ESTI SUGÁRkoszorú

Hamuvá vált előttünk az út,
És árnyékok hullottak át a parkon,
De mégis finom, lágy sugársugár
Alkonyatkor dörzsölje be a haját a sötét lombokba:
Sápadt, gyengéd és komoly ragyogás,
Ami alig volt a fények földi mása,
Félszagra és csendre szűrte
A dolgok esti vándorlása.

Illatni és elhallgatni. A titkok illata
Béke mennyei csendje fényes hajadban,
És jó volt úgy élni, mint még soha,
És a fény a szívembe húzódott:
Már nem tudtam, hogy az vagy-e
Vagy áldott csipkebokor drága tesztelve,
Amelyben egy isten leszállt a földre,
Remeg a lelke lombomtól?

Elbűvölten álltam, sokat, csendesen,
És teltek a percek, jöttek évezredek -
Egyszerre megfogtad a kezem,
És a szempilláim lassan emelkedtek,
És éreztem, hogy visszatér a szívembe
És jön öntöző, mély zene,
Mint a vér a zsibbadt erek útjain,
A földi érzés: mennyire szeretlek!

ESTI SUGÁR Hamuvá vált előttünk az út, És árnyak hullottak át a parkon, De mégis finom, puha gerenda Alkonyatkor dörzsölje be haját a sötét lombozatba: Sápadt, gyengéd és komoly ragyogás, Ami aligha volt a fények földi mása, Félszagot és csendet szűrt A dolgok esti vándorlása. Szagolj és fogd be. A titkok illata A béke mennyei csendje fényes hajadban, És jó volt úgy élni, mint még soha, És a fény a szívembe húzódott: Nem tudtam, hogy az vagy-e már Vagy áldott csipkebokor drága tesztelve, Amelyben egy isten leszállt a földre, Remeg a lelkem lombomtól? Megbűvölten álltam, sokat, csendesen, És teltek a percek, jöttek az évezredek... Egyszerre megfogtad a kezem, És a szempilláim lassan emelkedtek, És éreztem, hogy visszatér a szívembe És jön öntözés, mély zene, Mint a vér a zsibbadt erek útjában, A földi érzés: mennyire szeretlek!

Csenge47