A világ hősei döbbenten néztek a Hydra alapítójára.

– Miért van az, hogy a második világháborús személyek szeretnek feltámadni? – Kérdezte Brock morogva, Luna csak megvonta a vállát, ahogy próbált kicsit javítani a találmányán.

– Lu...ne most. – Morogta a volt Hydra ügynök.

– Inkább robbanjon le a kezem, mikor vele küzdünk? – Kérdezte Rogers félig felvont szemöldökkel, mindenki döbbenten nézett rá.

– Luna te nem harcolsz vele. – Mondta Steve és mindenki helyeselt a Kapitánnyal. – Én sem tudtam legyőzni, nem fogom hagyni, hogy te megküzdj vele. – Mondta mindenki kedvenc kapitánya. Luna csak morgott egy sort főleg, mikor az egész csapat beállította Loki mögé. A Koponya érdeklődve nézett végig az előtte készenlétben álló hősökön. Mosolyogva nézett Wandáékra és a fiatalabb Rogers-re.

– A Maximoff ikrek, ha nem tévedek? – Mutatott az ikerpárra, Pietro maga mögé tolta a húgát. – És az ifjú Rogers, aki ellopott tőlem valamit. – Nézett most Lunára, egyszerre kíváncsian és kicsit mérgesen.

– Hagyd békén őt Koponya. – Szólt közbe Steve.

– Ejnye Kapitány. Hol marad a híres jó modora? Én a lányához beszéltem. Hol van a könyv Luna?

– Magának nem Luna vagyok, hanem Rogers. – Fonta keresztbe a karjait Lu. – Az, hogy az a könyv hol van nem tartozik magára. Egyébként sem venné sok hasznát. A S.H.I.E.L.D. már elpusztította a többi Tél Katonáját és Buckyn sem tudja használni többé a programot.

– Ez sajnálatos, ahogy az is, hogy a te fejedbe nem sikerült beültetni a programot. – Luna csak megfeszült, mindenki- még Brock is- csak kérdőn nézett a lányra. – Az ifjú hölgy nem mondta? Akár hányszor a parancsnok elment bevetésre Pierce próbálta beleültetni a programot a fejébe. Megtörni őt, de úgy tűnik a szérummal együtt a makacsságát is örökölte a Kapitánynak.

– Thor fejezzük ezt be. Ideje, hogy a Koponya börtönbe menjen a háborús bűneiért. – Mondta Steve, a Mennydörgés istene csak bólintott egyet. Elindultak a Hydra alapítója felé, mikor elég közel voltak Thor megütötte Steve pajzsát, a Koponyának azonban nem lett semmi baja. – Ugye nem hitték komolyan, hogy ide jövök? – Nevetett fel hangosan. – Csak kíváncsi voltam mire képes az ifjú Rogers és meg kell vallanom nem okozott csalódást. – Ezek után eltűnt, mintha soha ott sem lett volna. Luna csak fal fehér arccal nézte azt a pontot ahol az előbb még a férfi állt. Brock csak idegesen túrt a hajába, az orra alatt káromkodott egy sort. Elindult befelé összepakolni Luna és a saját holmiját. Lokinak nem kellet ezzel foglalkozni mivel csak egy legyintéssel megtudta oldani. Bucky és Clint már le is másztak a magas pontról, ahol voltak. Bucky odalépett a még mindig sápadt Luna-hoz.

– Luna... – Kezdte a volt Őrmester aggódva, és óvatosan megérintette a lány vállát. Luna szeméből kiszabadult egy könnycsepp és végig gurult az arcán. Azt az egyet, egyre több gördült le. Barnes csak magához ölelte Rogers-et, Luna szorosan viszonozta és egyre erősebben zokogott. Brock kijött szólni Luna-nak, hogy egyedül nem mehet a műterméhez, megszakadt a szíve a lánya síró látványától. Brock is odalépett Luna-hoz és ő is megölelte a lányt. Loki inkább befejezte a pakolást. Közben a világ hősei elkezdték átnézni a házat poloskák, rejtett kamerák után. Szerencsére a házban nem volt egy sem. Brock felhívta Fury-t a házban, miután meggyőződtek arról, hogy nem hallgatják le őket.

– Mi az, hogy nem tud védett házba vinni minket?! – Kérdezte Brock idegesen a S.H.I.EL.D. igazgatóját.

– Nézze Rumlow. Ha ezt a védett házat megtalálták akkor a többit is megfogják. Egyébként sem vagyok biztos benne, hogy nem maga árulta el hol vannak. – Méregette kétkedve Fury Brock-ot. Rumlow-ban felment a pumpa.

– Maga szórakozik velem igaz?! – Csattant fel a volt Hydra tiszt. – Mit gondol ki mondta el maguknak hol van az a bázis, ahol Luna volt?! Akármit megtettem volna, hogy kijusson onnan! Tudja hányszor vertek meg Luna védelmében?! Ha azt gondolja, hogy olyan ostoba vagyok, hogy visszaküldeném oda, akkor bakot lőtt és nem is kicsit! – Rumlow ezután elkezdett telefonálni, hogy hátha a nem épp legális kapcsolataival tud találni egy védett házat.

– Rumlow én tudok nektek egy helyet. – Mondta Tony, mikor Brock nem járt sikerrel.

– Nem költözünk vissza a Toronyba.

– Nyugi én se arra gondoltam. Van egy birtokom New York-on kívül. Ott maradhatok. Lenne hely Luna-nak alkotni, az edzései folytatására is, plusz az én mesterséges intelligenciám védené a helyet. Biztonságban lennétek és közelebb lennétek hozzánk. Hogyha szeretnéd, akkor Luna akár Peter-rel járhatna iskolába. Clint is gondolkodik azon, hogy beíratja az ikereket.

– Az lehet jó tenne neki. – Sóhajtott fel Brock. – Köszönöm Stark. – Ugyan nincs mit. Szívesen segítek a kicsinek. – Brock és Tony elkezdtek megbeszélni a részleteket, addig Nat és Wanda segítettek összepakolni a már nyugodt Luna-nak a ruháit és a többi holmijait.

– Luna...akarsz beszélni arról amit a Koponya mondott? – Kérdezte óvatosan Natasha.

– Hagyjuk Nat. – Mondta szűkszavúan Luna, Nat aggódva figyelte a lányt, de nem mondott semmit. Csendesen pakoltak majd, mikor mindennel elkészültek felszálltak a Quinjet-re. Mindenki aggódva figyelte Luna-t, aki most először néma csendben ült az egyik ülésben. Tudták jól, hogy Harlow és a Koponya látogatása kicsit rosszul esett a fiatal lánynak. Brock végig ott maradt Luna mellett. Rogers Brock vállának dőlt. Szorosan Rumlow-hoz bújt, mint kis korában, Brock a megnyugtatva a hátát simogatta. Loki varázsolt egy takarót és Luna vállára terítette. Halványan elmosolyodva nézett fel a Csínytevések Istenére, majd Luna lassan elaludt. Brock mosolyogva vette a karjaiba a lányát, mikor megérkeztek Tony birtokára.

– Köszönjük Stark. – Mondta Brock halkan a zseninek, Tony csak mosolyogva bólintott egy aprót. Wanda és Pietro gyorsan behordták a dobozokat az épületbe, addig Tony beüzemelte a védelmi rendszert. Brock keresett egy szobát Lu-nak, lefektette az ágyba a lányt. Adott egy puszit a homlokára, majd lement a nappaliba. Összevont szemöldökkel nézte Barnes-t, aki Loki mellett.

– Barnes hát te?

– Maradok. – Mondta Bucky egyszerűen.

– Ne rám néz. – Mondta Loki. – Nekem is csak ennyit mondott. – Válaszolt az Asgardi. – Barnes elmagyaráznád kérlek?

– Mert mikor elköltöztetek és Luna-nak voltak rémálmai mindig felhívott. Egészen addig beszélgettünk, amíg el nem aludt. Nem hiszem, hogy ez a kis emlék túra jót tett volna neki. – Brock csak egyet értően bólintott egyet. Loki legyintett egyet és minden holmi a helyére került.

– Szerintem holnap nem edzek Luna-val. Kell neki egy nap bármi féle emlékeztető nélkül. – Mondta Rumlow ahogy leült az egyik fotelba.

– Vidd el valahova. A Szabadság-szoborhoz vagy egy galláriába. – Ajánlotta Bucky.

– Jót fog tenni neki. – Mondta Loki, egy darabig csendben ültek odalent.

– Menjünk fel mi is. – Sóhajtott fel Brock, felmentek a szobáikba. Rumlow inkább Luna szobájába. Vett egy mély levegőt és befeküdt a lánya mellé. – Nyugi Vasgyúró. Itt vagyok és vigyázok rád. – Súgta és puszit adott a homlokára. Luna nyugodtan aludt Brock karjaiban. Reggel a szemét dörgölve ült fel kicsit. Brock Mosolyogva lépett be a szobába.

– Szia, ma mi lesz az edzés? – Kérdezte Luna, mire Rumlow sóhajtott egyet.

– Ma nem edzünk Vasgyúró.

– Mi? Miért nem?

– Lu...találkoztál azzal az emberrel, akit gyűlölsz. Szembe kellett nézned a múltad azon részével, amit még nekem se mondtál el. Ma nem edzünk, elmegyünk a városba és moziba megyünk, könyvet venni, amit csak szeretnél. Kivéve az edzést. – Mondta Brock és leült az ágy szélére. Rogers csak bólintott egyet. – Jól van öltözz fel, reggeli után megyünk New Yorkba.

– Rendben. – Mondta Luna és a szekrényhez lépett, hogy felöltözhessen. Brock magára hagyta. Lu lement reggelizni és Brock elé tett egy tányér rántottát. A reggeli csendesen telt, hiába próbált mind három férfi beszélgetni a fiatal lánnyal. Végül Luna elkészült és beült a kocsiba. Loki most nem akart velük menni, így ő itthon maradt olvasni. Bucky viszont csatlakozott és kissé aggódva figyelte Lunat. Lu szemei felcsillantak, ahogy meglátta a nagy épületeket és a munkába siető embereket.

– Jó kis napunk lesz. – Jegyezte meg Luna, ahogy leparkoltak egy mozi előtt.

– Az biztos. – Mosolygott Brock, ahogy kiszálltak atyai csókot nyomott Luna homlokára és elindultak befelé, a nyomukban a százéves Őrmesterrel.