A képzeleten túl

Csókod hűsíti homlokom,
kezed tüze melegít.
Számomra a csillag
még nappal is ragyog,
a csodák szárnyán hazavisz.
Repülj, táltosom, fel az égig,
érzem, bekebelez a fagyhalál,
repüljünk a horizonton túl is,
míg szívünk egymásra talál.

Irigyek ránk a gyarló angyalok,
velünk vannak a szent ördögök,
éjjel világosak a nappalok,
mert a csillagokat felkötöm.
A nap az ingem kimossa,
mit a hold beszennyezett,
áldott, hófehér tisztaságra
a mesék tengerében.

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top