Tizenharmadik fejezet
Luna, Brock és Loki már egy fél éve, hogy elköltöztek a Bosszúálló Toronyból. Lu-nak bár rosszul esett, hogy a vérszerinti apja inkább választaná a régi életét helyette, de már sokkal vidámabb volt. Luna éppen Brock-kal edzett a fiatal lány hátára két darab tíz kilós súly volt szerelve.
– Gyorsabban Luna! Bal, jobb, felütés. – Mondta Brock a sorrendet Rogers-nek a bábú mellett állva. Még tíz percig sorolta az ütéseket, majd hozott még két súlyt és számolta a fekvőtámaszokat Luna számára. – Jól van Vasgyúró mára ennyi elég lesz. – Mosolygott lágyan a lányára Brock. Loki ekkor lépett be a kis edző terembe, ami a Norvégiában lévő védett házban volt található.
– Kicsi Midgardi a Bádogember beszélni akar veled. – Brock és Lu egyszerre nevetett fel Tony becenevének hallatán.
– Menj csak kölyök. – Mondta Brock puszit adva Luna hajába. A fiatal Rogers vidáman rohant a nappaliba, ahol az egyik asztalon ott volt a laptop. A laptop képernyőjén ott volt a várakozó zseni. Luna mosolyogva ült le a gép elé, mire Vasember arca is felderült.
– Hogy van az én kedvenc Rogers-em? – Kérdezte szélesen mosolyogva Tony, Luna csak felnevetve simított ki néhány izzadt tincset.
– Jól vagyok Tony. Te hogy vagy?
– Egész jól, bár hiányzik, hogy folyton kérdezgess tőlem. Plusz mindannyian nagyon várjuk a hétvégét.
– Mi lesz a hétvégén? – Kérdezte Luna oldalra döntött fejjel, Tony csak kedvesen mosolygott a fiatal lányra.
– Majd meglátod kicsi.
– Hát jó...volt mostanság bevetésetek? Bucky hogy van? Az ikrek? Darcy és Pietro randija hogy sült el?
– Miért nem kérdezed meg tőlük? – Kérdezte Tony mosolyogva, hirtelen az egész csapat közre fogta a zsenit. Szinte egyszerre mondták, hogy mennyire hiányzik nekik a fiatal Rogers. Pietro és Darcy egymás szavába vágva írták le a randijukat. Luna csak szélesen mosolyogva hallgatta az élménybeszámolókat végül el kellett köszöniük egymástól. Luna besétált a konyhába, ahol Brock készítette éppen a vacsorát. Loki az étkező asztalnál ült egy könyvvel a kezében, halványan mosolyogva nézett fel a barna hajú Rogers-re. Luna viszonozta a mosolyt, majd megölelte az apját. Brock halkan kuncogott egy sort, a Toronyban történt rémálom óta Lu sokkal ragaszkodóbb lett és sokkal többször megölelte a két fekete hajú férfit. Igaz ez se Brock-ot, sem Loki-t nem zavarta, sőt mindenki meglepetésére, ha Luna a nappaliban ülve felajánlotta az ölelését Loki igen hamar beelőzte a lány apját.
– Na mi az Vasgyúró meg voltak az élménybeszámolók?
– Igen meg. Minden okés. Loki a testvéred üdvözlett küldi. – Fordult kicsit a Csínytevések istene felé, aki csak egy aprót biccentett a lánynak. – Amúgy mi lesz hétvégén?
– Nem tudod? – Kérdezte szórakozottan Brock, mire Luna csak értetlenül rázta meg a fejét. – Május tizenkilencedike. A születésnapod, Stark meg az egész csapat el fog jönni megköszönteni téged. – Mondta Brock Luna szája pedig tátva maradt, a barna szemű férfi mosolyogva nyomott csókot lánya homlokára. – Na irány fel lezuhanyozni és kezet mosni. Mindjárt kész a vacsora. – Luna vigyáz állásba vágta magát, tisztelgett egyet majd felrohant rendbe szedni magát. Brock csak lemondóan rázta meg a fejét.
– Aranyos lány. – Jegyezte meg Loki fel sem nézve a könyvéből.
– Mintha te nem kedvelnéd. – Jegyezte meg Brock, miközben letette az elkészült olasz ételt az asztalra. Luna hamar lerohant és puszit adott mindkét férfi arcára és leültek vacsorázni. Sokat beszélgettek főként arról, hogy milyen helyeken volt Loki és Luna együtt. Hiába voltak sokat együtt inkább volt testvéri a kapcsolatuk. A hétvége hamar eljött és Luna már el is felejtette, hogy a születésnapja lesz, azt meg végképp, hogy jönni fognak a Bosszúállók. Mikor Szombat reggel Luna felébredt, a szemét törölgetve sétált le a konyhába. Még mindig pizsoma volt rajta, fel sem nézett, ahogy elmotyogott egy jó reggelt-et.
– Azta kölyök erről még mindig nem szoktál le? – Kérdezte Tony szélesen mosolyogva, Lu kissé ijedten kapta fel a fejét.
– Ó a szülinapom. – Mindenki szélesen vigyorogva bólintott egyet, Loki intett egyet és Luna-n máris mindennapi ruhák voltak. A fiatal Rogers hálásan nézett az istenségre, aki csak mosolyogva biccentett neki. Ezek után az összes Bosszúálló szorosan megölelte a lányt természetesen egyesével. Mindenki boldog születésnapot kívánt a lánynak, amit sorban megköszönt. Miután megreggeliztek leültek a nappaliban és mindenki körbe ülte Luna-t. Tony lépett oda hozzá először, mosolyogva nyújtott Luna felé egy kis dobozt. Mikor kinyitotta a dobozt egy kicsi fekete pántos óra volt benne egy kis darab cetlivel.
Vedd fel az órát és mond azt, hogy F.R.I.D.A.Y.
Luna kérdőn vonta össze a szemöldökét, felvette az órát.
– F.R.I.D.A.Y. – Mondta ki Luna és az óra elkezdett világítani.
– Üdvözöllek Luna. – Luna kissé ijedten sikított fel, mire Tony elkezdett nevetni.
– Ez micsoda?
– F.R.I.D.A.Y. az egyik mesterséges intelligenciám. Szeretném neked adni, hogy tudjon segíteni és így könnyebben is fogsz engem elérni. Az óra pedig felveheti a versenyt bármelyik számítógépes rendszerrel. Szereltem bele egy repulzort is, szóval meg fogod tudni védeni magad sokkal könnyebben. – Magyarázta a zseni, mire Lu könnyes szemmel ölelte magához.
– Köszönöm. – Motyogta Stark vállába, aki szorosan tartotta a lányt.
– Igazán nincs mit kicsi. – Miután elengedték egymást a Bosszúállók egyesével léptek oda a lányhoz. Natasha az özvegyek híres karpereceit adta a fiatal Rogers-nek. Romanoff elmagyarázta a lánynak, hogy tudja használni az eszközt. Pietro egy az övéhez hasonló sötét kékebb tréning szettet vett a lánynak. Wanda az ereje egy részét egy üveggömbbe zárta, mikor Luna megérinti bármilyen szép – csakis szép – emléket fel tud vele idézni. Loki néhány Asgardi könyvet adott a lánynak, amiket még magával hozott az ideérkezésekor. Tekintve, hogy a fél év alatt megtanította a lányt elolvasni az Asgardi írásokat ezt tartotta a legjobb ajándéknak. Thor két ajándékot adott, bár mindkettő csekélység volt a Mennydörgés istene szerint. Az egyik ajándék egy viking ivókürt volt a másik pedig egy kis darab csillag volt. Thor elmesélte, hogy mikor fiatal volt az a kis darabka égitest a palota egyik kertjébe esett amit megtalált. Sam egy pár futócipőt vett, hogy még könnyebben letudja majd futni a kiképző tisztjét. Clint íjat és nyilat vett az ifjú Rogers-nek és megígérte, hogy megtanítja majd használni. Darcy egy csomó festéket vett Luna-nak tekintve, hogy mennyire szeret Lu alkotni. Bucky a dög céduláját adta a lánynak, hogy Rogers ne felejtse el, hogy Barnes mindig hálás lesz neki, amiért megszabadította a Hydra-tól. Brock maradt utolsónak tekintve, hogy Steve épp bevetésen volt. Brock lágyan mosolygott a már ígyis felhőtlenül boldog lányára. Megfogta Luna kezét és elkezdte kivezetni a házból, mivel a lány ajándéka nem a házban volt. Besétáltak a védett ház melletti erdőbe, ahol egy kis fakunyhó állt.
– Itt nyugodtan festhetsz, lesz rá bőven helyed. – Mondta mosolyogva Brock Luna mosolyogva ugrott a férfi nyakába.
– Köszönöm apa.
– Nincs mit Vasgyúró. – Ez után visszasétáltak és együtt megreggeliztek kiegészülve a világ hőseivel. A reggeli végeztével Natasha és Barton magával vitte a lányt az erdőbe, hogy megtanulja használni a kapott eszközöket. Luna gyorsan tanult és egy óra végeztével már tudta használni a fekete özvegy fegyvereit. Clint először elmagyarázta, hogy mi teszi a jó íjászt, végül elkezdtek gyakorolni. Barton szinte kiugrott a bőréből, mikor Lu két óra gyakorlás elteltével már trükkös lövéseket hajtott végre.
– Nagyon jó vagy Luna! Igazi tehetség! – Mondta Clint boldog mosollyal az arcán.
– Jó tanárom van. – Kacsintott Sólyomszemre a fiatal Rogers. Mikor indultak volna vissza a házba filmezni leszállt egy Quinjet melléjük egy bocsánat kérő mosolyt viselő Amerika Kapitány sétált le a rámpán.
– Sziasztok, szia Luna. Sajnálom, hogy késtem, de elhúzódott a bevetés. Boldog születésnapot. – Mondta Steve és egy bőrkötéses füzetet nyújtott neki, volt benne egy pár rajz, de a nagy része üres volt. – Én is ezt használtam a háború alatt.
– Köszönöm, Steve. – Mondta Lu kissé semleges arccal. A megszólítás az idősebb Rogers szívébe mart, a két jó barátot pedig ledöbbentette. Négyen sétáltak vissza a házba. Brock dühösen nézett a szőke hajú Rogers-re.
– Mit akarsz Rogers? – Kérdezte dühösen a volt Hydra tiszt, mindenki dühösen nézett a szőke hősre.
– Jöttem megköszönteni a lányomat.
– Luna nem a lányod. Ha lenne lehetőséged lenne rá itt hagynád.
– Mintha te annyira akartad volna az elején. – Forgatta meg a szemét Steve.
– Nem fogok hazudni. Nagyon mérges voltam Pierce-re. Olyan felelőséget zúdított a nyakamba, amire nem álltam készen. Viszont a perctől kezdve, hogy belenéztem azokba a barna, kíváncsiságtól kerekre nyílt szemekbe, nem érdekelt semmi más csak is egy dolog. Boldoggá akartam tenni. Mindent megakart ismerni, látni akarta a világot, hiába tudta, hogy soha nem teheti ki a lábát a bázisról. Mindenben meglátta a csodát és én is egy olyan szemszögből láttam az egész világot, amire nélküle nem jöttem volna rá. – Mosolyogva fordult a könnyes szemű lányhoz. – Ahogy látod Kapitány Luna-ért, a lányomért én képest voltam ellent mondani Pierce-nek, amiért eltörette a karomat Barnes-sal. Hidd el nekem újra megtenném, hiába tudom mi az ára. – Luna sírva ugrott Brock nyakába.
– Én is szeretlek. – Motyogta a most már tizenhét éves lány, Rumlow vigyorogva ölelte meg szorosabban Rogers-et. Egyszer csak megszólalt a ház riasztója.
– J.A.R.V.I.S. mi folyik itt? – Kérdezte Tony a mesterséges intelligenciáját. – Úgy hiszem az erdőben nem várt vendégek vannak. Úgy hiszem a Kapitány gépét követék. – Jegyezte meg a mesterséges intelligencia, mire szinte mindenki dühösen nézett Steve-re. Steve bűnbánó, bocsánatkérő tekintettel nézett körbe. Rumlow vett egy mély levegőt.
– Clint menj fel a ház legmagasabb pontjára és néz szét. Rumlow van valami fegyver, amit használhatnánk? – Kérdezte a zseni, Luna dobott egy mesterlövész puskát Bucky-nak, adott egy pisztolyt Sam-nek, Brock-nak és magának is elővett egy-egy fegyvert.
– Azonnal tedd el vagy add ide azt az MK18-at. – Mondta Brock Luna-nak, aki csak nemlegesen rázta meg a fejét.
– Apa segíteni akarok és erről nem nyitok vitát.
– Makacsabb vagy, mint azt hittem.
– Vajon kitől néztem el? – Brock szája tátva maradt, Luna csak vigyorogva nézett rá.
– Szobafogság, amint ennek vége. – Jegyezte meg, mire Lu és Loki is elkezdett kuncogni. Mindenki kapott egy rádiót, Tony megmutatta Luna-nak, hogy veheti fel a repulzort. Mindenki harckészültségben állt a ház előtt.
– F.R.I.D.A.Y. látsz valamit?
– Sajnálom Luna. Valamivel zavarják a jelemet. Nem tudom megmondani, hogy hányan tartanak erre.
– Semmi baj F.R.I.D.A.Y. – Egyszer csak Harlow sétált ki vigyorogva az erdőből.
– Szervusz Luna. Hiányoztál.
– Az érzés nem kölcsönös. – Morogta Luna megfeszített állkapcsokkal.
– Hálás lehetnél, ha magasabbra repülünk félig fém lennél, mint ő. – Biccentett a Hydra ügynök Bucky irányába. Mindenki kérdőn pislogott Luna-ra.
– Majdnem megöltél.
– Ugyan már, Pierce akart belőled egy újabb Tél Katonát csinálni. Ha teljesítetted volna a parancsot, akkor nem kellett volna azt tennem veled. Nem mintha nem élveztem volna.
– Kölyök, ha akarod kilőhettem. – Szólalt meg Clint a rádióban.
– Még nem kell. – Válaszolt halkan. – F.R.I.D.A.Y. rátudsz kapcsolódni a garázsban lévő gépemre?
– Természetesen.
– Jó, akkor ide tudnád hozni a 11-es projektet?
– Mi? Nem azt mondtad, hogy az még nincs kész? – Kérdezte Loki.
– Kész van csak van egy kis esély rá, hogy túl hevül és felrobban.
– Neked ez késznek számít? – Szólt bele a beszélgetésbe Bucky is, aki Clint mellett volt.
– Tony is így próbálta ki legelőször a páncélt és majdnem palacsinta lett. – Mindenki mosolyogva rázta a fejét Luna válaszán.
– Egy kis időbe telik, mire idehozom. – Szólalt meg F.R.I.D.A.Y. Luna vett egy mély levegőt.
– Akkor nyerek egy kis időt. Clint fedezel?
– Mindig kölyök.
– Az jó, ha valaki le akarna lőni, légyszi oldd meg. – Luna eltette a fegyvert majd elindult Harlow irányába. Harlow vigyorogva indult el a Rogers lány felé. Elkezdtek verekedni, miközben Bucky és Clint ki kilőtték a Luna-ra célzó Hydra ügynököket. Harlow több sebből is vérzett, viszont Luna arcán még csak egy karcolás se volt. Harlow dühösen nézett a mosolygó lányra.
– Na mi az? Csak nem fáradsz? – Kérdezte játékosan Rogers.
– Ebből most lett elegem. – Mondta Harlow és egy különös kesztyűt vett fel. Bekapcsolja és megüti Luna-t. Hozzá sem kell érnie a lányhoz, hogy Lu elrepüljön. – Jó nem? A Hydra legújabb találmánya. – Kezdte Harlow, ahogy Luna próbálta rendezni a levegő vételét.
– F.R.I.D.A.Y. most. – Szólalt meg Luna, ahogy távolabb gurult Harlow-tól. Szerencsére időben érkezett az eszköz. Luna a bal alkarjára húzta bekapcsolta, mikor Harlow ütni akart akkor egy pajzs került közé és Luna közzé. Mikor Harlow elrepült akkor a pajzs eltűnt.
– Mi a...?
– Jó nem? – Kérdezte Luna vigyorogva újra megjelent a pajzs. Lu eldobta, ami orrba nyomta Harlow-ot. Tony felnyitotta a sisakot és vigyorogva nézett Luna-ra.
– Úgy imádom ezt a lányt. – Mondta vidáman a zseni, mindenki egyet értően bólogatott.
– Jeleztem Fury-nak, mindjárt itt lesznek. – Mondta Brock és ő is mosolyogva figyelte a lányát, aki kiütötte Harlow-ot. Luna fogott egy kötelet és összekötötte Harlow-ot.
– Ha tudtam volna, hogy van ilyened, akkor úgy edzettem volna veled. – Jegyezte meg Brock.
– Luna egy hőforrást érzékelek az erdőben. – Mondta a lány mesterséges intelligenciája.
– Fel tudod ismerni, hogy ki az?
– Sajnos nem. Valami oknál fogva nagyon hasonlít a tiédre és Rogers Kapitányéra. – Luna és Steve összevont szemöldökkel néztek össze. Steve gondolkozott egy kicsit, de nem tudta ez hogy lenne lehetséges.
– Steve nem lehet, hogy... – Kezdte Bucky.
– Kapitány! – Szólalt meg egy hang az erdő szélén, elég erős német akcentussal. Steve döbbenten fordult az erdőből kilépő személy felé.
– Rogers ez nem?
– De igen. Ez a Koponya. – Mondta Amerika csillagos hőse.
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top