Ugyanazok az érzések kavarognak,
 Ugyanazok a szürke napok múlnak.
 Az örök játék elsuhant innen,
 Az örök élet itthagyott engem.

 Nézem bambán a lemenő napot,
 Élvezem az utolsó fényes pontot.
 Mondanék még ezernyi szót neked,
 De nem tehetem meg ezt többet.

 Ugyanúgy szeretlek, mint akkor,
 Ugyanúgy élvezném a pillanatot.
 De nem látlak mostmár sosem,
 S te sem látsz engem többet.