-Ez milyen? - emel ki a szekrényből egy kék ,zöld ,fehér foltokkal tarkított ruhát anya .

- Szent páva !- kiáltottam fel ,jelezve hogy nekem nincs szándékomban ezt hordani ,mire anya egy lila ruhát tett elém.
- Ú ,Szent Szivárvány!- fogtam a fejemet a ruha látványán. Igen ,ez sem nyerte el a tetszésemet .

- Az összes ruhám jó rád !- jelentettem ki tévedésből .
-Mármint, az összes ruhád jó rám...- javítottam ki saját magamat .

A ruhapróba végén ,úgy döntöttem, felveszek egy szoknyát és egy felsőt .
Szürke ,apró fekete vonalkákkal ,ám de még nem csíkos felsőm,egy fehér csipke hatású szoknyát kapott társul .

- Ez milyen? - kérdeztem sokkal inkább magamtól.
-Mint egy ... oszlop ,amire rászorult egy...hajgumi. Jaj .- válaszoltam magamnak .

- Hát ... erre... nincsenek szavak ...- nézet rám anya .

- Persze rossz értelemben...- tettem hozzá magamban .

- Olyan ,mint amikor én és F az összes szoknyát a fejünkre húztuk kiskorunkban...- idéztem fel egy emléket .

- Erre ...még mindig nincsenek szavak...- ismételte anya ,én pedig egyet értettem .

- Ezt akaszd fel .- adott a kezembe egy blúzt- Ezeket elviszem mosni .- mutatott három másik ruhadarabra ,amit az imént vett .

- Ja ,és ezt - mutatott az imént említett szoknyámra - a zöld konténerbe helyezem !- mondta, mire nevetve mondtam egy " Jó!-t"

Bár a szobámba kellet volna mennem ,véletlenül mégis ,ismét a fürdő felé vettem az irányt, ahol szokásunk/ szokásomhoz híven majdnem összeütköztünk anyával ,amire szintén egy " Jaj!"- jal reagáltam.