A nyár gyorsabban elrepült, mint egy csorda hippogriff. Cass sokat gyakorolt Amyval, sok időt töltött Rolffal és Newt papával is, emellett nem egyszer meglátogatta Cass nagyit, és sok küldetésre anyukájával tartott. Augusztus véget írunk, ami egyet jelent: mindjárt itt a suli. Cassy nagyon be volt zsongva.

A levele érkezése kissé kaotikus volt. Sabrina éppen egy jól megérdemelt fürdőt vett egy küldetés után, amikor egy sikítást hallott. Gyorsan kipattant a kádból és a fürdőköpenény magára öltve lerobogott az emeletről, a sikoltás felé. Amint belépett a konyhába, látta, hogy Cassy egy madarat tart a kezén és csillogó szemekkel bámulja. Bizony a levelét hozó bagoly volt az. Sabrina maga alá nézett, látva,hogy már egy kisebb tócsa alakult ki a hajából és testrészeiről lecsepegő vízcseppekből, és a pálcája sem volt nála így amíg Cassy kellően kiörömködte magát addig ő felöltözött és egy pálcalegyintéssel eltüntette a vízet a padlóról.

- Mamii! - ugrált Cassy édesanyja ágyán. - Anyaa!

- Mit keresel itt Cass? És miért ugrálsz rajtam? - kérdezte megrökönyödve Sabrina majd felült az ágyban.

- Tudod milyen nap van? Ma megyünk az Abszol útra! Készülődj anya! - sétált ki a szobából a lány, otthagyva álmos édesanyját. Cassy nagyon korán kelt, hogy rendesen megcsinálja a haját, és felvegye a tegnap gondosan előkészített ruháit. Amy is gazdájával együtt kelt, ő is készen állt a kalandra.

- Kincsem, felemás a zoknid. - lépett be a konyhába ásítozva Sabrina, immáron teljes pompájában tündökölve. Cass lepillantott a zoknijaira és megvonta a vállát.

- Mehetünk már? - nyöszörögte türelmetlenül.

Sabrina szórakozottan bólintott, és vett egy csipetnyi port, majd a kandallón át a Foltozott Üst padlóján kötöttek ki. Ott Sabrinát szívélyesen üdvözölték és feltartották, mindenki gratulálni szeretett volna neki, hogy felkerült a csoki béka kártyákra. Arra hivatkozva, hogy sietnie kell, mert Cassy már nagyon izgatott – igaza is volt– amint lehetett, leléptek a hátsó ajtón. Persze valamelyik Abszol úti boltba is mehettek volna, de abban mi a móka?

Amint egy téglafalhoz értek, Sabrina elővette a pálcáját és egy bizonyos sorrendben megkopogtatta azokat, amik ezután nagy robajjal elmozdultak a helyükről, egy átjárót hagyva maguk után. A helyből csak úgy áradt a mágia, és tele volt taláros varázslókkal. Belépve, Cassy mintha egy egészen más világba csöppent volna.

- Hű. - csak ennyit tudott kinyögni. Édesanyjának kezét megragadva elkezdte őt húzni a tömeg felé.

Az első megállójuk Madam Malkin Talárszabászata volt, ahol a Madam tárt karokkal várta őket.

- Állj fel oda, édesem. - szólt Cassnek, aki eleget téve felállt a kis emelvényre, míg édesanyja és a nő kedélyesen cseverésztek. Hagyta, hogy a mágikus szalagok lemérjék és közben a mellette ülő lányra pillantott.

- Szia! - köszönt egy mosollyal az arcán, mire Amy kidugta a fejét Cassy kabátja zsebéből.

- Szia! - viszonozta a mosolyt a lány.
- De aranyos a furkászod! Sally-Anne Perks vagyok. Te?

- Cassiopeia Black, a második, de a barátaimnak csak Cass. Ő meg Amy. - vette elő a zsebéből az állatot.

- Ő itt az új barátom Amy, integess neki. - szólt kuncogva, mire Amy ügyetlenül integetett a lánynak, aki tátott szájjal bámulta a párost.

- Te tudsz beszélni vele? - kérdezte elképedve. - Ez menő! Azt hittem, hogy csak Sabrina Scalmander képes rá. Imádom azt a nőt, ha nagy leszek én is állatokkal akarok foglalkozni!

- Ó, hát.. - kezdte volna Cassy, amikor Sabrina színre lépett.

- Kicsim, leszállhatsz, mennünk kell fizetni.

Sally-Anne úgy nézett ki, mint aki megnyerte a lottót. Nem törődve az őt mérő szalagokkal, leugrott az emelvényről és Sabrina elé állt.

- Jó napot! Nagy rajongója vagyok! - szólt a lány izgatottan. Sabrina kedvesen elmosolyodott és összeborzolta a barna hajú lány haját.

- Megtisztelő! Gondolom Cassyval és Amyval már találkoztál. - biccentett az említettek felé.

- Igen. - mosolyodott el Sally, majd Casshez fordult. - Te is idén mész Roxfortba?

- Igen. Már nagyon izgatott vagyok!

- Akkor majd találkozunk még, nem akarok zavarni. További szép napot nektek. - szólt, mert közben megpillantotta anyukáját. - Neked is, Amy.

Majd ezután anyukája elé sietett, magára hagyva Casséket.

- Na, menjünk fizetni aztán irány a könyvesbolt. - szólt Sabrina, mire Cassynek felcsillant a szeme.

Ebben a hangulatban hagyták el a szabászatot. Sabrina elintézte, hogy a talár belsejében legyen egy zseb Amy számára, aki nagyon boldog volt, mert állítása szerint " sok kaja fog beleférni".

A könyvesbolt már zsúfoltabb volt, és a lehető leggyorsabban ki akartak kerülni onnan. Egészen addig amíg Cass meg nem pillantotta az "égig érő" könyvespolcokat, azután nem is akart elmenni. Mondjuk azt,hogy a kelleténél több könyvet vásároltak, de egyikük sem bánta.

A pálcát hagyták legutoljára, így előbb bementek néhány üzletbe ahonnan összegyűjtötték a bájital főzés kellékeit és kaját Amynak. Nyilvánvalóan.

Az utolsó megálló Ollivanders boltja volt. Belépve Cassyt elkapott egy nyomasztó érzés, de ezt betudta annak, hogy most először van ilyen nagy mennyiségű varázslat közelében.

- Á. - csendült fel egy derűs hang. - Vártam már magát, Miss Black. Üdvözlöm Ollivanders boltjában!

Cassy a hang irányába felé kapta a fejét, hogy jobban szemügyre vehesse. Egy öreg úr állt a pult mögött. Ránccal borított arcán egy kedves mosoly terült szét, egy kerek szemüveg mögül figyelte a belépőket.

- Magát is üdvözölöm Mrs. Scalmander! - biccentett Sabrinának. - Milyen rég is volt, mikor maga járt itt. Mahagóni, furkásszőr, 11 hüvelyk, igazam van?

- Igaza van, Ollivander úr. - bólintott mosolyogva Sabrina, Cass pedig eltátotta a száját.

- Milyen egyes pálcára emlékszem, amit valaha eladtam. - mélázott el. - És most, kishölgy, jöjjön közelebb.

Ahogy Cass megtette ezt, egy – a Madam Malkinéhez hasonló – varázsszalag feltűnt a semmiből és méregetni kezdte a lányt.

- Jobb vagy bal kézben fogja a pálcát? - kérdezte Ollivander, miközben eltűnt a sorok között.

- Jobb. - Cass alig hallotta a saját hangját. Egy kicsit meg volt illetődve.

- Ugyan, nem kell félnie. - jelent meg a pálcás egy dobozzal a kezében. - Nem harapok. Szalag, mostmár elég lesz.

Az úr szavára a szalag úgy eltűnt mintha ott se lett volna.

Ollivander letette a poros dobozt az asztalra.

- Biztos vagyok benne, hogy most nem kell sok időt töltenünk a keresgéléssel, ez a pálca nagyon nyugtalankodik mióta maga itt van. - szólt, majd kiemelt egy gyönyörű fekete pálcát, mintákkal rajta.

- Ébenfa, furkásszőr, 10 hüvelyk.

A lány óvatosan átvette a pálcát és érezte, hogy feloldódik, a úgy varázslat végigáramlott a testén mint egy hullám. A pálca beleillett a kezébe és érezte, hogy ez az igazi.

- Ez lesz az. Sosem csal a megérzésem. - mosolyodott el a férfi és miután fizettek, elhagyták az épületet.

Úgy döntöttek fagyiznak még egyet a Fortescue fagyizóban. Sabrina egy mentásat evett, Cassy két sárga dinnyéset, Amy pedig egy epreset. Ezután hazatértek és Cass rögtön lelépett Amyvel a szobájába olvasni.

Sabrina pedig adott magának egy percet,hogy megpihenjen és feldolgozza,hogy egészen biztos látta ma keresztfiát, Harry Pottert. Eszébe jutott James, Lily és persze Sirius, a régi szép idők és bár megígérte magának hogy nem fog erre gondolni sokat, most még sem tudott ellenállni és elmorzsolt pár könnycseppet.

legyen szép napotok, remélem tetszett! sally-anne perksről az első harry potter könyv tesz említést, de nem tudunk róla sokat, azt viszont elárulom,hogy a történetben lesz szerepe:P
andi