tizenhatodik

"Hoseok, 10:03
Jó reggelt Hyung~😘😇😇"

Egész testembe remegtem a dühtől. Nem igaz, hogy még ebbe a két napba se lehet nyugtom tőle. Biztos az a kedvenc időtöltése hogy hogy keserítse meg az életem. Azt hittem a legutóbbi kis incidensünk után felfogja hogy rohadtul nem vagyok rá kíváncsi és nem is fog keresni. De tévedtem. Jung Hoseok, hihetetlen vagy. Erősen nyomkodtam szerencsétlen telefonom, majd elküldtem neki az üzenetem.

Yoongi, 10:05
Hagyj😒😒

Hoseok, 10:08
😋❤ nem akarlak

Yoongi, 10:10
Miért?😒

Hoseok, 10:11
Mert hiányzol és beszélni akarok veled~💞

Yoongi, 10:12
Ez viszont nem kölcsönös

Hoseok, 10:14
Köcsög vagy😞🙄

Hoseok, 10:16
Figyuu

Hoseok, 10:18

Hoseok, 10:19
Hajfestéés😁😁😏

A pillanat amikor megnyitod a képet és hirtelen sokkal melegebb lesz körülötted. Hogy az istenbe nézhetvki valaki ilyen jól? Az az imádnivaló mosoly az arcán. A haja aminek rohadt jó a színe és szívesen beleturnék. Az a gyönyörű szemei amik mintha a lelkem mélyére látnának. Arcom teljesen elvörösödött, szám kiszáradt, és hirtelen nem tudtam hogy mit kéne reagálnom neki a képre. Nem tudhatja meg az első gondolataim a képpel kapcsolatba, mivel ha megtudná csak biztos lenne abba hogy sikerült elcsábítania, amit rosszul gondolna. Mert az én szívemet még nem hódította meg, és nem is fogja.


Hoseok, 10:30
Naaa tetszem?😏😏

Lassan, de visszatértem a valóságba és válaszoltam neki.

Yoongi, 10:32
Azért ne szállj el magadtól Jung. De amúgy annyira nem lett rossz

Hoseok, 10:34
Akkor ezt betudom annak hogy tetszem neked😁❤

Erre már nem írtam semmit, inkább lementettem a képet, hogy még tanulmányozhassam kicsit. Ez nem fura.

Nagyjából egy órába telt hogy kiélvezhessem a kép által nyújtott látványt, majd a nyitódó ajtó hangjára lettem figyelmes ahol egy vigyorgó fejű Namjoon állt.
-Hali Yoong-jött az ágyam mellé és rácsapott a hátsómra, amiért normális esetben szóltam volna hogy hé tesó azért tudd hol a határ, de most teljesen lefoglalt Hoseok képének nézegetése.-Mivan, már nem is figyelsz rám?-drámázott mellettem, de kérdését elengedtem a fülem mellett. A kezembe szorongatott telefont toltam arcába.
-Nézd-mondtam izgatottan.
-Ez Hoseok-nézett értetlenül szemembe. Gondolom nem vágta hogy miért így reagáltam le.
-Na ne mondd-forgattam meg a szemem.
-Akkor nem értem mit kell néznem-nézett értetlenül rám mire én homolokon csaptam magam.
-Kurva jól néz ki a képen-mondtam minden szót egyesével tagolva.
-Szerintem teljesen átlagosan néz ki rajta. Mellesleg én már láttam a képet-vont vállat mire most én néztem rá értetlenül.
-Mi az hogy láttad?!-háborodtam fel.
-Tegnap rám írt hogy melyik képet küldje el neked én meg ezt választottam. Tudtam hogy tetszeni fog neked-vigyorodott el, mire én vállon csaptam.
-Kim Namjoon, mikbe vagy te? Méghogy tetszik nekem? Nevetséges vagy-kezdtem el kínomba nevetni.
-De hát az előbb mondtad hogy jól néz ki a képen. Akkor csak tetszett nem?-nézett értetlenül szemeimbe, mire én csak hangosabban nevettem.-Kezdesz megijeszteni Yoongi ezzel a hisztérikus nevetéseddel...
-Nem emlékszem ilyenre-néztem félre feltűnően.-Váltsunk témát.
-Oké-bólint.
-Hogy-hogy meglátogattál?-tettem el s telefonom.
-Hát ha rajtad múlik akkor biztos nem találkoznánk ismét hónapokig, és gondoltam úgy se csinálsz szóval átjöttem-vont vállat.
-Mi az hogy hónapokig nem találkozunk?-néztem szúrósan szemeibe.
-Igazam van Yoongi-nevetett Nam.-De nem gáz.
-Jól van na-fontam össze karjaim mellkasom előtt duzzogva, amin csak nevetett, majd elkezdtünk beszélgetni teljesen random dolgokról.

A hétvégém egy szempillantás alatt elrepült, és mire észbekaptam már a bőröndöm markolgattam vasárnap, késő délután a vonatállomáson Namjoon társaságában.
-Taenak és Jungkooknak már legalább öt perce itt kéne lenniük-morogtam, miközbe percenként telefonomot ellenőriztem, hogy jött-e bármi üzenet a két fiatalabbtól.
-Nyugi Yoongi, mindjárt itt lesznek-nyugtatott Nam, de hiába.
-Nem nyugszok meg. Az isten áldja meg Taehyungot, ha én kések már egy percet egyből hívogat, zaklat, nem hagy békén, és még el is várja hogy azonnal reagáljak rá. De ha ő késik legyek megértő. Hát biztos nem-toporzékoltam.
-Ha ennyit morogsz csupa ránc leszel-simította szét a homlokom keletkezett ráncokat.-És ha ráncos leszel hogy fogsz tetszeni Hoseoknak?-kérdezte vigyorogva.
-Hallod Nam, rákötlek a sínekre és átmegyek rajtad egy vonattal-fenyegettem, de egyáltalán nem hatottam meg, sőt még ki is nevetett.
-Min nevetünk~?-hallottam meg Taehyung mély hangját a hátam mögül, mire azonnal megfordultunk.
-Késtetek-néztem rájuk szigorúan.
-Tudom Hyung, és sajnálom, de anya túl sokáig húzta a búcsúzkodást-mosolygott, majd a mellettem ácsorgó Namra nézett.-Naam~-vigyorodott el, majd cuccait ledobva ugrott Namra szószerint.
-Taee-viszonozta Nam a gesztust és megölelgette a fiatalabbat.-Azt hittem majd te is meglátogatsz a hétvége folyamán de rád is várhat az ember-nevetett Nam, és megcsapkodta Tae vállát.
-Bocsi Hyung, majd legközelebb-engedte el majd a cuccait visszavette kezébe és közelebb jött hozzánk a lehajtott fejű Jungkookkal együtt.
-Hali-intettem Kooknak, aki biccentett.
-Szia öhm izé-rakta Nam Kook vállára kezét, de persze hogy megint nem tudta a nevét.-Jung.. izé...
-Khm Jungkook khm-próbáltam nem feltűnően köhinteni.
-Igen igen- vigyorgott Nam.-Jungkook. Tudtam én. Innen mondtam-mutogatott a fejére elégedetten.
-Persze Hyung-gúnyolódott Tae.
-Kuss-sziszegte Namjoon.
-Nem gáz-vont vállat.-Én se tudom a te neved.
-De hat Kookie egy csomószor elmondtam pedig-sóhajtott Tae.
-Most nem várhatod el hogy mindenki nevét tudjam-motyogta Kook. Nam ezeket hallva teljesen megsemmisült mellettem, én pedig csak röhögtem.
-Szerintem lassan mennetek kéne. Mindjárt itt a vonat-mondta megsértve.
Igaza is lett, a vonat megérkezett, és amíg leszálltak elbúcsúztam Namtól.
-Remélem most majd hamarabb hazajössz-veregette meg a vállam.
-Majd ahogy sikerül-mosolyogtam rá halványan.
-És aztán majd írj ha lesz valami Hoseokkal. Ne felejtsd majd el megdícsérni a haját-kacsintott.
-Utállak-ráztam a fejem.
-Szeretsz-vigyorgott.-De menj, nem fogsz tudni felszállni-biccentett a jármű felé, amin a két fiatalabb már rajta volt, az ablakon keresztül integettek nekem.
Még egy utolsót intettem Namnak, majd bőröndömet magam után húzva szálltam fel a vonatra.


_____________
Szer🚌took~
Meghoztam a kövit, remélem tetszett^^
Hibákat nézzétek el<:

Ééés lenne egy kérdésem és tényleg minél több visszajelzést kérnék🙏

A 3 közül valamelyikre lenne igény?🤔
Komiba válaszokat kérek lécci🙏
Nagy segítség lenne😇


Byebye💜

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top