Másnap délelőtt Cain és Ziar egymással szemben álltak, felső és cipő nélkül, csupán nadrágot viselve. A kézfejükre és a csuklójukra biztonsági okokból fáslit tekertek. A többiek körbe állták őket, még Black és Angel is külön volt jelen, hogy maguk szurkolhassanak. Cain kifejezetten örült neki, hogy nem csak érte fognak izgulni és az ő győzelmében reménykedni, hisz a kölykök minden bizonyára Ziar győzelméért szorítanak.

− Kezdhetitek − szólalt meg Cecile, mintha ő lett volna itt a bíró.

Cain enyhén meghajolt, amit Ziar hasonlóval viszonzott, de egyikük sem vette le a másikról a szemét, majd egy gyors mozdulattal mindegyikük felvette a saját alapállását. A levegő megtelt feszültséggel és mindenki várta, hogy végre összecsapjanak.

Ziar kezdeményezett, de csak óvatosan, Cain hárított és kontrázott, ami szintén védésre került. Megjelent mind a két fél arcán egy mosoly. Ebből sok mindent nem tudtak leszűrni a másikról, de arra jó volt, hogy lássák a reaglási képességét és sebességét.

Ugyan a sötét bőrű magasabb volt, mint a másik férfi, de ettől még nem becsülte le, hisz valószínű tisztában van a hátrányával és tudja, miként kompenzálja. Talán hozzá is van szokva, hogy a legtöbb ellenfele magasabb, mint ő. Viszont Ziarnak is volt alkalma már nála alacsonyabbakkal harcolni.

Másodjára, már Cain támadott először, de Ziar kitért és lábbal próbált visszavágni, de a rúgása védésre került, sőt megpróbálták kigáncsolni, így lépett néhányat hátra. Állást váltott, hátha ezzel sikerül megzavarnia a másikat, de az ember könnyedén alkalmazkodott hozzá. Jó volt látni, hogy nem egyoldalú harcos.

Folyamatos ütés váltás alakult ki, néha ököl csattant ökölnek, lábszár, lábszárnak. Cain elindított egy egyenes jobbos ütést, ami Ziar jobb tenyerében csattant, miközben jóval lentebb ballal megpróbálta a másikat gyomorszájon vágni, de az az ütés is hasonló módon védésre került, anélkül, hogy akár csak egy pillantást is vetett volna bármelyikük lefelé. Ezt a furcsa, keresztben átnyúló pózt kitartották.

− Hogy nem gubancolódik össze a kezük? − motyogta meghökkenve Nord. − Én követni nem tudom néha, ami zajlik kettőjük között. Ez nem is harc. Inkább valami fura tánc ütésekkel és rúgásokkal színesítve.

Cecile csak egy pillanatra nézett a barbárra, majd sóhajtott. A bátyja úgy tanította, hogy két féle harcos létezik. Az egyik technikás és gyors, a másik az ereje kihasználására megy rá. Nord úgy tűnik az utóbbi kategóriába tartozott és biztosra vette, hogy a bátyja könnyedén hozzácsapná párszor a földhöz, meg a falhoz, annyira nem tudatosan vitelezi ki a támadásait.

Ziar elvigyorodott, majd felrántotta a térdét, de Cain nem maradt le mögötte és mondhatni egymást támasztották ebben a furcsa pózban. Láthatóan egyikük sem akart visszavonulni, mert az ebben a helyzetben hátrányt jelentene. Cain is megeresztett egy félmosolyt, majd gyors mozdulattal lefejelte a sötét bőrűt, akit meglepett és sikerült hátralöknie és kibillentenie az egyensúlyából. Nyomult volna tovább, amikor is egy hangra lett figyelmes.

− Grarara! Nagra granara grana!

A flora colossi hatalmas lépésekkel rohanva közeledett, a hóna alatt az eszméletlen Ray-jel és a legrosszabb dolog jutott eszébe Cainnek. Ziar kihasználhatta volna, hogy nem figyel, de nem tette. Ő legalább annyira feszültté vált, mint bárki más a teremben, akinek kicsit is fontos volt a kezelés alatt álló férfi.

− Mit mond? − nézett Shadow-ra.

− Hogy egy csatahajó állt neki belépni a légtérbe − fordított a társa.

− Miattunk? − nézett rá Cain.

− Nem tudom. Abszurdnak tűnik, hisz azt még el tudtam képzelni, hogy Cecile hajóján nyomkövető volt, de azóta Dark hajója is megsemmisült és nem számíthattak arra, hogy Ziar jön és felvesz minket − logikázott Shad. Aztán megszólalt egy vijjogó hang, amire többen felkapták a fejüket.

− Élesítve vannak a fegyverei, azt jelzi a rendszer − közölte Ziar, a helyzethez képest nyugodtan.

− Nevetséges. Nem tudhatták, hogy itt vagyunk − hitetlenkedett Cecile.

− Áruló van közöttünk − morogta Nord, és a fejvadász genosymre nézett, de nem ő volt az egyetlen.

− Persze, ki más lehetne az első számú gyanúsított, mint én − morogta maga elé Dark Blade.

− Nem tagadod, arra pedig már láttunk példát, hogy úgy fogalmazol, ami igaz, de mégse a teljes igazság − nézett rá ellenségesen Cecile.

− Talán van bizonyítékotok, hogy küldtem ki bárkinek üzenetet, hogy hahó, itt vagyunk? − állta Dark a tekinteteket.

− Minden nap átnéztem a naplókat, még ha ki is törölte volna, a nyomát, akkor sem tudta volna mindenhonnan − erősítette meg Ziar a tényt, hogy innen nem ment ki üzenet.

− Csakhogy elfelejtetted, van neki egy kölyke, aki bármilyen műszaki dolgot tud manipulálni, akár üzenetet is küldhetett ki nyom nélkül! − érvelt Nord továbbra is Dark ellen.

− Skarlátot hagyd ki ebből! − vált a fejvadász genosym fenyegetővé.

− Mégis mi oka lenne Dark Blade-nek az árulásra? − tett fel egy fontos kérdést Cain.

− Angel-t akarja, és talán megegyezett, hogy megkapja őt, ha a nyomomra vezeti őket − adott ésszerű okot Cecile. − Különben is, most te véded őt?

− Csak próbálom átlátni a helyzetet minden szempontból − adott magyarázatot a bátyja.

− Ennyi erővel Ziar is lehet, hisz Cain akaratlanul bajba sodorta őket, és hogy ne álljanak bosszút, felajánlotta, hogy megmondja hol vagyunk − érvelt a fehér genosym is, hogy nem feltétlenül Dark Blade lehet hunyó.

− Angel te is? − akadt ki Cecile.

− Én nem vagyok ilyen naiv − horkant fel Ziar. − Jobban ismerem a fajtájukat, mintsem adjak a szavukra.

− Csakhogy a hajón akad, aki igen − gondolta végig Cain miközben maga elé meredt. − Sőt az is motiválhatta, hogy Zack jobbnak bizonyult nála. Egyfajta kicsinyes bosszú.

− Ceverik előbb tud belenyúlni úgy a rendszerbe, hogy ne legyen nyoma, mint Zaphyr − tiltakozott Ziar, miközben a kékség maga elé motyogva méltatlankodott a gyanúsítás miatt. A sötét bőrű azért a fal felé fordult, ahol a kölykök álltak. De egy sem volt ott. Zack is hiányzott, Skarláttal együtt.

− Hova lettek? − mondta ki Nord a kérdést, amivel mindannyian szembesültek.

Aztán a hajó hajtóművei felbúgtak és már tudták a választ, hol lehetnek. Ziar indult meg elsőként a vezérlőterem felé, nyomában Cainnel, akinek a sarkában Shadow jött. Aztán Cecile, aki egyesült a két társával, mellette Nord.

Dark nem kapkodta el a jövetelt, különösebben nem izgatta magát amiatt, hogy felszálltak, mert úgy volt vele, a kölyköknek legalább volt esze és vitatkozás helyett nekiálltak cselekedni, amivel vagy az életüket mentik, vagy épp az ellenség kezére játsszák őket.

Savage maradt leghátul, aki átvette Granatól Ray-t és körbefonta. Ugyan még valamennyi méreg keringett a mechanikus karban és ezáltal a hordozója testében, de ő az ellenszernek köszönhetően már kifejlesztett ellene egy védekezést, így nem kellett tartani, hogy bekattan miatta.

Felértek a vezérlő terem szintjére és már az oda vezető folyóson jártak, amikor a szállítóhajó éles szögben megdőlt és csúszni kezdtek hátrafelé. Shad úgy fogta meg Caint, hogy egyből körbe vette, miközben a falhoz tapadt.

Cecile Nord karja után nyúlt és az ő csúszását akadályozta meg. Ziar viszont hiába dőlt előre ösztönből, nem tudott megkapaszkodni és vészes tempóban került egyre hátrább, amíg neki nem ment Darknak, aki úgy tolta meg előre mintha valami undorító dolog lenne.

Savage a szintén hátul jövő Ceveriket fogta meg, aki majdnem csak hanyatt vágódott a hirtelen szögváltás miatt. Grana a maga módján meg tudta tartani a pozícióját, a padlóhoz és a falhoz apró gyökerekkel tapadt hozzá.

− Ara gragan − jegyezte meg.

− Egyetértek − bólintott Cecile. − Megőrültek, hogy ilyen szögben szállunk felfelé.

− Ha a kölykök nem is, de Skarlát tudja mit csinál − dörmögte Dark, de eljátszott a gondolattal, hogy eltűnik és a másik raktérben lapuló kis hajóval lelép, ha úgy alakul a helyzet.

− Azt akarod mondani, hogy van valami tervük? − nézett hátra Cain Shadow testét használva.

− A te fiad, te ismered − dörgölte az orra alá a nem elhanyagolható tényt a fejvadász genosym. − Az is az ő ötlete volt, hogy a roncsokból Skarlát rögtönzött fegyvert csináljon, amivel megtámadhatja őt és becsalhatja a Zen-cellába.

− Oh egek! − nyögte Cain, ahogy jobban belegondolt abba mi járhat Zack fejében. − Csak reménykedem benne, hogy nem valami hülye videó játékból szedte, amit kitalált.

− Jött már be neki húzása mikor űrkalózok üldöztek minket − tájékoztatta Cecile.

− Zuhanás erre a bolygóra, űrkalózok. Van még valami a listán, amit nem mondtatok el nekem? − nézett rá a húgára.

− Ööö... nem tudom − próbálkozott meg Cecile egy leszerelő mosollyal, ami nem vált be.

− Próbáljunk meg eljutni az ajtóig és bejutni hozzájuk − indult meg Cain. − Bár ha van valami őrült terve, amit kitalált a helyzetre, akkor már úgyis gondoskodott arról, hogy kizárjon minket.

− Ki tudnám nyitni, ha nálam lenne az irányítópanel, de Zaphyr vigyázott minden holmimra, így az is náluk van − vágott Ziar egy fintort.

− Hurrá − lelkesedett szarkasztikusan Cain és nem nézett hátra, pedig biztos elkapja a nevethetnék.

Ugyanis Cecile maga előtt próbálta Nordot tolni, aki négykézláb igyekezett felfelé, de nem nagyon jött neki össze. Dark könnyedén, a plafont használva ment el felettük és rejtély milyen okból, de Ziart vitte magával. Talán bizott benne, hogy mégis valahogy bejuttatja őket a vezérlőbe. Savage leginkább maga után húzta Ceveriket, aki halkan motyogott maga elé, hogy itt fognak meghalni. A barna genosym utolérte a lányt. A maga sajátos módján segített neki Norddal kapcsolatban. Ugyanis tarkón kapta a barbárt és lendített rajta egyet, hogy méterekkel feljebb hasalt el egy nyögés és puffanás kíséretében.

Cecile persze csúnyán nézett Savage-re, hisz egyáltalán nem kellett volna durvulnia, de legalább tényleg letudtak így egy távot. Aztán már ment is Nord után, hogy megakadályozza a visszacsúszást. Grana zárta a sort a maga csendes módján.