ötödik
Tíz perc múlva már az aulában ácsorogtunk mindketten.
-Elmegyünk sétálni?-kérdezte lehajtott fejjel mire bólintottam. Olyan szomorkás.
-Taehyung történt valami?-kérdeztem mikor elhagytuk a suli területét.
-Jungkook elzavart a szobánkból-mondta halkan, mire én nem tudtam visszatartani a nevetésem.-Ez nem vicces Hyung-morrant rám a fiatalabb.-Komolyan aggódok Kook miatt. Mikor órák után visszamentünk a szobánkba a fejére húzta a kapucniját és befeküdt az ágyba. Kimentem a mosdóba, mire visszaértem hozzá már az ágyán ült késsel a kezébe és a csuklójához tartotta. Ki tudja mi lesz ha később érek vissza. Megkérdeztem, hogy miért csinálja ezt, és hogy mi baja, de akkor rám kiabált hogy semmi közöm hozzá és elküldött.-hangja szomorúan csengett.-Hyung, adj tanácsot...
Nem tudtam mit mondani. Olyan választ akartam adni ami hasznos lesz neki, persze úgy hogy nem mondom el neki Jungkook kis titkát ami miatt ilyen csúnyán látja a világot.
-Úgy érzem titkol előlem valamit-sóhajtott.-De fogalmam sincs hogy mit. Megkérdezni se merem. Olyan ijesztő volt ahogy rámförmedt. De nem akarom hogy ilyen maradjon. Nem tetszik ez az új depressziós Jungkook.. A régi mindig vidám és mosolygós nyuszit követelem vissza!-toporzékolt.
Taehyung egy nagyon szórakozott személy, de ha Jungkookkal van valami egyből megkomolyodik.
-Neki ezt mondtad már?
-Igen. Akárhányszor szóba hozom ezt vagy lehurrog vagy figyelmen kívül hagy-sóhajtott.
-Hát.. Nem tudom. Ha nincs nagyon maga alatt próbálj beszélni vele erről... Próbáld meg valamivel boldoggá tenni-sóhajtottam nehézkesen.
-Köszönöm Hyung~-ölelt meg.
-Tae, ezt még mindig nem szeretem-fintorogtam, de őt ez nem hatotta meg, tovább szorongatott.-Komolyan Tae...
-Ennyire ne legyél már hetero Hyung-kuncogott.
-Jó na-öleltem vissza egy kicsit, de azonnal el is toltam magamtól.
-Hyung-szólt pár perc csönd után.-Mivel tehetném boldoggá?
-Nem tudom... Feküdj le vele vagy mit tudom én-vontam vállat, mire arca teljesen elpirult.
-Yoongi!-csapott vállon.-Ezzel hogy tehetném boldoggá? Meg aztán azt hiszi kihasználom, vagy hogy szórakozásból csinálom.. Nem hinné el, hogy neki akarok jót...
-Nehogy komolyan vedd már-röhögtem.-Csak mondtam valamit-vontam meg a vállam.
-Nem is tudnék lefeküdni vele... Hiszen a legjobb barátom. Veled se tudnék. De te nem is engednéd-nevetett.
-Hát nem is. Hetero vagyok bocsi~
-Haaaj ez hülyeséég~ Hobi se mozgatott meg semmit benned? Nem jön be?
-Hirtelen azt se tudtam ki az a Hobi-sóhajtottam.-És hozzátenném, hogy pont ő nem fog magába bolondítani-fontam össze karjaimat mellkasom előtt, míg ő egy vonalat préselt ajkaiból és amolyan "ő átlát rajtam" fejjel nézett.
-Ahhaaaam-nyújtotta el, mire én felidegesítettem magam.
-Szerintem ideje lenne visszamenni-ráncoltam szemöldököm és visszaindultunk a szálló felé.
A szobám felé tartottam. Elővettem a kulcsaim, de nem kellett használnom őket mert az ajtó nyitva volt. Bementem, levettem a cipőm, és bentebb léptem. Hoseok az asztalnál ült és evett valami péksüteményt, amit gondolom a szálló melletti pékségbe vett.
-Helló Hyung~-mosolygott rám morzsás szájjal. Leültem vele szembe és egy aprót biccentettem.-Hoztam neked is kaját~ Nem tudtam hogy mit szeretsz, ezért kakaós csigát hoztam, mert azt mindenki szereti-kuncogott.
-Kösz-vettem el tőle a papírzacskót, majd akaratlanul is észrevettem a pirosas, lilás foltokat a fiú nyakán.
Szívásfoltok voltak.
Szer🚌took~
Remélem tetszett, és nem lett túl nyomi:((
Hibákat nézzétek el plss
És igeeen volt benne Taekook, remélem nem zavart senkit:$
Sietek a kövivel~~
Byebye🌈
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top