1 hónappal később

*Veszekedes*

- De igen , mert én is ide tartozom !- vágtam vissza

- Dehogy vagy a család része! - gúnyolódott

- De igen ! Csak nem a tiedé ! - kiáltottam

- Elena Clarisse Sancoeur, nem tartozol a családba... - mondta

- Ella Agreste! A szüleim már együtt vannak és átírták a nevemet Agrestere ! Szóval... igazságtalan vagy!- magyaráztam el - Attól hogy nem vérszerinti ... - tettem hozzá könnyes szemmel.

- Higyj amit akarsz , ez a két család mindig is ellenség volt , ezt meg apám tanította nekem mielőtt... mielőtt...- mondta majd hátat fordított nekem .

- Elena! Félix! Elég legyen ! Tőleletek zeng az egész villa ! Min sikerült már megint összevesznetek ?! - jött oda Amelie.

- Semmin ! Elegem van belőle !- kialtottuk egyszerre , majd mindketten a saját szobankba mentünk

...........

- Ahh ki kell szellőztetnem a fejemet !
Az agyamra megy!

- Megértelek Elena ! - repült oda hozzám Barkk . - Szükséged lenne egy kis szünetre ?

- Nagyonis ! Barkk ! Vadászatra!- változtam át , majd kimásztam a tetőre .

Az éjszakánként kivilágított város látványa mindig megnyugtatott , akár Párizs, akár London.
A háztetőkön ugrálva igyekeztem levezetni a feszültséget. Jó tíz percet últem a Big Ben tetején , amikor úgy véltem lassan ideje visszamenni...

Azonban amikor a villányi tetejére értem , meglepetten láttam hogy nem vagyok egyedül.  Egy hozzám hasonló szuper ... akármi ült a villányi tetején a város fényeit figyelve .

-Te ...te meg ki vagy mi vagy?!- kialtottuk egyszerre . Egy pillanatra mindketten egymásra néztünk majd ő vissza városra én pedig azon gondolkodtam hogy ez most valami szupergonosz illúzió lehet vagy mi...

- Miraculous kwami birtokos... mondjuk úgy - mondtuk ismét egyszerre , de ő még mindig csak a város fényeit figyelte .

- Én ... értem... sosem láttalak még de talán csak mert nem idevalósi vagyok .- mondtam

- Bluefly- mutatkozott be . Végre felnézett a városról egyenesen rám .
- T-te -te ... uhmm mármint ... izé úgy értem t-téged hogy hívnak ? - bámult rám . Ami... gondolom érthető hiszen új vagyok itt ... legalábbis mint Goldengirl...

- Goldengirl - mutatkoztam be én is , mire ő még mindig csak tovább bámult rám majd megràzta a fejét . - É-én ... örülök hogy m-megismerhetlek Goldengirl.- ráztunk kezet végül

- És... akkor ... most ugye ... te nem akarsz egyből letámadni hogy megszerezd a talizmányomat...ugye ?- kérdeztem.

- Nem . Csak ... otthonról menekültem el meg úgy az érzések elől ... ilyesmi . - mondta szomorúan.

- Igen... ismerős.  Én meg egy ... családi vita ... vagy olyasmi... elől .- mondtam könnyes szemmel .

- Ne sírj , ha gondolod... ülj csak ide .

- Köszönöm... Bluefly.

- Nincs mit ... Goldengirl