Nila

Soha ezelőtt nem látta még ilyen felszabadultnak Virgint, mint az első éjszaka. Annyira magával ragadta a lány tánca, hogy tátott szájjal bámulta őt, akárcsak a tömeg. Olyan kecsesen és gyönyörűen mozdult, maga volt a megtestesült álom; olyan, amilyen belőle soha nem lesz. Egyszerre csábította a férfiakat, miközben elvarázsolta őket a különleges bűvkörével. Nem is értette, hogy miért nem táncos lett a lányból, miért pont kurvának állt, bár egyszer megemlítette, hogy a dugást is olyannyira szereti, mint a táncot.

Azóta nem is kérdezte erről, s most is, csodálkozva figyelte barátnője minden mozdulatát. Még a ruháját sem kellett levennie magáról ahhoz, hogy mindenki felfigyeljen rá, aki a bárban járt. A tulajdonos oda meg vissza volt érte, nem akarta elhinni, hogy milyen kincset szerzett meg Virgin személyében.

Csendben tette a dolgát, amiért felvették. Eddig szerencséje volt, egy ügyféllel sem kellett ágyba bújnia és a táncot is elkerülhette, bár tudta jól, hogy következő este már más műszakban lesznek Virginnel és neki kell majd táncolnia. Nagyon nem fűlött hozzá a foga, ráadásul jó pár férfi vendéget a halálfaszára elküldött nem egyszer, hogy ne tapizzák. Amíg Virgin élvezte az egész helyzetet, addig ő azt hitte, menten kifordul a bárból és világgá szalad, de végül mégsem tette meg. Nem akarta barátnőjét itt hagyni, és ha ő élvezi, akkor addig Nila kussban lesz. Ráadásul a holmikat sem tudta olyan gyorsan elpasszolni, mint amire számított, kellett a pénz, hogy kifizethessék az albérletet, amit találtak.

Azóta egyszer sem látta újra a szép szemű pasit, kicsit el is ment a kedve az egésztől, de végül vállat vonva tette a dolgát. Jó lett volna újra találkozni vele, de tudta jól, hogy ez csak fellángolás. Rég volt már pasival, alig szórakozott valamit a munkát leszámítva, ott meg olyan alakok voltak, akiket amúgy messziről került volna. Most is, az egyik vendég megint ráakaszkodott, hogy elküldte őt a picsába. Nem tetszhetett a főnökének, látta az ajkai rándulásán, ahogy bosszúsan nézett rá, mikor visszaért a tálcával a kezében a pulthoz.

- Remélem tudod, hogy azért tűrlek meg itt, mert a barátnőd ennyire jó. De még egy hasonló megnyilvánulás és repülsz innen, érthető voltam?! - mordult rá Mr. Smith bosszúsan, miközben csak bólintott egyet a főnöke szavaira. Kezei ökölbe szorultak, nem szabad megütnie, abból csak baj lesz.

Hulla fáradtan értek haza Virginnel, alig állt a lábán, ráadásul kénytelen volt magassarkúban tipegni egész este, a főnök nem engedte, hogy bakancsban szambázzon a vendégek között, mondván az milyen fényt vet a rájuk. Meg a kurva anyját!

- Nila, jól vagy? - pillantott rá kérdőn Virgin, miután végzett a zuhannyal, s most egy szál semmiben sétált egyik szobából a másikba.

- Persze, megvagyok. Csak nem várom a holnapot...

- Ne aggódj, biztos ügyes leszel - lépett oda hozzá barátnője, majd kedvesen megsimogatta az arcát. Ahogy a ragyogó smaragdszín szemekbe pillantott, azokban csak kedvességet és biztatást látott. Mosolyogva ölelte magához a meglepett lányt. - Hé, mi ez a hirtelen érzelgősség, nem ilyennek ismertelek meg?

- Az lehet, de attól még parázom. Szeretethiányom van, ölelj meg újra! - bújt oda a nevető lányhoz. Sokkal jobb volt így együtt ülni vele az ágyon, bár kissé furcsa volt a tény, hogy Virgin teljesen pucér volt. Soha nem zavartatta magát a kishölgy, csak ő volt az, aki ilyenkor nem tudta, hova legyen. Végül elengedte barátnőjét, gyorsan lezuhanyozott, együtt megvacsoráztak aztán irány az ágy.

Másnap, késő este lépett be a bár hátsó személyzetnek fenntartott ajtaján. Idegesen sietett az öltözőbe, hogy átvegye magára azt a holmit, amit ma neki szántak. A mai estére maszkabált hirdettek meg, így sokan jöttek egy-egy álarccal, esetleg öltönyben a bárba, hogy jól érezzék magukat. A többi lány is maszkban és falatnyi ruhában táncolt.

- Nila, készülődj! Egy óra és te következel. - Ez volt Izabell, az egyik idősebb nő, aki a lányokat pesztrálta. Meglepte a szigorúság, amivel fogadta kettejüket. Megkövetelte, hogy mindig kifogástalanul érkezzenek a bárba és ezzel együtt úgy is viselkedjenek egész éjszaka, mintha ez nem egy vörös lámpás ház lenne, hanem valami exkluzív hely, ahol nem engedhetik meg maguknak a szemtelenséget és hibázást.

Nem egyszer kapott fejmosást a nőtől a csapongó viselkedése miatt, bár ő nem fenyegette meg nyíltan, mint Mr. Smith, inkább kapott a fenekére a fenyítőpálcájával, amit úgy utált. Nem egyszer érezte azt, hogy behúz egyet a nőnek, de aztán Virginre pillantva inkább befogta a száját. Nem csinálhat ostobaságot, vigyáznia kell a lányra és ha őt kirúgják innen, akkor nagy bajban lesznek.

Gyorsan átöltözött, bár amit viselnie kellett, attól a hideg is kirázta. Nem is ruha volt, hanem egyszerű csipkés, fekete fehérnemű; fekete csíkos combfix-szel, miközben tizenöt centis tűsarkakon kellett egyensúlyoznia. A fekete csipkés maszkot már felvette, ahogy a velencei maszkot is, ami szintén fekete volt, tollakkal a végén és hosszú orral. Haját kiengedve hagyta, lágyan simult a hátára. Ha más nem, a maszk segített abban, hogy ne érezze olyan pocsékul magát, kicsit átlényegülhetett, nem önmaga volt, hanem egy kurva, aki ma táncolni fog.

Mivel volt még vissza fél óra a kezdésig, addig megkérte Bellát, hogy hozzon neki valami erős italt, amitől belazulhat. Kellett valami, mert már annyira ideges volt, hogy folyton kopogott a cipője sarkával, ahogy járt a lába, a lányok meg rászóltak, hogy fejezze be végre, idegesítette őket a hang. Végül, több felessel később, már nagyon lazán lépett fel a színpadra. Nem evett semmit, így gyorsan megütötte a pia, ráadásul fülledt meleg volt a bárban, elvégre a lányok falatnyi ruhában jöttek-mentek, nem lehetett olyan, hogy megfáznak.

Mikor felcsendültek az első dallamok, kissé félénken, talán sután kezdett el mozogni, de ahogy csak a zenére figyelt és nem a közönségére, akik előtte ültek a színpad körül, úgy lazult el ő is. Először észre sem vette a férfit, csak később ocsúdott fel, mikor helyet foglalt a színpad előtti székek egyikén, s onnan figyelte átható kék szemeivel. Meglepte, hogy újra látta, de örült, hogy eljött. Már nem is figyelt senki másra, s mikor a zene átváltott egy másikra, úgy lett egyre nyugodtabb, kezdett beindulni. Csak az előtte helyet foglaló férfinak táncolt, figyelte, ahogy a mozdulataira reagált, közelebb mászott hozzá négykézláb, aztán lecsúszott a színpadról, s a férfi ölében találta magát. A karneváli maszk lekerült róla, így csak a csipkés volt már, de így is látta a srác tekintetén, hogy felismerte. Magán érezte a puhatolózó kezeket, ahogy magára húzta és a farkán ringatta. Nem is figyelt semmi másra, elveszett a tengerszín szemekben, úgy hajolt oda hozzá egy csókra.

Megvadította az érintésével, a csókjaival, hogy körülöttük a többi férfi ujjongott és tapsolt. Megszakította a csókot, kacéran mosolyogva mászott vissza a színpadra, hogy befejezze a táncot. Nem érdekelte semmi más, csak a férfi előtte, ahogy mosolyog és ahogy szemeiben megcsillant a vágy minden mozdulatára. Ha ezt Virgin látná, biztos nagyon büszke lenne rá. Soha ezelőtt még nem csinált ilyet, teljesen elengedte magát, dolgozott a szervezetében az alkohol.

Nem is tudta, mennyivel később, de lesétált a színpadról, hogy egyből egy kéz markoljon a csuklójára, majd nevetve követte a férfit kifelé a bárból. Odakinn hűvös volt a levegő, mellbimbói majdnem átszúrták a falatnyi melltartó anyagát, mikor megkeményedtek, de nem csak a hidegtől, hanem a srác érintésétől. Magához rántotta és a falnak döntötte, úgy esett neki az ajkainak. Úgy csókolta, mintha az élete múlna rajta, miközben kezeivel felfedezte magának a férfi testét.

- Gyere, menjünk egy csendesebb helyre. - A srác rekedtes hangjától végigszaladt a gerincén a bizsergés, de bólintott a szavaira. Gyorsan az egyik autóhoz vezette, ismerősnek tűnt neki a járgány, de az elfogyasztott alkoholtól már nem is figyelt oda. Beült a férfi mellé, hogy csikorgó kerekekkel hajtottak ki a bár területéről, aztán már nem is figyelt másra, csak a mellette ülő alakra. Érezte az egész testében az autóból feléjük áradó dübörgést, ahogy a motor felbúgott, miközben kezeivel a srác combjára markolt, hogy kék szemei vad fényben csillogtak rá. A férfi gyorsan leparkolt egy elhagyatottabb részen, utána pedig már nem volt megállás. Az ölébe mászott, úgy nyomult egymásnak a testük, miközben falták egymás ajkait. Ügyesen hátra döntötte a srácot az üléstámla segítségével, így kényelmesebben nyújtózott el a férfi testén.

- Ki vagy éhezve, baby!

- Fogd be, inkább a kezed járjon, ne a szád! - szólt vissza flegmán, mikor a srác övéhez nyúlt és próbálta kioldani rajta a nadrágot. A férfi egyszerűen félreütötte a kezét, kioldotta magának az övet, hogy meredező farkát kiszabadítsa. Ajkába harapva nézett végig a másikon, annak kacér mosolyától még jobban beindult. Érezte, hogy talán ezt nem kéne, de a férfi kisöpört minden értelmes gondolatot a fejéből. Ez az ő éjszakája volt, később lehet, hogy megbánja majd, de most nem érdekelte semmi más. A srác arrébb húzta a tanga falatnyi anyagát, aztán egy mozdulattal elmerült benne.

Még levegőt is elfelejtett venni a hirtelen mozdulattól, rég volt együtt férfival. A másik vállaiba kapaszkodott pár pillanatig, aztán már nem volt megállás egyikőjüknek sem. Ott az autóban keféltek, az ablakok teljesen bepárásodtak, fülledt szextől volt terhes a levegő, a motor búgó hangja még inkább felizgatta.

Nem tudta, pontosan meddig tartott, de végül kielégülve nyúlt el a srác testén. Arcát a nyak és válla közti hajlatba fúrta, orrába szökött a másikból áradó férfias, fűszeres parfüm illata. A férfi átkarolta és magához húzta, nem engedte el, csak kimerülve pihegett.

Nem emlékezett, pontosan hogy került vissza a bár területére, csak abban volt biztos, hogy teste kielégült, fáradt volt, mégis hihetetlenül boldog, szárnyalni tudott volna örömében. Hatalmas vigyorral az arcán ment haza a műszak végeztével, fel sem fogva, hogy mit tett és később ez milyen következményekkel jár. Csak a srác vonásai lebegtek a szemei előtt, ahogy a magáévá tette az autóban, így aludt el a puha ágyban.

-o-o-o-o-o-

Dylan

Egy hete voltak már a városban és eddig semmi előrelépés nem volt. Bár abban biztos volt, hogy a lányok nem adták el a cuccait, annak nagyon hamar híre ment volna; viszont kezdte egyre jobban idegesíteni, hogy nem haladnak ezzel az egésszel. Nagyon remélte, hogy nem léptek meg, bár volt egy olyan sejtése, hogy Logan nem teljesen őszinte vele az üggyel kapcsolatban, vagy lehet, már tényleg agyára ment ez az egész.

Szemeit dörzsölte a fáradtságtól, miközben hátradőlt a szoba foteljában a laptop előtt. Virginről minden lehető információt fellelt, amit csak találhatott a rendőrségi adatbázisban és mindenütt máshol, de még ez is kevésnek tűnt ahhoz viszonyítva, mit meg nem tett az a nő. Mostanában majdnem minden éjszaka róla álmodott, hogy a kezei között van a lány és bármennyire is arra hajlott, hogy megölje, az álmai mégis másról árulkodtak. Ahogy hozzá bújt, ahogy levetkőzött előtte, ahogy vörös haja a mellkasát súrolta, miközben meglovagolta a csaj. Éjszaka riadt fel mindig, álló farokkal, hogy aztán könnyítsen magán a fürdő magányában. Baromi kínos volt az egész, mégis remélte, hogy előre jutnak ezzel az üggyel kapcsolatban.

Gondolataiba mélyedve észre sem vette, mikor Logan a szobába lépett, hatalmas bárgyú vigyorral a képén, a ruhája is össze volt gyűrve rajta. Mégis hol járt ez az alak?

- Veled meg mi történt? Úgy vigyorogsz, mint egy idióta - kérdezett rá a nyilvánvalóra, bár volt egy sejtése, hogy csaj lehet a dologban. Akkor szokott ez a srác így vigyorogni, ha jó kefélés volt a láthatáron, esetleg már meg is történt.

- Mit gondolsz, mégis mi történt? -replikázott flegmán a másik, miközben hanyatt fekve elterült az ágyon.

- Inkább nem akarom tudni... Azon kívül, hogy te égen-földön minden csajt megdugsz ebben a városban és elhinted a magodat, találtál már valami érdemlegeset is?

- Fuh, ez fájt! Fasz vagy már megint. Neked is egy alapos dugás kéne, hogy lenyugodj. Visszatérve a kérdésedre; talán igen, talán nem. Még nem tudom biztosan - szólt vissza a srác, miután felé fordult az ágyon. Nagyot sóhajtott Logan válaszára, ezzel az alakkal tényleg csak a bajok vannak.

- Nem is értem, hogy lett belőled zsaru. Egy pöcs vagy, aki csak puncik után megy! - replikázott, miután felkelt a fotelből, majd táskáját felkapva inkább az ajtóhoz sétált, mielőtt ez a barom lepuffantja.

- Hé!

- Majd jövök valamikor, addig ne dugd meg a portás kiscsajt is - szólt oda a srácnak vigyorogva, és még azelőtt kilépett az ajtón, majd csukta be maga után, mielőtt egy bizonyos pisztoly a fejének nem csapódott volna.

Nevetve hagyta el a szálloda területét, hogy belevesse magát az éjszakába. Ha már erre a taknyosra nem lehet semmit bízni, akkor majd elintézi ő. Sokáig kóválygott a városban, mikor az egyik bárhoz ért, hogy a hideg is kirázza a helytől. Elég drágának tűnt, de végül mégsem kellett bemennie, mert egy ismerős alakot szúrt ki a tömegben. A barna hajú csaj volt az, Nila!

- Ilyen a világon nincs! - motyogott maga elé döbbenten, s végre felocsúdott, hogy talán követhetné őt, hátha kiderül, pontosan hol szálltak meg ezek ketten. A lány nem úgy nézett ki, mint aki teljesen józan és magánál van, bár egy táska volt nála, azzal sietett az utcán a tömegben. Kicsit dülöngélt és néha hallotta, ahogy magában felkuncog. Ennek is olyan vigyor terpeszkedett az arcán, mint Logannek. Mi van ma mindenkivel, de komolyan?!

Elég sokáig követte a lányt, mikor végre az egyik kisebb utcába bekanyarodott, aztán a hatos számú lépcsőház ajtaját kinyitotta és felsietett a lépcsőn. Odabenn már nem követhette volna feltűnés mentesen, most mégis úgy érezte, mintha a mennyekben járt volna. Ördögi vigyorral az arcán fotózta le a ház számát és az utcatáblát, hogy tudja, hova kell visszajönniük napközben, vagy esetleg következő éjszaka. Ha bárban dolgoznak a lányok, akkor valószínű este dolgoznak, így nappal otthon lehetnek. Majd még meglátja, de már tudta, hogy holnap mit fog tenni, aztán megnézheti magát ez a két lány. Vele nem fognak többet kibaszni!