Bánat

Még fel sem fogtam,
 Még el sem mondtam.
 De már érzem a könnyeim,
 Gyomrom görcsöl megint.

 Tüdőmbe fájdalom hasít,
 Nem lélegzek, de nem segít.
 Végtagjaim elgyengülnek,
 Mint egy rongybábú, esek el.

 Érzések ezrei törnek fel,
 Arcomon könycseppek folynak le.
 Magányos lettem hirtelen,
 Fázom egyedül a hidegben.

 Ordítanék a fájdalomtól,
 De nem jön ki hang a torkomból.
 Csak némán sírok a csöndben,
 Egy utolsó szót nyögök éppen.

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top