*Fábián Odett szemszöge*

Hála istennek sikerült beszereznem pár díszt az egyik ilyen kellékboltban majd gondoltam egyet és elkezdtem összeszedni mindent, ami a jelmezemhez kell. Úgy döntöttem, hogy én leszek Az Árvából a kislány. Miután ezekkel megvoltam megcsörgettem Balázst, hogy jelenleg ráér e, hogy elindulhassak segíteni feldíszíteni a házat.

-Odett! Na valami terved gondolom már van. -mondta feltehetőleg mosolyogva.

-Szia Balázs. -köszöntem. -Arra gondoltam, hogy mi lenne, ha átugornék hozzád és segítenék feldíszíteni a házat és előkészíteni a kaját, az innivalót és a nasikat.

-Én benne vagyok de ugye tudod, hogy merre lakom? -kérdezte.

-Oda fogok találni minden bizonnyal. -nyugtattam meg.

-Rendben. Ha valami van hívj. -mondta majd egyszerűen lerakta.

Mivel szerencsére már minden megvan, a díszek, a kaja, a pia elő van készítve, a jelmezem, a sminkjeim szintén a helyén van így nincs más teendőm, minthogy autóba üljek éy egyenesen elhajtsak Mr.Dzsudzsák Balázshoz. Ja és egyébként igen, nem is olyan régen vettem egy kocsit bár fele se annyira jót és flancosat, mint mondjuk Szalainak van de én ennek ellenére imádom. Apropó Szalai...a gyerek szépen nekemállt és olyan rondán beszélt hozzám, mikor egyébként nem is csináltam semmit, hogy az valami veszedelem. Szóval most haragszom rá és nem fogok neki egy könnyen megbocsátani.

Tehát mindent gondosan belepakoltam az autómba, a GPS-t beállítottam így nem volt más hátra, minthogy elinduljak.

Mire odataláltam beletelt háromnegyed óra is de annyi baj legyen.
Megálltam a kapuja előtt és felhívtam telefonon, amit első csörgésre felvett.

-Na Mizuuu? -kiabált bele.

-Az a zu, hogy itt vagyok előtted szóval told ki szépen a segged és gyere segíteni. -mondtam neki nyugodtan.

-Máris megyek főnökasszony! -kiabált továbbra is. Se szó, se beszéd kinyomtam rögtön. Tudja hol kiabáljon...

És valóban, egész hamar kiért a házból majd kinyitotta nekem a kaput, hogy be tudjak állni az udvarjába de persze nem a saját kezével, hanem távirányítóval...elkényesztetett flótás!

Ott tartottam, hogy kinyitotta a kaput majd be is álltam rögtön és kiszálltam a kocsiból.

-Szia Balázs. -üdvözöltem két puszival.

-Detti. -biccentett.

-A csomagok a hátsóüléseken vannak. Én hozom a kaját meg a jelmezemet, te addig behozod a piát meg a díszletet? -kérdeztem de közben már vettem magamhoz az előbb felsoroltakat.

-Huh, persze. -nevetett.

*2 óra elteltével*

A lakást feldíszítettük sikeresen de még csak most álltunk neki ilyen halloweeni furi kajákat csinálni, mint például a földből feljött kukac, mellesleg a föld csak csokireszelék de ezt nekik nem kell tudni, és a kukac pedig gumicukor. De ezek mellé csináltam tök alakú kókuszgolyót, RIP feliratú kekszes sütit és még rengeteg mást is. Eleve a tésztájuk ki volt sütve de már csak a díszítést kellett megcsinálni és Dzsudzsi ebben is segített. Igazi konyhatündér...!

Lassan ott járt az idő, hogy fel kellett vennem a jelmezemet majd a sminkemet megcsinálni. Miután ezekkel kész lettem, akkor fedeztem fel, hogy Balázs nem halad sehova, mert nem sikerül neki, amit szeretne.

-Esetleg segítsek valamit? -kérdeztem.

-Jó lenne, köszi. -bólogatott hevesen.

-Na és mivé szeretnél válni? -kérdeztem miközben előpakoltam a sminkszettemet.

-Sári akarok lenni. -közölte bár alig bírta tartani, hogy ne röhögje el magát.

-Hahaha, nagyot röhögtem, na de akkor most komolyan. Mit csináljak belőled?

-Fess ki az Az-ból a bohócnak, jobbat úgy sem tudok. -vonta meg a vállát én pedig munkához is láttam. Kicsit időigényes átalakulás volt de szerintem megérte, mert egyszerűen király lett.

Az óra pedig már ott járt, hogy bármikor betoppanhat egy vendég. Majd mikor ezen gondolkodtam megszólalt a kaputelefon.

-Csokit vagy csínyt. -hallatszott egy vékony férfias hang a telefonból. Tuti valamelyik idióta vékonyította el a hangját.

-Olyan csokit kapsz mindjárt a fejedre! -mondta az embernek Balázs. -Gyertek be. -nyitotta ki nekik az ajtót, amikor már felfelé sétáltak az ajtóhoz.

A vékony férfias hanghoz egy arc is társult. Ugyan már! Gondolhattam volna...

-Szia Detti. -puszilt meg Ádám.

-Csáó Tökmag. -kacsintottam rá. Remélem mindenkinek leesett, hogy Nagy Ádámról volt itt szó.

-Sziasztok. -köszönt egy számomra ismeretlen lány.

-Bitó Zsófia vagyok, Ádám barátnője. -nyújtotta a kezét.

-Fábián Odett. -fogtunk kezet.

-Tyűha! -füttyentett a kicsiNagy. -Milyen kérót rittyentettetek itt egy nap alatt. -nézett ránk elismerően.

-Figyelj már, te honnan szedted ezt a dumát öcsi? -kérdezte Dzsudzsák.

-Csupán lejött nálunk és találkozott az öcsémmel, aki mostanában ilyen szöveget nyomat. -mondta Zsófi.

Közben ismételten megszólalt a kaputelefon és Balázs szaladt is ajtót nyitni. Először az illető csak bedugta a fejét az ajtón majd felkiáltott.

-Ríkolaa Cukorka! -mondta felvidultan  Hangya Szilveszter. Na ennek sincs valami jó helyen az agyában...

Mindenki nevetve fogadta természetesen.  Aztán szépen sorban mindenki megérkezett, még maga Szalai Ádám is!

Sziasztok. Ez itt a második Halloweeni különkiadás és igen, végre rendesen találkoznak. Remélem tetszett ez a rész még így is, hogy nem sok köze van a csoportos beszélgetésnek de mielőtt elkezdtem a második évadot többen is jeleztétek, hogy szeretnétek, ha lenne még ilyen rész és nocsam, most jött el, hogy legyen.

Mindenkinek boldog "Csokit vagy csínyt" kívánok!💓

(Még várható egy ilyen hosszabb halloweeni különkiadás)

Csók,
T.