Elolvastam az üzenetet, majd nem is szenteltem rá több figyelmet. A táncosoknak heti kettő délutáni és kettő reggeli edzésük van, gondoltam délután is azon lesz. Haha, ezt gondoltam. A napom, ugyanolyan volt mint a többi, nem részletezném. Unalmas volt, egyedül az aznapi utolsó órámat élveztem, ami tagozatos óra volt. Feladatot kaptunk, hogy egy szabad témáről írjunk dalt, hangszereljük meg (mert itt elvárás hogy legalább zongorán tudj játszani, esetleg más hangszereken), és határidőre adjuk be. Igazából nekem ez a feladat már réges-rég kész, minden szabadidőmet a munkáimmal töltöm. Soha nem unom meg, komolyan éjjel-nappal azokon dolgozok. Otthon, a szobám mint egy kisebb stúdió, úgy üzemel, ott írom a dalaimat, van amiket fel is veszek. Azt mondta az egyik barátom -aki a szomszédban lakott és még lakik is- hogy van tehetségem a raphez, és hogy kár lenne elvesztegetni a tehetségem. A munkáim nagy része rap szöveg, amibe olyan témákról írok, amiket szeretek. Mikor beadtam a jelentkezésem ide, kérdőre vont barátom, vagyis Namjoon hogy miért nem rapre mentem ha már ezzel foglalkozó tagozat is van.
"-Yoongi, hülye vagy?-nézett döbbenten.-Rohadt jól rappelsz, van tehetséged hozzá. Ha arra adtad volna be a jelentkezésed akkor még többet fejlődnél ezen a téren és bumm-tapsolt egy nagyot.-Suli után elmehetnél gyakorlatoskodni valamelyik kiadóhoz és idol is lehetnél..
-De tudod mennyire szeretek szövegeket írni~ És amikor beadtam a jelentkezésem végig támogattál-fújtam fel az arcom morcosan.
-Most is támogatlak Hyung-rakta kezét vállamra.
-Meg fölösleges is lett volna odamennem. Így is profi vagyok, ha odamennék a többieknek semmi esélyük nem lenne az én profizmusommal szembe-vontam vállat.

(Írói megj.: lol miközbe ezt írtam végig Yoonginak ez a feje lebegett lelki szemeim előtt⬇)

-Genius-röhögött ki Nam, majd egy intés kíséretébe hazaindult."

Az utolsó órám után visszamentem a Szállóba. Fogalmam se volt, hogy Hoseok mikor jön, de igazából nem is zavart távolléte. Remekül elvoltam egyedül. Amint beléptem az ajtón a cuccaim eldobtam, majd magam az ágyamra vetettem. Vagyis azt hittem hogy a saját ágyamra. Percekig feküdtem Hoseok ágyán, amíg eljutott a tudatomig hogy a szemben lévő ágy az enyém. Valamiért még is nehezen kászálódtam le az ágyról. Mélyeker szippantottam a párnából amiből máris Hoseok kellemes illata érződött, hiába csak egyszer aludt rajta. Végül elég erőt szereztem ahhoz hogy álló (írói szerk.nem félreérteni lol) és elmásztam a saját ágyamhoz. Nagyot sóhajtottam mikor megéreztem saját illatom, és nyugodtan hunytam le szemeim, annak reményébe hogy alszok egy keveset, de persze ez se történhetett meg. Az ajtó mellert heverő táskámból csengőhangom üvöltött, amit nem igazán néztem jó szemmel, tekintve arra, hogy ha fel akarom venni a csörömpölő készüléket fel kell kelnem, és legalább öt lépést kell tennem. Aztán végül megvontam vállam és nem foglalkozva vele dőltem vissza a párnák közé. Csak megunja az illető a hívogatásomat.
Amikor már félórán keresztül azt a nyomorult csengőhangod hallgatod, mert valaki non-stop hívogat, és addig nem adja fel amíg fel nem veszed... Csodálatos... Sejtettem ki lehet az, mert csak egy valaki hívogat ilyen lelkesen. Taehyung. Sóhajtva másztam el a táskámig, kihalásztam a telefonom és felvettem.
-Mivan?-szóltam bele morcosan.
-Hyung, tudnánk beszélni? -hangja szomorúan csengett, mire kicsit megsajnáltam és visszábbvettem morgásomból.
-Persze... Történt valami?
-Csak jól esne valakivel beszélni...
-Oké.. Akkor tíz perc múlva az aulába-mondtam majd bontottam a hívást és cipőmet felkapva lementem az aulába.

Szer🚌took^^
Meghoztam a kövit, tudom nem lett túl eseménydús rész, de próbálkoztam😅
Ezt még feltétlen kiakartam rakni ma, de már álmos vagyok ezért jobbra nem futotta.
Deee van ihlet, ami azt jelenti hogy hamar jön a kövi^^
Remélem volt akinek tetszett c:
Hibákat nézzétek el~
Byebye