Úgy érzem eleget láttam már,
 Így is tudom jól, hogy mi vár rám.
 Pár, nyugodt szó ezeknek a vége,
 És engem elfed a puha föld végleg.

 Mintha megtépett fenyő lennék,
 Tehetetlenül tűröm az érzést.
 Új ágat, virágot növesztek mindig,
 Ismét csak letépik, mint mindig.