A napsugarak beszűrődtek az ablakon, és megvilágították a lány ágyát, ami már üresen állt, Cass a tükre előtt álldogált,és vizslatta magát,de nem látott semmi változást, pedig nagylány lett, tizenegyedik születésnapjára virradt. Kezét barna hajába vezette és végigsimított göndör tincsein. Gyorsan felvette magára a kikészített ruhákat majd kisietett a szobából és hangos zsivallyal lerobogott az emeletről.

A lépcső aljára érve látóterébe esett a nappali,ahonnak egy ismerős fekete üstök tűnt fel.

- Reg bácsi! - sipította Cass,mire az említett mosolyogva a lány felé fordult,kitárta a karját, hogy megölelhesse kedvenc (és egyetlen) unokahúgát.

- Boldog szülinapot! - borzolta össze Cassy haját a férfi.

- Képzeld Reg bácsi! - tapsikolt izgatottan. - Newt papa azt mondta,hogy szülinapomra kapok saját állatot!

- Nahát! Eldöntötted már,hogy mi lesz a neve? - érdeklődött a férfi, miközben átsétáltak a konyhába, ahol Sabrina sürgött-forgott, a lány kedvenc reggelijét készítve.

- Nem, még nem.Jó reggelt anyu! - köszöntötte széles mosollyal anyját Cass.

- Á, szia Cassy. Látom, találkoztál már Regulussal. - biccentett mosolyogva a férfi felé. - Kész a kedvenc reggelid.

Sabrina egy meglehetősen karcsú, életvidám és mosolygós asszony volt. Barna haját fonatokban hordta, mogyoróbarna íriszei mindig derűsen csillogtak. Elismert állatkutató volt,olyannyira,hogy képe helyet kapott a csokibéka lapokon is, köszönhetően egyedi képességének, ami a furkászok nyelvének beszélése volt.

Cass boldogan ült az asztalhoz, miközben hosszasan ecsetelte nagybátyjának a mai nap tervét.

- És akkor meglátogatjuk Cass mamát is. - mondta csámcsogva, mire anyja rosszallóan ingatta a fejét,majd Reghez fordult.

- Meddig maradsz? Csak szólj,ha készítsünk ágyat neked Fifivel. - mondta,mire az említett manó feltűnt a színen, egy tucat összehajtogatott ruhával egyensúlyozott.

- Regulus úrfi! - sipította a manó. - Ezek az úrfi ruhái, amiket a legutóbbi ittléte után itt felejtett.

- Köszönöm Fifi! Megtennéd,hogy beteszed a bőröndömbe? - kérte udvariasan a férfi.

A kis lény sipítozva elszaladt, mire Regulus visszafordult és Sabrinahoz szólt.

- Nem maradok sokáig, csak Cassy-t szerettem volna felköszönteni,de Livia már vár. - mosolygott.

Az említett, Olivia egy mugli nő volt, Regulus felesége. Akkor találkoztak,amikor Regulus Amerikába költözött. Szerelem volt első látásra, így találkozásuk után két évvel megszületett szerelmük gyümölcse, Aurora, a nő pedig most második gyerekét várja.

- Add át üdvözletemet Olivianak! - biccentett mosolyogva a nő. - Hogy van a kis Aurora?

- Közeleg a kilencedik szülinapja, nagyon be van zsongva. - kuncogott az apa. - Eljöhetnétek, úgyis rég látták egymást a lányok.

- Ugye elmegyünk,anya? - kérdezte az időközben felfigyelő Cass.

Sabrina sóhajtva biccentett. - El.

Miután Cassiopeia kellőképpen kiörömködte magát, Regulus hazatérése előtt átadta a kislánynak az ajándékot.

- Azta! - kiáltott fel a padlón fekve Cass és megbabonázva bámulta a tárgyakat. A dobozban ugyanis a Black család teljes családfája volt, egy közönséges mugli gördeszka, Reg emellett belecsempészett pár édességet a különösen édesszájú unokahúgának.

Cass egy utolsó puszit nyomott nagybátyja arcára,majd a szobájába felsietve tanulmányozni kezdte a nagy darab papírost. Regulus mosolyogva nézett a lány után,majd elbúcsúzott Sabrinatól és megragadta a zsupszkulcsnak szolgáló törött vázát,ami hazarepítette.

Miután Sabrina egyedül maradt, leroskadt a székre és sírni kezdett. Minden évben nehezen viselte kislánya nagy napját, tekintve,hogy egyik legjobb barátja, James Potter is aznap ünnepelte születésnapját. A nő könnyeitől elhomályosodott tekintettel felpillantott az egyik falon lógó mozgóképre. A party-kalapot viselő James kezében az első születésnapját ünneplő Cassy ült, mindketten nevettek.

Sirius fejét a kőnek támasztva bámult maga elé. Habár a körülbelül 10 év raboskodás alatt elvesztette időérzékét, a mai napot naptár nélkül is tudta, amolyan apai megérzésként. Nem sírhatott,nem tűnhetett gyengének a dementorok előtt, így átváltozott kutyává, és halkan nyüszítve gondolkodott tovább. Ma, egyenesen két számára fontos személy ünnepli születésnapját. Vagyis igazából egy, ugyanis James Potter életét vesztette Pettigrew árulásának köszönhetően. A férfinek annak az árulónak már a  nevétől is hányingere lett. A másik személy,pedig a férfi szeretett lánya, Cassiopeia Black volt. Általában a férfi nem engedte meg magának,hogy a kislányra gondoljon, rettentően utálta magát a tíz éve történtek miatt és ezzel bűntette magát. Egy pillanatra lehunyta a szemét és elképzelte,ahogy karjába veszi Cassyt és és egy csókot nyom felesége arcára. A celláját őrző dementorok is felfigyeltek a különös érzésre. Ugyan nem boldogság volt, olyannyira sugározta magából a férfi a saját maga iránti megvetést,hogy még a dementorok is meghökkentek. Sirius Black így töltötte hát főhősnőnk 11. szülinapját.

Csövi! Remélem tetszett az első rész, sajnálom,ha egy picit rövid lett! Boldog Gyerek napot!!

Andi