Eddig bírtam...

Zuhanok, a testem élettelen,
 Nem tudok mit tenni ellene.
 Mikor bezuhanok a tengerbe,
 Megrezdül testem a hidegre.

 Utolsó perceim, gondolataim,
 Utolsó, haldokló kívánságaim.
 Ellep a víz, csak sűlyedek le,
 Tehetetlenül fulladok meg.

 Még mindig látok, még érzek,
 Még mindig van bennem élet.
 Lassan emésztett fel a bú,
 Létemben lelkem szomorú.

 Emlékeim darabokban törnek fel,
 Könnyeim lassan oszlanak el.
 Nyomja a tüdőm, szúr, feszít
 Valami a túlvilágba repít.

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top