Eddig bírtam...
Zuhanok, a testem élettelen,
Nem tudok mit tenni ellene.
Mikor bezuhanok a tengerbe,
Megrezdül testem a hidegre.
Utolsó perceim, gondolataim,
Utolsó, haldokló kívánságaim.
Ellep a víz, csak sűlyedek le,
Tehetetlenül fulladok meg.
Még mindig látok, még érzek,
Még mindig van bennem élet.
Lassan emésztett fel a bú,
Létemben lelkem szomorú.
Emlékeim darabokban törnek fel,
Könnyeim lassan oszlanak el.
Nyomja a tüdőm, szúr, feszít
Valami a túlvilágba repít.
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top