Elizabeth szemszöge:

 A 5 Seconds of Summer dobosa, Ashton Irwin és barátnője Elizabeth Olsen színésznő hatalmas szakítàsának lehetett a tanúja az egész világ. Elizabeth ugyanis TV kameráink előtt, az egész világ szeme láttára szakított barátjával, akivel már majdnem 3 éve voltak együtt.

Újra és újra néztem a videót, amin pofonvágom Ash-t majd kiviharzok a gála színhelyéről. Amikor először hallottam Chloetól, hogy mi törtènt, nem akartam elhinni. Azt hittem hogy csak képzelődök.

Mikor rákérdeztem erre Ashtonnál, egyből elkezdett magyarázkodni. Ez sokkal rosszabb volt, mintha csak elismerte volna mi törtènt. Ehelyett inkább azt kezdte el magyarázni, hogy Chlo csak felültetni akarja őt.

Nem tudom, miért nem hittem neki. Chloe már óvodás korom óta volt a barátnőm, de már akkor is csinált olyanokat. Most valamiért mégis az ő pártjára álltam.

- Jajj, nem értem miért nem hittem Ashnek. - magyaráztam a legnagyobb dilemmámat a legjobb barátnőmnek.

- Ha engem kérdezel, szerintem Chloe hazudik. Korábban is csinált màr ilyet, szóval nem lenne meglepő - Eizának igaza volt, mégsem tudtam, miért nem hihettem neki.

Ashton, mielőtt találkoztunk, egy igazi nőcsábász volt. Állítólag nagyon sok barátnője és barátja volt. Bár mikor összejöttünk, gyökeresen megváltozott.

Aznap este minden olyan jól indult. Boldog voltam, mert a világ legkedvesebb, -odaadóbb, -cukibb emberét tudhattam magam mellett. Plusz Ash említette, hogy egy meglepetése van számomra, ami miatt mèg izgatottabb lettem.

Azonban abban a pillanatban, ahogy megláttam Chloe arcát, tudtam hogy valami baj van.

*Flashback*

- Chloe mi történt? - kèrdeztem a barátnőm riadt arcát látván.

- Betty, nem fogod elhinni mi történt. - csak ő hìvott Bettynek és csak akkor ha baj történt. - Ashton megcsalt téged.

- Hogy mi? - akadtam ki teljesen. - Ugye ez most csak egy rosz vicc?

- Nem, most az egyszer nem. - közölte halálkomoly arccal.

Ebben a pillanatban ért oda hozzánk Ash. Amint meglátta Chloet, rögtön elsápadt, azonban még mielőtt szólni tudott volna, letámadtam.

- Ashton Fletcher Irwin, hogy képzelted azt, hogy megcsalsz? - rivalltam rá, mire minden résztvevő és kamera felènk fordult. Azonban jelen pillanatban ez èrdekelt a legkevésbé.

- Babe, nem úgy törtènt az egész, ahogy képzelnéd. - kezdett magyarázkodni.

- Nem èrdekelnek a szánalmas kifogásaid Ash. - mondtam csalódottan.

- Lizzy, legalább engedd meg, hogy megmagyarázam. - esdekelt nekem.

- Nem, Ashton. Azok után amit tettél, még te akarsz magyarázkodni? Szerintem jobb, ha mostantól bèkén hagyjuk egymást. - jelentettem ki, majd a parkoló felé vettem az irányt, majd tárcsáztam Eiza számát.

*Flashback vége*

- Miért Ash, miért? - suttogtam magamnak.

- Eli, minden okés? Nagyon sápadtnak tűnsz. - kezdte el vizslatni az arcomat Eiza.

- Minden okè. - mosolyogtam rá. - Most inkább elmennèk lefeküdni, fáradtnak érzem magam.

- Persze. - Eiza felállt, majd az ajtó felé vette az irányt. Mikor kiment, bezárta maga után az ajtót, majd hallottam, ahogy a Mustang motorja felbőg és fékcsikorogtatva elhajtott.

Visszazuhantam a kanapéra. Eiza ittléte sokat segített nekem, mégis szomorú voltam.

Ashsel kiegészítettük egymást. Olyanok voltunk, mint akik már évek óta ismerik egymàst és én így is èreztem. Nagyon szerettem őt. Még mindig szeretem. Csak már nem vagyok benne biztos, hogy azok után, amit tett velem, képes lennék újra megbízni benne.

Elhesegettem ezeket a gondolatok a fejemből. El kellett felejtenem Ashtont amilyen gyorsan csak lehet.

Az álmosság olyan hirtelen tört rám, hogy még magam is meglepődtem. A nappaliból egyenesen a fürdőbe mentem, majd egy gyors tusolás után a pizsomámban feküdtem be az ágyamba.

Úgy döntöttem nézek egy valami sorozatot, de mikor az első 5 perc utàn el akartam aludni, inkább úgy döntöttem, zenét fogok hallgatni, hátha arra hamarabb elalszom.

Bekapcsoltam a zenelejátszót a mobilomon, majd beállítottam, hogy össze - vissza adja a számokat.

Azonban ahogy elindult az első szám, könnyek futották el a szememet. Az Amnesia volt az.

I drove by all the places we used to hang out getting wasted
I thought about our last kiss, how it felt, the way you tasted
And even though your friends tell me you're doing fine

Are you somewhere feeling lonely even though he's right beside you?
When he says those words that hurt you, do you read the ones I wrote you?

Sometimes I start to wonder, was it just a lie?
If what we had was real, how could you be fine?

'Cause I'm not fine at all

I remember the day you told me you were leaving
I remember the make-up running down your face
And the dreams you left behind you didn't need them
Like every single wish we ever made
I wish that I could wake up with amnesia
And forget about the stupid little things
Like the way it felt to fall asleep next to you
And the memories I never can escape

'Cause I'm not fine at all

The pictures that you sent me they're still living in my phone
I'll admit I like to see them, I'll admit I feel alone
And all my friends keep asking why I'm not around

It hurts to know you're happy, yeah, it hurts that you've moved on
It's hard to hear your name when I haven't seen you in so long

It's like we never happened, was it just a lie?
If what we had was real, how could you be fine?

'Cause I'm not fine at all

I remember the day you told me you were leaving
I remember the make-up running down your face
And the dreams you left behind you didn't need them
Like every single wish we ever made
I wish that I could wake up with amnesia
And forget about the stupid little things
Like the way it felt to fall asleep next to you
And the memories I never can escape

If today I woke up with you right beside me
Like all of this was just some twisted dream
I'd hold you closer than I ever did before
And you'd never slip away
And you'd never hear me say

I remember the day you told me you were leaving
I remember the make-up running down your face
And the dreams you left behind you didn't need them
Like every single wish we ever made
I wish that I could wake up with amnesia
And forget about the stupid little things
Like the way it felt to fall asleep next to you
And the memories I never can escape

'Cause I'm not fine at all
No, I'm really not fine at all
Tell me this is just a dream
'Cause I'm really not fine at all

A szám vègére már konkrétan nem kaptam levegőt, annyira sírtam a szomorúságomban. Mivel mostmár semmi sem tudott volna felvidítani, elindítottam NF Perception albumát, és álomba sírtam magam.