− Oké − szólalt meg Cain mikor újra az Araráton voltak. − Ray, ti kerítsétek elő Nordot! Mi addig próbálunk kaját szerezni.

− Rendben − bólintott rá a másik férfi, és már indultak is.

− Ööö... − folytatta volna Cain, de nem igazán tudta hogyan.

− Igen? − kérdezte Dark Blade mogorván, aki most egy magas, nagydarab ember férfi alakját öltötte magára, fekete hajjal és sötét szemekkel.

− Semmi, nem lényeges − legyintett aztán Cain.

Úgy sem tudta volna rávenni a genosymet, hogy válasszon magának valami barátságosabb kinézetet. Sőt már az is meglepte, hogy velük tart és hajlandó segíteni. Gyanította, Angel ráhatása van emögött. A fejvadász vajon mennyi mindenre lenne rávehető a fehér fajtársa gyógyító segítsége miatt? Arra jutott, jobb nem feszegetni a határokat, és nem is lenne szép, ha Dark manipulására használnák fel Angelt.

− Az alkudozást hagyjátok rám − lépett élre Ziar, amire rábólintottak, kivéve Cecile-t, aki durcásan vette ezt tudomásul, mert ő is meg tudta volna oldani a feladatot.

Nekivágtak, hogy bejárják a piacot, aminek múltkor a harmadáig sem jutottak a vészhívás miatt. Nagyon remélték, hogy most semmi nem fog közbejönni. Kellenek a tartalékok. Mindenkinek ereje teljében kell lennie mire a Vornra érnek.

Két órával később még mindig a piac területén kóvályogtak, amit Dark Blade egyre nehezebben viselt, főleg, hogy egy rakás becsomagolt árut nyomtak a kezébe, amit egyensúlyoznia kellett, lassan nem látott ki mögülük.

− Apa! − torpant meg Zack és nem ő volt az egyetlen, csak épp ő vágta a legijedtebb arcot.

− Mi ez? − tette fel a kézenfekvő kérdést Akashi, és folyamatában körbepillantgatott.

− Mi van? − kérdezte értetlenül Dark Blade, mert fogalma sem volt, hogy mi ütött a többiekbe.

− Nem tudom, de minden idegszálam azt sikítja, hogy ugrásra kész legyek, valahogy mégse tudok megmozdulni − nyögte Cecile.

~ Mi ez tesó? − tudakolta Black.

~ Mentális támadás − adott választ Angel, majd átvette az irányítást Cecile teste felett és nekiállt körbenézni.

Hamarosan ki is szúrt egy alacsony lényt, aki intenzíven figyelte a társaságot, de abban a pillanatban, hogy találkozott a tekintetük elfordult és menekülőre fogta.

− Fogd meg! − rakta a nála lévő zsákot Angel által irányított Cecile Dark Blade halmára. − Mindjárt jövök!

Azzal már futásnak is eredt és bravúros módon cikázott át a tömegen.

− Hé! − méltatlankodott a fejvadász, de teljesen feleslegesen morgott, mert senki nem figyelt rá. − Elmondaná valaki mi van?

Válaszként egyszerűen Ziar csak hozzáért a karjához, ha a genosym választ akar, akkor megtudhatja, ha kapcsolatba lép vele.

− Remek − morogta aztán.

Itt áll egy rakás cuccal a kezében, olyanokkal körbevéve, akik próbálják épp a rájuk telepedett félelemérzetet legyűrni. Akárki támadna most rájuk könnyű szerrel ölné meg őket. Már azon volt, hogy ledobja a földre, ami nála van, amikor meglátta Ray-t érkezni.

− Mi történt? − tűnt fel a férfinek egyből, hogy a többiekkel valami nem stimmel.

− Félelem járja át őket − adott választ Dark Blade. − Térítsd őket magukhoz!

− Oké − hagyta rá zavartan Ray, bár nem igazán volt ötlete mit kéne csinálnia. − Cecile hol van?

− Angel átvette felette az irányítást és próbálja elkapni, aki ezt okozta − tájékoztatta a fejvadász készségesen. − Hol a barbár?

− Nincs a városban − válaszolt Ray, miközben alaposan belecsípet Cain karjába, aki felszisszent és szúrósan rámeredt.

Zacket rábízta, és inkább Akashi felé fordult, aki továbbra is gyanakodva, félelemmel telve pillantgatott körbe, ellenséget keresve. Megengedett magának egy gonosz félmosolyt, majd egy laza mozdulattal a nő fenekére csapott. A válasz reakció egy pillanat alatt érkezett csattanó pofon formájában.

− Te! − sziszegte dühösen a shy'mari nő, miközben a férfi az arcát dörgölte, mert nem számított rá, hogy ekkorát képes ütni.

~ Megérdemelted − közölte vele Savage és roppant jól mulatott porul járt barátján.

~ Kösz az együttérzést − dörmögte magában, közben Ziar felé fordult, aki viszont mostanra összeszedte magát és Zephyr felé fordult, aki csak maga elé meredve állt.

− Mindenki jól van? − tért vissza Cecile még mindig Angel irányításával.

− Nem! − morogta Dark és tényleg azon a ponton volt, hogy mindent ledob a földre.

A nő elmosolyodott, aztán nagyjából a felét leemelte annak, amit a fejvadász fogott, a következő mozdulattal pedig Ray kezébe nyomta, aki csak nyögött egyet meglepetésében. Lehet el is ejti, ha nincs vele Savage.

− Jobb? − tudakolta Angel és Darkra nézett.

− Nem − fordította el a fejét mogorván, de csak kimosolyogták.

− Ray hol van Nord? − fordult most már Cecile ténylegesen a férfi felé.

− A városban nincs − jelentette ki bizonyosan, a nő meglepetten pillantott rá. − Megtaláltuk a kocsmát, ahova állítólag sörért ment, de már rég bezárták és romosan állt az épület. Ugyan járt ott, és találkozott valakivel, de utána visszatért a piacra. Itt sajna a többiek összejárták a lenyomatát, de ahogy körbejártunk megtaláltam annak a nyomát, akivel beszélhetett. Mivel kíváncsi voltam, így Savage-dzsel követtük az útját amennyire tudtuk. Egy ponton újra összefutott Norddal. Kérdezősködtünk kicsit, felszált egy hajóra a barbár, de a másik itt maradt. És te kit üldöztél?

− Egy pix-et, nagy valószínűséggel ő indította el a mentális támadást. De jobban belegondolva, nem biztos, hogy ahhoz a fajhoz tartozik, mert nyom nélkül eltűnt. Ha egy újabb genosym, aki támogatja Doomot, akkor könnyedén alakot váltott − tájékoztatta a nő.

− Talán még nem taposták nagyon össze a nyomait, hol állt mikor megláttad és merre ment? − tudakolta Rayen keresztül Savage, hisz ha már itt vannak, akkor akár a végére is járhatnak.

Cecile egyből megindult, hátha még van esélyük megtalálni és pontosan megmutatta hol állt az alak néhány perccel ezelőtt. Amikor Ray ráncolni kezdte a homlokát nagyon rossz érzése lett.

− Mi az? − tudakolta a nő.

− Talán véletlen egybeesés, talán nem, mert keresztül mentek már páran itt. De ez ugyan az, amit én követtem és akivel a barbár találkozott − közölte Ray sötéten, amit Savage mondott el neki.

− Azt mondod áruló? − tette fel a nyilvánvaló kérdést Cain.

~ Tudtam, hogy nem bízhatunk benne! − morgott a nő fejében Black.

− Vagy az, vagy alaposan megvezették és elrabolták − vázolt fel még egy lehetőséget Ray.

− Egyik sem jó nekünk − gondolkodott el Ziar és számba vette a következményeket. − Elég sok mindent megfigyelhetett míg velünk volt.

− Ki fog derülni, ha a Vornra érünk − tett pontot Cain a találgatások végére, még mielőtt olyan feltételezésekbe nem bonyolódnak, aminek nincs is alapja. − A kérdés az, hogy meg akarjuk-e most találni ez a támadót, vagy hagyjuk a fenébe és megyünk tovább?

− Savage szerint nincs már itt. Valószínű egyből az űrkikötő felé vette az irányt, amint sikerült Cecile-t leráznia.

− Akkor cuccoljunk le, ha kell még valami jöjjünk vissza, aztán irány a Vorn! − közölte Cain. − Erre ki kell találnunk valamit. Oké, hogy most váratlanul ért, de még Shad se tudott kizökkenteni belőle, pedig hallottam a hangját.

− Félelem ellen, csak félelemmel harcolhatsz − szólalt meg Ziar. − Ha harcra akarod magad ösztökélni a félelmed ellenére, akkor gondolj arra, hogyha nem harcolsz, akkor még rosszabb történik. Mondjuk meghal a feleséged, a barátaid.

Cain keze ökölbe szorult. A shy'marinak igaza volt, ha nem tud túllépni rajta és elbuknak, akkor utána senki nem fogja tudni megállítani Doomot és a csatlósait. Keményen és határozottan nézett Ziarra és bólintott.

− Senki nem bánthatja a húgaimat − szólalt meg Zack és legalább olyan elszántnak tűnt, mint az apja.

~ Kapd össze magad Skarlát, szét kell rúgnunk ennek az alaknak a seggét! − szólt a benne lapuló genosymnek.

~ De én nem akarok meghalni − akadékoskodott a vöröske.

~ Ha most nem harcolsz is megfogsz, csak később − mutatott rá Zack.

~ Utálom ezt az egész helyzetet − nyavalygott tovább Skarlát.

~ Vegyél példát Blackről, szerintem már most élezi a kaszáját − vigyorodott el Zack.

− Mi a mosoly tárgya? − tudakolta Cain.

− Black − válaszolta Zack.

− Mit merészelt mondani rólam? − kapta fel a vizet a szóban forgó és vette át Cecile felett az irányítást.

− Semmit − nyugtatta meg a srác. − Csak mondtam Skarlátnak, hogy vegyen rólad példát, mert már tuti élezed a kaszádat.

− Még szép! Megtapasztalhatja Black Angel erejét és dühét − vigyorodott el a nő a társa irányítása alatt.

− Szerintem menjünk, még mielőtt valaki fel nem figyel erre a furcsa társalgásra − szólalt meg Akashi.

Cain rábólintott és a kis társaság visszaindult, aminek Dark Blade örült a legjobban. A shy'mari nő mögé Ray sorolt be, aki amint észrevette megfordult és rámeredt.

− Ha még egyszer a seggemre csapsz, akkor levágom a másik kezed − ígérte meg villámló szemmel.

− Hehe, nyugi. Amúgy sincs szabad kezem − vigyorgott Ray. − És csak azért csináltam, hogy magadhoz térj. Különben is túl csontos vagy az én ízlésemnek.

− Csontos? − hökkent meg Akashi, majd sértetten felhúzta az orrát. − Te!

Nem mondott többet, hanem megfordult és díva módjára vonult. Ziar csak kuncogott magában, Cecile arcára kiült egy "férfiak" kifejezés, ami többet mondott minden szónál. Cain ugyan megcsóválta a fejét, de közben mosolygott. A két srác összenézett és szinte teljesen egyszerre megvonták a vállukat. Őket ez még nem nagyon érintette, és nem is teljesen értették.