Később:

- Elena! - hallottam egy vékony kis hangocskát ami igen ismerős volt .

- D- Dussu?!

- Elena!- csapódott nekem hirtelen a kis kék kwami .

- Te mit keresel itt ?! - kérdeztük egyszerre

- Duusu annyira hiányoztál!

- Te is!

- Elraboltak! - mondta .

- Ki ?

- Brruubrr

- Oh. Hát persze . A kwamik nem tudják feledni az őrzőik szemelyazonosságát. 

- Ühümm- bólogatott

- Rosszul bánnak veled?

- Eléggé...

- Félix... Szinte biztosra veszem . És talán ezért akart ennyire távol tartani minket . Szegény Duusum!

- Már hozzászoktam Elena! Ne aggódj.  Nekem őt kell szolgalnom és te pedig senkinek sem mondhatod el hogy találkoztunk . Rád is szükség lesz , de nyugalom, nem leszel egyedül!
Többet viszont nem mondhatok...

- Értem ...

Laterrrrrr ...

Éppen az ágyon ültem , majd gondoltam, hogy hozok magamnak egy könyvet olvasni amikor is...
Elvettem a könyvet és hírtelen sokkot kaptam , mert mögüle egy aprócska lény lépett ki .

- Aaaaaa!- kiáltottuk egyszerre

- Te meg ...

- Elnézést kisasszony! Csak el akartam bújni egy kicsit! Pihenesre can szükségem és ... a gazdámnak most nem kellek . - mondta a kwami .

- Jól van , semmi baj és nem mondom el hogy találkoztunk.  Barkk , ugye?

- Igen , Miss Elena Argeste. 

- Fogadjunk hogy Félix az őrződ . Persze tudom hogy nem mondhatod el de... így gondolom .

- Miss Elena Argeste! Mostantól titokban egy csapat vagyunk ! Még nem ertheted,de hamarosan mindenre fény derül !

- Vacsoraaaaa!- kiáltotta Amelie

- Mennem kell ! Bújj el !

- Megyeeeeek!