Nélküled nem éri meg felkelni,
Veled borzalmas felébredni.
Szeretlek is, meg gyűlöllek is,
A sok érzéstől nem tudok dönteni.

Ha tudnád hányszor átkoztalak,
És sírtalak vissza magamnak.
Álmatlan éjszakáimon nélküled,
Mikor rád gondolok, lelkem üres.

Suttogj nekem tovább kérlek,
Vagy tűnj el mellőlem végleg.
A hangod, az illatod, a szemed,
Mind, mind az őrületbe kerget.

Nélküled nem éri meg felkelni,
Veled borzalmas felébredni.
Szeretlek is, meg gyűlöllek is,
A sok érzéstől nem tudok dönteni.