Hmm.
Igazából most kezd előttem kinyílni a világ de én máris utálom.
Lehet hogy ez csak amolyan "kamasz hiszti" de tényleg.
Nagyon sok mindent kezdek megérteni és észrevenni az érem túloldalát. Mostanában csak félig teli vagy félig üresnek látom a poharat. Egyszer sem azt látom hogy félig van hanem vagy azt hogy tele vagy azt hogy üres.
Valami eldőlt volna bennem?
Nem hiszem hisz a zene és a lovak meg persze az írás mindig kikapcsol, de attól még sajnos ezekkel csak az időm egy apró részét tudom kitölteni.
Ideje a poharat félignek látnom és nem azon gondolkodni hogy tele vagy üres.
Lehet hogy hülyeségeket írok, lehet hogy rettegek lovaglás közben és nem mellesleg rosszul is csinálom és az is lehet hogy az énekhangom sem tökéletes hiszen én csak egy vagyok a rengeteg álmodozó kislányból, de míg ők álmodoznak én hiszek is benne hogy egyszer az életben valami sikerülni fog.