Én: Mindjárt 18 leszek. Lassan érett felnőttként kellene kezelned és elfogadni a döntéseimet az életben.

Anya: *bólint*

Én: Szóval akkor most hívd fel az asztalost, hogy kell egy polc a plüsseimnek, addig elteszem a gumicukrom a macim mellé a táskámba!