagyok benne biztos. Egyébként Tae-vel jóban vagytok?

- Igen osztály társam és mondhatni.. elég rosszban vagyunk, viszont a suliban felejtette a pulcsiát, azt hoztam ide neki. - Válaszoltam (kissé talán nem az igazságot mondva, hisz a pulcsit nem a suliban hagyta, hanem nálam, de ezt nem kell tudnia ennek a lánynak, elég kíváncsinak tűnik így is), miközben elindultunk befelé egy terem irányába.

Seo Yun egy szóval szinte elintézte, hogy beengedjenek minket. Ezek szerint jóban van az őrökkel, ugyanis még ő sem lehet tizennyolc éves, mégis legnagyobb nyugalommal járkál ezen a helyen, s mutogatja mi merre található.

- És miért is nem vagytok jóban egyébként? - Nézett hátra, egyszer egyszer lepacsizva pár szembe jövő sráccal.

- Ez.. Ez egy jó kérdés. - Gondolkoztam el.

A zene egyre erősödött, s pár másodperc múlva egy hatalmas, fényekkel kivilágított táncparkett szélén sétáltunk egyenesen a tömeg közepe felé. A színpadon a dj sorra tette be a pörgősebbnél pörgősebb számokat, míg az emberek egyre gyorsabban ugráltak a zenére.

Átjutva a tömegen egy hosszú pulthoz érkeztünk, ahol a helyszínen dolgozók keverték, töltötték, majd adták ki az italokat. Az előttem sétáló lány már a kezemnél fogva vezetett a boxokhoz, ahol különböző méretű asztaloknál, különböző társaságok ültek és nagy részben ittak.

Egy hatalmas nevetgélő brigádhoz értünk, ahol három ismerős arcot pillantottam meg Namjoont, J-Hope-ot és Jin-t. Rajtuk kívül úgy tízenkét ember lehetett, mind velem egy idősek, tán egy- két évvel idősebbek lehettek, azonban Taehyungot sehol sem láttam.

- Te hogy kerülsz ide? - Vezette rám tekintetét Namjoon, mire a többiek is felém néztek, majd tetőtől talpig végig mértek. Arcomra talán egy kis pír ült ki, hisz nem igazán vagyok hozzá szokva a kiváncsi tekintetekhez.

- Taehyunghoz jött. - felelte Ji Seo Yun helyettem, megrökönyödésem látva.

- Szerintem Tae mindjárt itt lesz,
csak.. - Röhögte el magát az egyik kissé kigyúrtabb srác. - Csak dolga van.

Ezen már mindannyian nevettek, vagy akár mosolyogtak, mely nem segített a helyzeten, mi szerint rohadtul nem tudtam mit keresek ott, egyeltalán miért is mentem be oda, azonban mire észbe kaptam, már az asztalnál ültem szorosan az egyik vihogó, szőke hajú, mini ruhában iszogató lány mellett, aki néha néha rám kacsintott, majd csabosan rebegtette pilláit.

Taehyung gyere már. Hadd húzzak innen haza.

- Te srác, igyál. - Adott kezembe egy kis poharat az egyik magasnak kinéző, világos barna hajú, elég jó vágású fiú, ki velem szemben foglalt helyet. - Nincs benne semmi, ne félj. Ez csak egy kis vodka. - Mosolygott biztatóan, mire vonakodva ugyan, de legurítottam a maró alkoholt torkomon.

- Taehyung tudja, hogy jössz? - Kérdezett rá a még mindig szemben ülő fiú.

- Nem tudom.. Nem
hiszem. - Gondolkodtam el, mire egy elég fura grimaszt kaptam
válaszul.

- Hát nem tudom ebből mi fog kisülni.. Miért jöttél Taehyunghoz? - Folytatta a társalgást, ám mintha valamivel cél tudatosabban kérdezett volna rá a dolgokra.

- Ezt vissza kéne neki adnom. - Mutattam fel a kezemben levő ruhadarabot.

A srác arca hirtelen változott meg aggódóra, majd rendezte vonásait és mindent tudó tekintettel kissé hirtelen tette fel a következő kérdést.

- Mi a neved?

- Jungkook. Jeon.. Jungkook. - Mondtam értetlenül, mire egy elég cifra káromkodás hagyta el a száját, s idegesen vette elő telefonját, miközben ha jól lattam, írt valamit. - És neked? - Próbáltam oldani a feszültséget, ám ekkor egy meglepett hang ütötte meg fülem.

- Te mit keresel itt?

Sziasztok!

Először is Nagyon szépen köszönöm a több, mint 1K megtekintést !!❤️🙂

Másodszor nagyon sajnálom, hogy ennyit késtem. Eléggé rossz passzban voltam, előtte pedig el utaztunk és nem igazán volt időm írni.

Harmadszor pedig nagyon remélem, hogy tetszik a rész, és már íródik a következő fejezet. Mostantól újra jönnek a részek. Még egyszer bocsánat a késésért. Remélem nem haragszotok.🙂❤️