Újjabb öngyilkosság Japánban. Vagyis csak annak álcázza egy bizonyos személy. Brutálisabbnál brutálisabb gyilkosságokat követ el, és mind ezt öngyilkosságnak állítja be. Sose hagy nyomot maga után. Mindig precíz, előre eltervezett munkát végez.

Este volt már, mikor a nap utolsó gyilkosságát is véghez vitte.

-"Ezzel megvolnánk." -gondolta magában a zöldhajú lány, majd kiment a tett helyszínének ajtaján.

Komótosan sétált vissza megbízójához, majd elvette a megérdemelt pénzét és tovább állt. Az utca kihalt volt, csupán a lágy szellő hangját lehetett hallani, ami néha-néha belekapott a lány hosszú tincseibe. A kabát zsebébe nyúlva elővett egy öngyújtót, meg egy szál cigarettát, majd meggyújtva azt, elkezdte szívni. Unalmában elkezdett játszadoznia kifújt füsttel, amikből apró köröket csinált. Átnézett a füstből készült karikákon, majd szinte azonnal megtorpant. Meglátta azt a bizonyos személyt, akit a világon talán a legjobban kedvelt. Az a személy, pedig Enji Todoroki volt, aki épp az egyik tett helyszínén beszélgetett egy nála sokkal kisebb rangú hőssel.

A lánynak, név szerint Hoshi Egami-nak nem csak a példaképe volt, hanem ennél sokkal többet érzett a profi hős iránt. Szerette a makacs személyiségét, amit mindenki más utált benne. Persze Hoshi is tudta, mit tett a gyerekeivel és az egész családjával, csak azért, hogy jó hírneve legyen és ha már nem tudott ő lenni az első számú hős, majd a fia, Shotō megteszi neki azt a nagy szivességet, hogy All Might-nál is erősebbé válik. De a lány tudta, hitt benne, hogy nagy szíve van neki és megváltozhat. Végül is mindenki megérdemel egy második esélyt.

A férfi, tekintetét lassan a lányéra vezette, majd tágra nyílt szemekkel bámulta őt. Szemeiben hirtelen düht lehetett észrevenni, amit a lány alig látható, értetlen arckifejezéssel jutalmazott. Pár másodpercet követően, Enji a lány előtt termett, majd eltakarta a halálos szemét és a földre nyomta.

-Nagy hiba volt idejönnöd, te mocskos, hidegvérű gyilkos. -sziszegte ki fogai közül Endeavour, majd intett a rendőröknek, hogy menjenek oda.

Hoshi csak szótlanul tűrte a fájdalmat, amit a férfi szorító keze okozott a csuklóján, miközben felfogta az előbb hallottakat.

-Te...tudod? -suttogta halkan a leszorított lány.

-Ch persze, hogy tudom. Lehet hogy másokat hülyére tudsz venni az öngyilkosság álcáddal, de engem nem tévesztesz meg, Hallucina. -mondta komor arc kifejezéssel a férfi, majd felállította a megbilincselt lányt- A börtönben fogsz megrohadni, te kis féreg.

Hoshi-ban szinte lyukat ütöttek ezek a szavak. Ő kicsit sem volt az a sértődős fajta, de amiket maga, Endeavour mondott, az az ember, akibe szerelmes volt...mélyen nyomot hagyott benne.

Nem sokkal később, Hoshi már a cellák mögött ült a sötét és koszos sarokban. Térdeit felhúzva és átkarolva, bámulta a földet, miközben Enji-n járt az esze.

Őt szerette a világon a legjobban. Igaz, most beszéltek legelsőnek, de attól még erős érzelmeket táplált iránta. Ő benne kérdés nélkül megbízott volna. Még az életét is odaadta volna érte. Ő miatta létezett.

Kibuggyant az első könnycseppje. Lassan mutató ujjával letörölte azt, majd csodálkozva nézte a csillogó ujját.

-"Sikerült neki...sikerült neki érzéseket kihoznia belőlem." -halvány mosoly kúszott fel arcára, majd hagyta, hogy könnyei lefojjanak egészen az álláig.

Egész Japán megkönnyebbült, mikor a sajtó világnak kürtölte Hallucina elfogását. De ahogy jött a jó öröm, úgy az el is veszett, ugyan is kora reggel bejelentették eltűnését. Mindenki újból pánikba esett a legtöbben bezárkóztak a házukba. Féltek, hogy talán azért szökött el, hogy többet ölhessen, vagy hogy kielégítse beteg vágyait. De ezek mind tévhitek voltak, hisz teljesen más miatt hagyta el a cellák fogságát.

Kora délután lehetett, mikor bejelentették az újjabb halálhírt.

~Hallucina, Japán legkörözöttebb gonosztevője végzett magával~

Ahogy Emdeavour ezeket a sorokat olvasta, szinte teljesen belebambult a telefonja képernyőjébe. Valahonnan sejtette, hogy neki is van köze ehhez, de az igazság az, hogy csak is miatta történt, ami megtörtént.

Hoshi öngyilkossága előtti gondolatai:
"Te voltál az egyetlen, akiben még hittem volna, hogy nem csak egy egyszerű gonosztevőnek néz. Senki más nem adott nekem reményt és erőt, csak is te. Te voltál az, akibe szerelmes voltam...de belátom, hibáztam. Én tehetek róla, magamnak köszönhetem ahol most vagyok. Nem látom értelmét, hogy miért kéne élnem, ha az a személy...az az egyetlen személy is utál, akiért a saját életemet is odaadtam volna."