~Marinette~

Leértünk Lukával az iskola elötti lépcsősór aljára. A fiu megfogta az arcomat, hogy a szemébe nézhessek, majd megszólalt.

-Marinette, megbeszéltünk valamit. Kérlek ne barátkozz velük, mert úgy érzem rossz hatással vannak rád. És senki mással se... A szerelmem vagy? Szeretsz engem? Bízól bennem?- én mindegyik kérdésére csak bólintottam egyet, majd megszólaltam.
-H-Hogyha tényleg csak m-megakarsz védeni, a-ak-akor jó.
-Tudtam, hogy helyesen döntesz.

Ő erre közelebb hajolt hozzám és egy puszit akart nyomni a homlokomra, de én meg akartam csókolni. De Luka megelőzött és eltólt magától. Én lehajtott fejjel hallgattam amit mondott.

-Jajj, Marinette. Ezt is megbeszéltük... Én még nem állok készen, majd máskór, de most megyek. Szia.
-Szia.-Köszöntem el tőle.

Én még mindig a földet néztem és közben egy-két könycseppet is elejtettem.

De, hogy érti azt, hogy még nem áll készen??... Haaaa... Lehet, hogy van valakie rajtam kívül... Nem az nem lehet.

Hirtelen valaki hátulról magához ölel és a fülembe suttog.

-Szerbusz, Mari.
-Haaaa (sóhajtok egyet) Szia Malvin. Mit szeretnél?
-Nem is lepődsz meg, hogy nem voltam isiben?-Kérdezte nyálasan.
-Tudod nálad már megszokott, hogy nem jössz be olykor-olykor az iskolába... Te csavargónak születtél. Na miért jöttél?
-Nem egyértelmű?
-Jajj. Ne kezd már el, századjára is a válaszom! Nem. Nem! Nem! Nem! És NEM! Tudod, hogy én már Lukával vagyok és amúgy se szeretlek.
-Tudom, de jobb lenne neked is ha velem lennél. De amúgy nem ezért jöttem.-Mondta és közben elém tartott egy levelet.-... Megyek a táborodba.-Megfordultam, hogy a szemébe nézhessek.
-Tudod... Nem te leszel az egyetlen barátom Lukán kívül aki jelen lesz a táborban.- Ő erre kérdően, nagyra nyitott szemekkel várta, hogy válszóljak neki.-Ebben az iskolában-Rámutattam a Dupongra.-megismertem három diákot, kettőnek már oda adtam a meghívót, de egynek még nem.
-Nem érdekel Marinette!-Mondta, közelebb húzott magához és átölelt. Én próbáltam elhúzódni, de annál jobban szorított.-Úgy is az enyém leszel!

Próbált megcsókolni. Én lehunytam a szemem és megéreztem, hogy már nem ölel Malvin. Kinyitottam a szemem és akkor megláttam.

-F-Fekete M-Macska!?

Fekete Macska Malvint a kapucniánál fogva emelte a magasba úgy, hogy a lába sem érte a földet. A fiu kereszbe tett kézzel, csúny tekintettel nézett Macskára.

-Hallottam, hogy bajban vagy Hercegnő, szóval jöttem és megmentettelek.-Mondta a fekete maszkos srác és elsőnek rám majd Malvinra nézett.-Nem szabad bántani a hölgyeket!
-Micsoda!?... Én bántani Őt?!... Hadjuk már, mi együtt vagyunk!- kekeckedett Malvin.
-Aha... Hidjem is el... Tudok mindenről és arról is, hogy Marinette már Lukával van. Szóval hagyd őt békén.-Fejezte be a kettők közti vitát Macska.

Malvin erre egy szemforgatással és bólintással jelezte hogy megértette. Macska letette és már el is hagyta a környéket... Csak én és Macska maradtunk egyhelyben... Kerültük egymás tekintetét ami számomra jól jött ki, mert zavarba jöttem és elpirultam.

-A-A-A-Akkor é-én m-most m-negyek... Sz-szia!-Dadogta Macska.
-J-Jó... Sz-Szia!- Köszöntem neki és ő már a legközelebbi épületre fel is ugrott és eltűnt úgy ahogy jött.

Én még egy darabig a helyemet áltam, majd hazafelé vettem az irányt. Bementem a pékségbe és anyu máris elkezdett bombázni a kérdéseivel.

-Szia kincsem! Milyen volt az iskola? Lettek barátaid? Luka nem harapta le a fejüket?
-Anyu!... Mindent a maga idejében... Lefekszem pihenni, mert nagyon fáradt vagyok.
-J-Jó... Őő... Rendben.

Így hát felmentem a szobámba, megírtam a házit, felmásztam az ágyamra és elszenderedtem.

~Adrien~

-A-A-A-Akkor é-én m-most m-megyek... Sz-Szia!-Dadogtam.
-J-Jó... Sz-Szia!-Köszönt el tőlem a szerelmem.

Felugrottam a az iskola tetejére és onnan be a fiú mosdóba.

-Plagg, karmokat be!-Mondtam ki a varázsigét.
-Aha... Igazad van kölyök... Tényleg vészhelyzet volt!
-Jól van na... Számomra az volt. Így is majdnem elkéstem.

Kimentem az utcára, ahol már várt a testőröm, hogy haza vigyen. Otthon a szokásos módon fogadtak: Nathali az irodában, apa a dolgozó szobájában (nem igazán lep meg) és anya... Hát... Ő nincs velünk. Felmentem a szobámba, megírtam a leckét, ledőltem az ágyra és gondolkodtam. Csak a szerelmemen járt az eszem. Nem tudtam másra gondolni... De egy kérdés furdalta a gondolatomat, amibe Plaggot is beleavattam.

-Plagg... Kérdezhetek valamit?
-Mondjad.-Motyogta a barátom két camamberrel a szájában.
-... Szerinted meglátogassam Marinettet?
-Miért kér... Ja megvan. Nem tudom, te tudod, én nem tudon.
-Kössz. Ezt gyorsan lezavartuk.-Mondtam és közben hátat fordítottam Plaggank.
-Jajj, most miért durciztál be? Hiába mondom azt a mi neked lenne jó, te úgy is azt fogsz tenni amit akarsz... De hogyha így ragazkodsz hozzá a válszom:Ne menyj!
-Oké oké, de... Meg se kérdeztem, hogy nem esett-e semmi baja.
-Húúú... Camamber teremtőm ne hadj el... Tudod mit?... Mindjárt Én magam hívom fel, megkérdezem tőle, hogy s mint van, majd elújságolom neked! Rendben? Rendben! Örülök neki!-Kekeckedett és közben egy újabb sajtott nyomott a szájába.
-Hallod Palgg!?... Mi van ebben a sajtban, hogy a mai napon enyire dinnye vagy?
-Többnyire tehéntej.
-Birka.
-Nem, mert tehén.
-Haaaa(sóhajtok eggyet)... Tudod mit Plagg?- kezdem el a mondatom miközben felállok az ágyról és fogom a fejem, hogy menyire eszes kwamim van.-Döntöttem!
-Na és?
-Meglátogatom.
-Haaaaa (sóhajt) Mondtam, hogy nem hallgatsz rám.- mondta és közben a fejét csóválta.
-Haa Ne szájalj! Át kell változnom!... Plagg, karmokat ki!

Sziasztok! Itt is lenne a kövi rész remélem tetszett! Azért lett ilyen rövid, mert... (most spoilerezek)... A kövi fejezet Maricat😻!!! És szeretném azt egy fejezetben leírni.

Az ehez a részhez illő rajzot nem találtam ezért inkább csináltam egyet és mostantól minden egyes fejezethez rajzolok amit az új könyvemben is meg lehet majd találni az "Én és a rajzaim"-ban.
Ui.:Köszönöm szépen a segítséget Tiger Sofia-tól (nem írom ki a nevét, mert nem wattpados ez a monogramja), manka08-nak és köszönöm még kokuszmentol-tól
is, hogy ötletet adtak😻! Nem sokára jelentkezek a folytatással adig is :

További szépnapot🐞