Hirtelen megszűnt a világ,
Hirtelen, szóltál hozzám.
Nem gondoltam volna akkor,
Hogy szìvemet elrablod.

Kedves szavakkal,
Édes kifogásokkal,
Én csak nevettem,
És élveztem, hogy élvezed.

Nem kérdeztél meg,
Hogy mi a nevem,
Mégis azon hívtál,
Be nem állt a szád.

A végén elválltunk,
Nem jöttél másnap,
Pedig én vártam,
Hogy utánam fuss.

Kezdtem feladni,
Már készültem aludni,
Mégsem feledtél el,
S jött egy üzenet.

Így kezdődött el,
Nem rudom mi a vége.
A szerelem múlandó,
És mégis olyan jó.