Otthon - Huszonnyolcadik fejezet
Főnök egy olyan szobába vitte őket, ami bármelyik ház nappalijának is beillett volna. Kellemes, krém színű falak, puha szőnyeg és kényelmes ülőalkalmatosságok várták az érkezőket.
Cecile egy háromszemélyes kanapé felé vette az irányt és magával húzta a meglepett Nordot, akit a baljára ültetett, míg Angel a jobbján kapott helyett. Tüntetőleg még csak rá sem nézett Blackre, aki mogorva arcot vágott, majd lendületesen belehuppant egy egyszemélyes fotelbe.
Kissé lemaradva megérkezett Ziar vezetésével Cain is, aki miután megszemlélte a helyet egy invitáló intés után ült le. A sötét bőrű vele szemben foglalt helyet.
− Megvárom a barátotokat és utána megbeszéljük, amit kell − ült le Főnök is egy szépen faragott, párnázott fotelbe.
Könyökét megtámasztotta a karfán, miközben hosszú, vékony ujjait összerakta maga előtt. Érzelemnek semmi nyoma nem látszott rajta, így Cain nem tudta eldönteni, hogy vajon neheztel-e rá, amiért megtámadták őket, vagy sem, és szerencsétlen véletlennek tudja be.
Hamarosan megérkezett Savage vezetésével Ray és Shadow is. A barna genosymnek lekövetni a friss nyomokat nem okozott problémát. Megnézte magának alaposan az elfat mielőtt elfoglalta Ray háta mögött a pozícióját, aki Cain melletti széket választotta. Shadow egy kétszemélyes kanapét vett birtokba.
− Nem akarsz leülni? − mutatott egy szabad helyre Főnök.
− Nem − jött az elutasító és mogorva válasz. − Nincsenek jó emlékeim rólad.
Az elfa csak halványan elmosolyodott, majd bólintott, hogy legyen így.
− Ismeritek egymást? − nézett hátra Ray a barátjára.
− Találkoztunk már − adott kitérő választ Savage.
− Sage-dzsel egyszer meg kellett állítanunk a barátotokat − tájékoztatta őket a Főnök, nehogy azt gondolják, ellenséges a viszonyuk.
− Egyszer elmesélhetnéd − szólalt meg Ziar. − Tudod, hogy szeretem a jó történeteket.
− Nem kell tudnod mindent − intette le hűvösen Főnök.
− Ezt lehet nem ártott volna, mert megszenvedtek vele, hogy bezárják a Zen-cellába, amikor őrjöngött. Hosszú történet − zárta aztán le egy mosoly kíséretben a shy'mari, amikor az elfa kérdőn nézett rá.
− Inkább térjünk a tárgyra − kezdett bele Cain. − Keresnek minket...
− Black Angelt − javította ki Főnök. − Őt akarják megölni.
− De miért? - nézett rá Cecile, hisz erre a következtetésre már ők is eljutottak.
− Félnek attól az erőtől, amit képviselsz. Ráadásul Angel eddig nagyon jól elrejtette ki vagy valójában, így én sem ismertelek fel, mikor nélküle léptél a kolóniánkra. Ha tudtam volna Dark Blade kit hozott el hozzám, akkor nem engedlek el.
− Szóval valami olyasmi készül, amiről tudják, hogy mi meg tudnánk akadályozni? − szólt bele Black.
− Igen − bólintott rá Főnök. − De pontosan én sem tudom mi készül és kik állnak mögötte.
− Mégis mi értelme volt eljuttatni azt a téves infót a Földre, ha Cecile-ék voltak a fő célpont? − ráncolta Cain a homlokát, valahogy nem állt össze neki a kép a rendelkezésre álló információkból. − Nem volt biztosíték arra, hogy a genosymek őt fogják elküldeni a találkozóra.
− Így van − bólintott rá a nő. − Sage nekem csak azért szólt, mert fél, hogy csapda az egész.
− Wergonok részéről? − nézett rá Savage.
− Nem mondta ki konkrétan, de lehetséges − vont vállat Cecile.
− Akkor nem kellett volna gondoskodniuk arról, hogy a vezetők lépjenek, ahelyett, hogy egy egyszerű genosymet küldenek a találkozóra? − elmélkedett Ray. − Bocs Shad.
A nevezett csak intett, hogy érti mire gondol, és nem is vette magára. Sose gondolta azt, hogy nélkülözhetetlen tagja lenne a népüknek.
− Nem ők állnak mögötte. Továbbra sem néznek rátok jó szemmel, de segítetteket az embereknek helyreállítani a bolygójuk légkörét, és Black Angel hírneve is sokat segített, így a Galaktikus Tanács nyomást gyakorolt rájuk, és következménye lenne, ha továbbra is a kiírtásotokon ügyködnének. − vette vissza a szót Főnök. − Úgy vélem, Sage arra volt kíváncsi mit lépnek a hírek terjesztői, ha csak egy átlagos genosymet küld el a tárgyalásra a tudóssal.
− Azt mondod azért kellett Shadow-nak mennie, mint kishal, hogy megnézze a horgász vet-e be nagyobb csalit a megfelelő hal befogásához, amiből már következtethetett volna ki lehet mögötte? − kérdezett rá Cain. − De akkor miért kérte meg Cecile-t is, hogy jöjjön el? Ennek így nincs értelme.
− Igen, szavaidnak van igaza. Talán úgy ítélte meg később, hogy a barátod nem lesz elég az előcsalogatásukhoz, de ha mégis akarnak valamit, akkor Black Angel már kellően csábító lehetőség lesz. Amit Sage nem tudott, hogy nem szimpla csapdáról volt szó, hanem kiiktatási szándékról. Nem volt időm már jelezni neki, így a magam kezébe vettem az utazás szabotálását − fejtette ki a véleményét Főnök.
− Aminek köszönhetően most itt ülünk és rágódunk azon, hogy kik akarják mindennél jobban megölni a húgomat és a két társát − vágott egy fintort Cain.
− Még mindig simán állhatnak a wergonok mögötte, csak nem nyíltan − morogta Savage. Azokban az években, amikor Ray-jel a galaxist járták, nem győztek meglépni előlük, és kerülni a vadászaikat.
− Nem értek egyet a véleményeddel − maradt Főnök nyugodt. − A wergonok alaposan kiemeleztek rólatok minden információt. Tisztában vannak vele, hogy vannak nyomkövető képességgel rendelkező tagjaitok, ahogy mentális hatalommal bírok is. Nem ilyen lépre csalást ötlenek ki, és nem a kiváló hírnévnek örvendő Black Angel lett volna a célpontjuk. A csali tudóst olyanok vetették be, akiknek a terveibe belerondíthat egy nagy erővel bíró lény.
− Ha csali, akkor nem létezik − morfondírozott Ray. − Erre meg hamar rájöhet valaki, aki kicsit jobban utánajár ennek a témának.
− Egy csali, akkor működik, ha valóban létezik. Van egy tudós, aki nagy valószínűséggel nem rendelkezik ilyen találmánnyal, de alkalmas arra, hogy eljátssza a szerepet a tudtán kívül − világosította fel Főnök.
− Azt mondja nem fantomot kergetünk? − nézett rá Ray.
− Egyáltalán nem. Számolniuk kellett azzal az eshetőséggel, hogy nem fog a tervük működni, és valamilyen oknál fogva nem megy el Black Angel az Andra-ra. Ezért is lépett életbe a másodlagos tervük, hogy akkor az űrben semmisítik meg a hajójával együtt. Egyelőre ez sem sikerült, így biztos fognak még próbálkozni, és hagynak újabb nyomot a tudós megtalálásához.
− Logikus. − ismerte el Cain. − Ott fognak lecsapni ismételten.
− A galaxis nagyon nagy, mégis hol keresse Savage ezt a tudóst? − akarta tudni Ray, azért csak nem várják el a barátjától, hogy minden bolygót átnézzen nyomokat keresve.
− A galaxis valóban nagy, de elég kevés faj rendelkezik magas technikai fejlettséggel, hogy betölthesse a szerepet − világosította fel Főnök.
− Zennek nem lehetnek − gondolkodott Cecile hangosan. − Bár a hajót tőlük kaptam a kereskedelmi szerződésért cserébe. Ők könnyedén beletehették a nyomkövetőt a hajómba.
− A Zennek nagyon maguknak valók, nincsenek világuralmi terveik. A Nochk-okat előbb tenném listára, de őket is csak a harmadik helyre − folytatta az elfa a sort.
− És ki van az első két helyen? − tette fel a mindenkit érdeklő kérdést Cain, bár fogalma sem volt arról milyen fajokról, népekről lehet szó.
− A Pixek és Turgonok − jelent meg Dark Blade az ajtóban. Eredetileg nem akart csatlakozni, de az információ hatalom volt, és nyeli le a saját nyelvét, mint bárkitől megkérdezze miről volt itt szó. Így inkább a maga csendes módján a többiek után ment és eddig kintről figyelte a beszélgetést.
− Így van − ismerte el Főnök.
− De, ha ezt tudtad, miért nem mondtad? − nézett rá Cecile mérgesen a fejvadász genosymre. Savage viszont feszülten, hisz nem vette észre a másikat míg meg nem szólalt.
− Nem tudtam. Csupán sokat gondolkodtam azon, hogy hozzám ez a hír miért nem jutott el, miközben a Földre igen. Valami oknál fogva ügyeltek arra, én még csak véletlen se tudjam meg és keveredjek bele − morogta Dark.
− Miért mi lett volna, ha megtudod? − horkant fel Black.
− Dark Blade gyanakvó természete Razor részéből fakad. Nekiállt volna nyomozni, márcsak azért is, hogy kiderítse hol és mikor lesz a tárgyalás a tudóssal. Még lehet a találkozó előtt kiderítette volna átverés az egész, és ott helyben dönti romba a terveiket − magyarázta Főnök. Caint nem először nyűgözte le a logikájával és jól informáltságával.
− Ettől még működhetett volna a tervük. Legalábbis nekem még mindig nem logikus Darkot miért kerülték el messziről − értetlenkedett Black. − Nem olyan nagy szám.
− Dark Blade az elmúlt években jónéhány másik genosymet elnyelt, olyanokat, akik erősek és agresszívak voltak. A legtöbb esetben ez a két faj bérelte őt fel a fajtársai kiiktatására. Ha megtudja, hogy kik állnak mögötte, összerakja az információkat, hogy igazából az egész egy újabb erős genosym megsemmisítésére irányul − folytatta a magyarázatot tovább Főnök.
− Elvégeztették velem a piszkos munkát − morogta Dark, ösztönösen pengét formált a kezéből miközben vicsorgott.
− Igen, de Black Angelre nem mertek ráküldeni, mert tudták, hogy ismeritek egymást − fejezte be a gondolatmenetet Főnök.
− Én azon gondolkodom − kezdett bele Ziar, mire mindenki felé fordult. − Ha tizenhét éve nem léptetek kapcsolatba a Földdel, akkor hogyan találtak rátok? Csakmert az elhangzottak fényében nekem úgy tűnik a mérgezésetek is arra irányult, hogy egy újabb erős genosymtől szabaduljanak meg.
Azzal jelentőségteljesen Ray-re és Savage-re nézett. Főnök kíváncsian figyelt, hogy megtudja a részleteket, hisz a biztonsági főnöke már az előbb is utalt arra nem volt könnyű dolguk a páros begyűjtésével. Ezek szerint nem csupán félreértés miatt támadtak esetleg rájuk, hanem más okból. Főnök alaposan megnézte a fekete hajú férfi robotkarját, de továbbra sem szólt egy szót sem.
− Azt mondod − gondolkodott hangosan Cain. − Hogy a két faj közül, valamelyik csinálta Ray-nek a kart, szándékosan méreggel átitatva, és juttatta el közvetítő segítségével? Mindezt azért, mert Black Angel mellett Savage birtokol még olyan erőt, ami rájuk veszélyt jelenthet? Dark Blade-től miért nem akartak megszabadulni? Megbízták, hogy "takarítson", de közben tudniuk kellett, hogy ettől ő is csak erősebb lesz.
Az utolsó mondat hallatán Angel mocorogni kezdett. Cecile ránézett, de mivel nem tudott semmit leolvasni a társa arcáról egyelőre annyiban hagyta, és nem kezdte el faggatni.
− Én csak azt nem értem − szólalt meg Nord, mire többen mély levegőt vettek. - Miért egy fajra akarjátok ráhúzni a vizes lepedőt, mikor lehet egy szervezet is mögötte? Vagy akár egyetlen tag, aki innen-onnan toborzott magának követőket, akik segítik.
- Barbár barátotoknak igaza van − bólintott rá Főnök, nem ő akarta ezt kimondani, hátha a szobában lévők maguktól jönnek rá, hogy nem feltétlenül ellenséges fajt kell keresnikük. − De a tudóst mindenképp ebből a két fajból származik.
− Még így is nagyon nagy számról beszélünk − morgott Savage.
− Annyira nem − gondolkodott el Cecile. − Felhasználhatom Black Angel hírnevét, hogy esetleg listát kérjünk azokról, akik mostanában tartósabb időre elhagyták a bolygót.
− Jó, ez tényleg csökkenti a létszámot, de ettől még mindig nem tudjuk melyikük lesz az. Nem tudom ránézésre megmondani ki a bűnős. Nem ez a képességem − méltatlankodott Savage.
− De meg tudod őket jegyezni − mutatott rá Cain. − Ha később, valahol nyomra bukkanunk és ő járt ott, nagy eséllyel fel tudod ismerni a nyomát, nem?
− Lehetséges − ismerte el a barna genosym, bár még sose tetsztelte hány nyomott képes megjegyezni egyszerre és hosszútávra.
− Ráadásul egy másik nyomon is el tudunk indulni − szólalt meg első ízben Angel, mire ránéztek, az ő pillantása viszont Darkra esett. − Van egy személyünk, aki otthonosan mozog sötétebb körökbe és ki tudja deríteni Ray karja honnan származhat. Nem hinném, hogy egyedülálló eset lenne, hogy valakinek ilyet adnak, hogy úgymond kiiktassa magát.
− Khmm − köszörülte meg Ziar a torkát. − Kettő. Ha már belekeveredtem ebbe, akkor tudni akarom mi lesz a vége. Amúgy sincs hajótok.
− Egyedül dolgozom − vált ellenségessé Dark.
− Általában én is, de téged ismernek, engem viszont nem. Én megtalálhatom a forrást, te pedig kiszedheted belőle ki a megbízója − mutatott rá Ziar az együttműködés előnyére. − Van egy kisebb hajó a fenti raktérbe, azzal kényelmesen eljuthatunk bárhova. Skarlát elboldogul a szállítóhajó irányításával.
Dark vicsorra húzta a száját, egyáltalán nem fűlt a foga semmilyen együttműködéshez, de Angel olyan intenzíven nézte, mintha egyértelműen üzenné neki, hogy menjen bele az ideiglenes együttműködésbe. De miért? Neki nincs szüksége hordozóra! Nagyon jól boldogul anélkül is.
− Rendben − egyezett végül bele Dark Blade. − De csak mert vissza akarok vágni, amiért felhasználtak.
− Persze − hagyta rá Cecile, de nem igazán hitt neki, hisz nem kerülte el a figyelmét a két genosym közötti szemkontaktus.
Rásandított Angelre, talán ideje lenne beszélgetnie vele, hogy mit tud Darkról, amit ők nem és nem is akar nagyon elmondani. Fontos lehet a jövőre nézve, ha a fejvadász a továbbiakban is az oldalukon marad.
− Nos, akkor − hívta fel a figyelmet magára Főnök. - Szerintem megbeszéltük, amit kellett. Többet nem igazán tudok segíteni, egyelőre. És ahogy az elején Cain felhívta rá a figyelmet, valóban jobb, ha minél előbb elválnak az útjaink.
Felállt és mindenki követte a példáját, kifelé indultak, vissza a másik hajóra. Főnök kísérte őket, egészen a csatlakozási pontig. Amint az utolsó személy is átszállt, a zsilipet lezárta és megkezdődött a szétcsatlakozás. Kicsit sajnálta, hogy nem fogadta el Skarlát ajánlatát, mert akkor plusz idő és energia ráfordítás nélkül visszakaphatná a kedvenc hajóját.
− Főnök! − szólt a szerelő a Főnökhöz.
− Jó újra téged itt tudni Ceverik − nézett a kékségre az elfa.
− Jó újra itt lenni − ismerte be a szerelő, ennyi izgalom, több mint elég volt neki évekre előre. − Ezt Zack nyomta a kezembe, hogy adjam át neked.
Azzal átnyújtott egy papír fecnit, ami elég viseltes állapotban volt. Főnök elvette és kihajtogatta, majd elmosolyodott. Úgy tűnik Skarlátba mégis szorult némi jó érzés, talán a srác hatására, mert megkapta a hajója koordinátáit.
− Ceverik!
− Igen Főnök?
− Irány az Andalúzia!
− Andalúzia? − lepődött meg a kékség. − Ahogy akarod!
Hagyta aztán rá és indult meg a vezérlő felé, hogy kiadja a parancsot az új úticélról.
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top