Reggel álmosan ébrdedtem. Sötét tincseim szanaszét álltak, szemeim alatt sötét karikák húzódtak. Száraz ajkaimon hangos ásítást hallattam, majd kimásztam az ágyból és a kávéfőzőmhöz mentem, hogy megadja a nap kezdéséhez szükséges energiát. Bementem a szobámba és felvettem az aznapi ruháim majd az órara néztem ami szerint még volt időm indulásig. Eldőltem az ágyon és telefonomat kezdtem nyomkodni, amikor megcsörrent. Elolvastam a rajta álló nevet és morogva ugyan de felvettem.
-Mit akarsz már korán reggel Tae?-morogtam.
-Helló Hyung~-köszönt vidáman, mintha meg se hallotta volna amit az előbb mondtam.-Hol vagy?
-A szobámban. Miért?-kérdeztem unottan és már előre aggódtam hogy mi jön ezután.
-Mert megbeszéltük hogy fél nyolckor találkozunk lent az aulába. Éés már fél nyolc elmúlt egy perccel.
-Mikor beszéltük ezt meg?-ültem fel lassan az ágyamon.
-Tegnap este. Lent voltál a szobánkba és akkor mondtuk Kookieval hogy lent találkozunk és együtt megyünk át a suliba.
-Nélkülem nem tudtok átmenni a suliba vagy mi?-morogtam.
-Ajj Hyung ne hisztizz már~ Inkább gyere még a végén elkésünk.
Ezzel le is rakta én pedig összeráncolt szemöldökkel kaptam fel a táskám és lementem az aulába. A két kis szerencsecsomag már ott várt.
-Hello Hyung~~-köszönt Tae és lelkesen a nyakamba ugrott. Kook csak intett egyet és elindultunk a másik épülethez ami a gimnázium épülete volt.
Egy tebetséggondozó gimibe járok Szöulba, azon belül is dalszerző szakon vagyok. Már réges rég elhatároztam hogy ezzel szeretnék foglalkozni és bár szüleim ellenezték hogy ebbe az iskolába jöjjek, nem adtam fel az álmaim. Tae és Kook ének és rap tagozaton vannak. Ezen kívül még tánc és képzőművészeti tagozatok vannak. Nagyon híres az iskola az egész országból jönnek ide tanulni a diákok. Egyetlen úgymond hátránya a sulinak hogy ide csak fiúk járhatnak. Plusz bentlakásos is, szóval még a helyieknek is hétfőtől péntekig kötelező bentlakniuk.
Az egész iskolából csak a két fiatalabbal vagyok jóba. Egy évvel járnak alattam, jómagam tizenegyedikbe járok. Az osztálytársaim hát hogy is mondjam... Rajtam kívül mindenki vonzódik a fiúkhoz míg én nem. Majdnem mindegyik kikezdett velem az aranyos külsőm miatt, de számtalanszor elmondtam nekik de nem fogják fel a lényeget. Min Yoongi hetero és az is marad. Mikor beadtam a jelentkezésem a gimibe tudtam hogy a sok fiú között akad majd akina saját neméhez vonzódik, de ez nem tántorított meg. A szüleim részbe ezért nem akarták hogy idejöjjek. Nem akarták hogy "elbuzuljak", de megnyugtattam őket hogy ez lehetetlen. Nem fogok lázbajönni egy fiútól.Hetero vagyok és ezen nem tudnak változtatni.

Tae és Jungkook elmentek a saját termükhöz, én is így tettem. messziről hallani lehetett drága osztályom hangját arcomra egy fintor ült ki.
Bementem,de nem köszöntem senkinek. Nem vettek észre szerencsére, így sikerült elkerülnöm egyelőre a béna "csajozós dumákat" amiket ebben az esetben fiúkon alkalmaznak.
Előkerestem a telefonom és a fülhallgatóm, hogy kizárjam a zavaró hangokat, de egy még zavaróbb tényező miatt félbe kellett hagynom a keresgélést. A padom előtt ott ácsorgott Park Chanyeol, aki még tavaly jött át a mi osztályunkba, miszerint ki akarja próbálni magát mint dalszerző mert rájött hogy a dalszerzés jobban érdekli jelenleg mint a rappelés. Chanyeol nevét az egész iskola ismeri, és több srác belevan esve, köztük Byun Baekhyun az ének tagozatosok sztárja aki évfolyam társam, de Chanyeol észre se veszi. Ő az egy éjszakás kalandokhoz tartja magát, engem is valami hasonlóra akar befogni.
-Heey Babe, észre se vettem hogy bejöttél-simogatta meg az arcom, mire én elcsaptam a kezét.
-Hagyj Chanyeol. Mellesleg mondtam hogy ne hívj így. Nem vagyok vevő ezekre-morogtam, mire elmosolyodott. Az a mosoly, aminek mmások szerint nem lehet ellenállni, nekem még is könnyűszerrel megy.
Éppen szóra nyitotta a száját amikor a matematika tanárnő belépett az ajtón és elkezdte az órát a másodfokú egyenletek ismétlésével.

Unalmasan vészeltem át az órákat. Ma nem volt tagozatos órám ezért már alig vártam hogy visszamehessek a szobámba és a legújabb munkámon dolgozhassak tovább.
Mikor az utolsó irodalom órámnak is vége felszabadultan kelltem fel a padomból és elsők közt száguldottam a szobám felé.
Olyan isteni szerencse ért hogy a kétszemélyes szobába csak egyedül vagyok. Nem kaptam szobatársat így sose kellett másokhoz alkamazkodni és volt egy kicsi magánéletem a sulin belül.
Amint beléptem az aulába egyre erősödött az ágyam iránti vágy. Megmutattam a kártyámat a portásnak, aki megállított.
-Min Yoongi-olvasta le a kártyámról a nevem.-Új szobatársat kapsz a...-nem hagytam hogy végig mondja, inkább eljöttem. Rengeteg hasonló félreértés esett már. Nekem mondták hogy új szobatársat kapok miközbe nem. Nem is aggódtam emiatt, rekord sebességgel másztam fel a lépcsőkön a harmadikra, majd a 66-os szobáig meg se álltam. Elővettem a kulcsaim, de nem volt rá szükség mert az ajtó meglepő módon nyitva volt. Bentebb mentem és az egyik ágy mellett egy magas, színes hajú srácot láttam, aki nekem háttal fordulva pakolászott.

___
Halih
Meghoztam az első részt, remélem tetszett^^
Hibákat nézzétek el;(
Ha tetszett hagyjatok nyomokat:(
Sietek a kövivel^^
Byee