Egy OS KimSungra kérésére^^ Remélem tetszeni fog:'3

CHANYEOL POV:

Reggel telefonom csörgésére ébredtem. Nagyokat ásítva vettem kezembe a készüléket amin Baekhyun neve villogott. Megforgattam a szemem és felvettem.

-Chanyeol merre vagy?!-mondta idegesen.

-Neked is szia Baek.

-Chanyeol ne kínlódjál velem. Fél óra múlva itt akarlak látni a kávézóban.

-Chh mekkora problémat kerítesz aköré, hogy elaludtam. Veled is előfordult már-duzzogtam a telefonba.

-Igen, előfordult.-lágyult meg a hangja, majd egyszer csak kicsattant.-De nem egy héten háromszor!!

-Jól van na Baek, felfogtam.

-Ajánlom is. Akkor fél óra múlva itt vagy.

Azzal lerakta a telefont. Ajj nincs kedvem dolgozni. De valamiből fizetni kell a lakbért... Afgfgg!

Kimásztam a puha, meleg, kényelmes ágyból, majd a fürdőszobába vánszorogtam. Nagyot ásítva néztem tükörbe. Elvégeztem a fürdőszobai teendőimet, visszamentem a szobámba, felvettem egy fekete, fehér csíkos pólót, rá egy fekete, vastag pulcsit illetve egy fekete térdein szaggatott nadrágot. Telefonom és tárcámat zsebembe helyeztem, felkaptam a cipőm és kabátom azzal elindultam.

Szép lassan haladtam, nem siettem. Kihalásztam zsebemből a fülhallgatóm, majd telefonomba dugva kezdtem zenét hallgatni.

Belépésemet az ajtó fölötti kis csengő jelezte, mire páran felém kapták fejüket de túl sokáig nem is foglalkoztak velem.

-Chanyeol végre itt vagy!-jött oda egyik legjobb barátom Sehun.-Baekhyun teljesen kiakadt hogy elaludtál. Megint. Addig csinálod ezt, hogy kirugat. És tudod hogy megteszi.

-Tudom tudom-mondtam nevetve majd barna tincseim közé nyúltam.

-Na de menj öltözni és siess vissza-lökdösött.

-Okké.

Bementem az öltözőbe, magamra vettem a fehér ingem, a hozzájáró fekete gatyát majd kötényemet magamra kötve léptem ki. Szerencsére eddig Baekhyunt sikerült elkerülni, remélem ez így lesz egész nap.
Amint kiléptem egy csapat lány máris leszólított.

-Mit kértek?-kérdeztem mosolyogva, mert hát kötelező a vendégekkel jópofizni.

-Három forrócsoki és két jó pasi-kacsintott rám az egyik.-Szólj a szöszi fiúnak is hogy csatlakozzon.

Sehunra gondolnak? Végem. Rossz kurva mind. Egy tonna vakolat van a fejükön és nyávogósan beszélnek. Undorodok az ilyen lányoktól.

-Sajnálom,de nem lehet-mosolyogtam még mindig, pedig már rég üvöltözve küldtem volna ki őket.

-Akkor csak te...-megfogta a kezem és lerántott maga mellé.

-Nem maradhatok dolgoznom ke..

-Bocsi lányok, de Channak velem van dolga-szakított félbe mosolyogva Sehun, majd megragadta a kezem és berángatott az öltözőbe.

-Sehun, mi volt ez?-kérdeztem szemöldök felvonva, mire halvány pírrel az arcán vonta meg a vállát. Szó nélkül kiment ezzel ezer meg egy kérdést hagyva a buksimba. Miért mondta azokat? Miért rángatott el? Miért pirult el?

***

Másnap különös csoda módján időben bent voltam a kávézóban. Nyitás után még nincsenek olyan sokan, ezért nyugodtan tudtam írni az új dalom szövegét. Mert a dalírás a hobbim. Igazából szívesebben foglalkoznék a zenével, minthogy ebben a kávézóban dolgozzak, de hát kell a pénz.

Gondolataimban elmélyedve írok, majd a csengő hangjára kaptam fel a fejem, ahol egy Sehun lépett be. Szokásához híven fülig érő mosoly volt az arcán, ami engem is mindig megmosolyogtat. Szeretem nézni ahogy mosolyog. Boldogsággal tölt el.

-Csá Sehun-intettem neki.

-Te? Itt? Időben?-pislogott nagyokat.

-Tudod, ha valaki köszön neked illik vissza köszönni-nevettem fel, mire durcásan fordította el a fejét.-Na, ne durcizz. Ne kérdezd hogy sikerült időben ide érnem. Valószínűleg többet nem lesz ilyen-a nevetésembe Sehun is beszállt. Viszont Baekhyun kijövetele hozzánk elnyomta a jó kedvet.

-Na, mi a jó kedv oka?-kérdezte gúnyosan.-Sehun menj öltözz át!

-Oké

Azzal kettesben hagyott vele. Ami nagy hiba volt. Mivel egy vendég se volt itt csak mi ketten kezdtem kínosan érezni magam.

"-Olyan érdekesen néz rám... Nem tetszik ez nekem...."

Baekhyun egy perverz mosoly kíséretében ült ölembe. Homlokát az én homlokomnak döntötte.

-Yeol, csoda hogy itt vagy időben-mondta majd akjaimhoz hajolt volna ha nem látom meg a könnyes szemű Sehunt.

Minden szó nélkül hagyott ott minket. Lelöktek magamról Baekket azzal Sehun után rohantam az öltözőbe. Ott gubbasztott a padon, és a cipőjét tanulmányozta.

-Sehun..-kezdtem de nem igazán figyelt rám.

-Nem beszélek veled-dobta felém a szavakat, amik nem hazudok nagyon rosszul estek.

-Gyertek kifele vendégek jöttek-kiabált be Baek, azzal Sehun gyorsan felpattanva a padról ment ki.

Egész nap hozzám se szólt. Baekhyun tehet erről. De Sehun miért vette ennyire zokon? Lehet hogy...... Nem az tuti nem!

***

A műszakom végén az ajtó előtt vártam Sehunt aki lehajtott fejjel jött ki. Még mielőtt elment volna előttem megragadtam a csuklóját.

-Sehun-kezdtem.

-Még mindig nem beszélek veled.

-Tudom, de hallgass meg. Miért akadtál ki amiatt amit láttál?

Nem válaszolt.

-Válaszolnál?

-Mert te hogy reagáltál volna ha egy számodra fontos személy a munkatársaddal kavarna?

-Fontos vagyok számodra?-pislogtam nagyokat.

-Persze, te vagy a legjobb barátom.

-Nem hiszem hogy csak ennyi-ráncoltam szemöldököm.

-Pedig de.

-Figy Sehun..-nyeltem egy nagyot majd folytattam.-Te szeretsz engem?

Arca elvörösödött.

-I-igen. Mint egy b-ba-barátot.

-Nem hiszek neked.

-Pedig elhiheted.

Közelebb léptem hozzá, belenéztem barna íriszeibe majd párnácskáinkat összeérintettem. Meglepődött tettemen, majd elkezdtem mozgatni ajkaim. Még sose csókolóztam fiúval, de Sehun rohadt jól csókol. Élveztem minden percét. Nyelvemet átvezettem szájüregébe lassú táncra hívva ízlelőszervét. Levegőhiány vetett véget csókunknak, mire huncutul Sehunra néztem.

-Tudod, a legjobb haverunkat nem csókolhatjuk így.

-N-nem beszélek veled-bújt szorosan mellkasomba, majd egy halk nevetéssel szorosabban magamhoz fogtam.

-Oh Sehun úgy szeretlek-pusziltam meg az arcát mire elvörösödött.

_______________________

Köszönöm hogy végig olvastad😊
Remélem nem lett annyira szörnyű😶
A helyesírási hibákért pedig szorri😂😂🔝❤