Bucky rendkívül aranyosnak tartotta Lunát, így összehúzott szemekkel. Mosolyogva fordította meg az ujjait, az ifjú Rogers jólesően sóhajtott fel.

– Bucky nem kell féltened. Te tudod a legjobban, hogy viselkednek azokkal, akik nem fogadnak szót. – A férfi elhúzta a száját és közelebb helyezkedett Luhoz.

– Igazad van én tudom a legjobban, hisz engem húsz évbe telt, mire megtörtek. Ezért tudom, hogy titkolsz valamit. Valamit, amit még Brocknak sem mondasz el. – Luna hatalmasat nyelt, óvatosan kiszedte a kezét Buckyéból és a fürdőszobába ment. Bucky felsóhajtott és a fürdőszoba ajtajához sétált, neki dőlt az ajtófélfának. Luna a mosdókagylóra rakta az elsősegély dobozt. Bevizezett egy kis gézt, majd a csuklójára tette. Körbe ragasztotta úgy, hogy a mozgásban ne akadályozza meg. Mikor elkészült eltette a dobozt, ellépett Bucky mellett, aki megfogta a felkarját.

– Luna...kérlek ne csináld ezt. Ki kell adnod magadból, különben belülről fog felemészteni.

– Jól vagyok Buck, oké? Nincs mit kiadnom magamból. – Mosolygott a kék szeműre Luna, Bucky megrázta a fejét. Megfogta Luna mindkét kezét, úgy húzta közelebb magához.

– Tudom, hogy hazudsz, de nem kell mindent elmondanod. Luna szeretném, ha tudnád, hogy rám mindig, minden helyzetben számíthatsz, rendben? – Luna megölelte Barnes és a mellkasába fúrta a fejét. Bucky erősen tartotta a fiatalabb Rogerset. Kopogtattak a lány ajtaján, elváltak egymástól, Luna odasétált és kinyitotta. Viszont az ajtóban egy nem várt személy fogadta, a Csínytevés istene mosolyogva nézett a jóval alacsonyabb lányra.

– Üdv kicsi Midgardi, mit szólnál hozzá, ha elmennénk valahova a városba?

– Csábító ajánlat, viszont jelenleg nincs sok kedvem kimozdulni, tekintve, hogy mikor legutóbb kint jártam majdnem meghaltam. – Mosolygott angyalianLuna, majd egyszerűen becsukta az ajtót. – Plusz most van egy sokkal jobb társaságom van. Nem maradnál beszélgetni? – Kérdezte Luna kissé lehajtott fejjel, a kötését piszkálva. Bucky elmosolyodott, megfogta Luna kezét és leültette az ágyra, majd ő is leült.

– Szívesen maradok veled bármeddig. Meghallgatlak, nem kell elmondanod, hogy mi történt, hogy mi a titkod. Azt mesélsz el az életedből, amit szeretnél. Nem erőltettek semmit. – Mosolygott kedvesen Bucky, épp kezével megsimogatta a barna hajú Rogers arcát. Luna mély levegőt vett, megfogta Bucky kezét és elkezdett mesélni.

Visszaemlékezés...

[Luna szemszöge]

Hat éves lehettem, mikor Rollins és Brock elment egy küldtetésre. Pierce keltett fel különösen viselkedett. Kíváncsi volt és izgatott, gyorsan fel kellett öltöznöm és kikellett mennem a bázis körüli területre.

– Mi lesz a feladatom uram? – Hallottam, ahogy mögöttem beindítanak egy kocsit, ijedten néztem hátra.

– Fusson.

– Tessék? – Láttam, hogy a járműsofőrje egyszerre nyomja a féket és a gázt, idegesen nyeltem egyet.

– Fusson, különben a kocsi elüti. – Vigyorgott rám Pierce, előre dőlt és a fülemhez hajolt. – Fuss. – A kocsi elindult én pedig ijedten kezdtem el hátrálni. Megráztam a fejem és néhány könny folyt végig az arcomon.

– Ne...én ezt nem akarom. Brock nem...

– A Parancsnok nincs itt! – Összerezentem, a kocsi rágyorsított, így elkezdtem futni. Szedtem a lábam, ahogy csak tudtam, éreztem, ahogy a terepjáró egyre közelebb és közelebb kerül hozzám. Egyszerre kapkodtam a levegőt a futás és a félelem miatt. Próbáltam eljutni a fákig, hogy ott lerázzam őket, egyszer csak a másik két oldalamon is megjelentek a terepjárók. Nem volt más választásom, mint tovább futni előre. Sokszor ütközött a lábam a mögöttem lévő kocsinak. Kezdett lankadni a figyelmem és egyre többször estem majdnem a földre. Támadt egy eszement ötletem, összeszorítottam a fogaimat. Gyorsabban kezdtem elszedni a lábaimat, majd elrugaszkodtam és egy hátra szaltót vetettem. Sikerült a terepjáró tetejére érkeznem. Megkapaszkodtam a szélében, hirtelen lefékezett én pedig legurultam és a földre estem. Bevertem a fejemet egy kis kőbe és elsötétült a világ.

Visszaemlékezés vége...

[E/3 szemszög]

Luna magát átölelve állt az ablakában, Bucky mögé sétált, a vállára tette a kezét.

– Luna ez...borzasztó. Annyira sajnálom, hogy ezt át kellett élned.

– Annyira nem volt rossz. – Fordult vissza Luna a szoba irányába, Bucky félig felvonta a szemöldökét, mire Rogers felnevetett. – Komolyan mondom Buck. utána három hétig nem kellett felkelnem az ágyból. Képzeld csak el három hétig nyugtom volt Piercetől.

– Úúú az igazi menyország a Hydra-n belül.

– Ugye? – Mindketten elkezdtek nevetni, a lány megölelte Barnest. Bucky szíve hevesebben vert, ahogy Luna átkarolta őt. Végül Barnes is átkarolta Lunát, így álltak percekig. Nem zavarta meg őket senki, nem is szerettek volna most Lunához, menni. Nem azért, mert nem akarták megvigasztalni, hanem azért mert tudták, hogy időre van szüksége. Ebédre Buckyék lementek a többiekhez. Luna Steve és Brock közé ült szedett magának egy kis kínait. A többiek is szedtek, viszont senki sem volt olyan élénk, mint a fiatal Rogers. Luna lecsapta az evőeszközöket.

– Az ég szerelmére! Jól vagyok! Nem kell így viselkednetek velem. A Hydra-nál úgy kellett volna viselkednem, ahogy Pierce akarta. Az, hogy most Lokihoz vagyok kötve nem tesz sok különbséget. Most legalább nem áll felettem.

– Ó fogsz te még térdelni előttem kicsi Midgardi. – Kacsintott az istenség Lunára, mire Bucky fém keze ketté hajtotta a villáját. Luna megforgatta a szemét, majd elmosolyodott.

– Thor? Kérdezhetek? – Fordult kissé a szőke isten felé, aki szélesen elmosolyodott és bólintott egyet.

– Természetesen Lady Luna.

– Hogy működik ez a varázslat pontosan? Mivel Loki azt mondta, hogy fizikálisan nem bánthat.

– Ez így igaz Lady Luna. Loki valóban nem bánthat téged sem szóval, sem tettel.

– Mi van akkor ha közösen edzek Lokival?

– Hogy mit csinálsz?! – Kiáltott fel döbbenten a szőke hajú Rogers, Brock ha szeretet volna se tudott volna megszólalni.

– Nyugi apu ez csak egy hipotetikus kérdés semmi több. – Mosolygott angyalian Luna, ami igencsak gyanús volt az egész csapatnak, Thort kivéve.

– Nos elméletileg, ha edzetek Loki akkor sem üthet meg téged Lady Luna, te viszont megüthetted őt.

– Valóban? – Az ifjú Rogers sunyin elmosolyodott. Felállt és elindult a konyhába. – Úgy megkívántam a gyümölcslevet. Kér még valaki? – Mindenki nemlegesen rázta meg a fejét. Luna könnyű léptekkel ment át a konyhába, kinyitotta a hűtőt, hogy ki vegye a gyümölcslevet. A bal kezében tartotta a dobozt, míg a jobb kezét a háta mögött tartotta. Bucky kérdőn vonta össze a szemöldökét, viszont egy szót sem szólt. Hirtelen egy loccsanást hallottak, az egész csapat kerekre nyílt szemekkel nézett hol Lokira, hol Lunára. A Rogers lány elmosolyodott és visszaült a helyére.

– Vasgyúró mit csináltál? – Kérdezte Brock visszafolytott mosollyal.

– Volt egy hipotézisem és végeztem egy kíséretet, hogy bebizonyosodjon. Igazam volt. – Mosolygott Luna, mire Brockból kitört a nevetés. Rumlow csókot nyomott Luna homlokára.

– Imádlak picim, de legközelebb csak Stark laborjában kísérletez, rendben?

– Megegyeztünk apa. – Mindenki folytatta az evést kivéve a Csínytevések istenét akinek az arcán és feje tetején a Luna által dobott tojás folyt végig.

– Azzal a ténnyel, hogy a kicsi Midgardi megdobott egy tojással senki nem akar kezdeni semmit?! – Kérdezte Loki idegesen, mindenki kérdőn nézett rá.

– De én fogok. – Szólalt meg mindenki kedvenc Vasembere, megtörölte a száját, az asztalra támaszkodott. – Luna van még tojás? Szívesen beszállnék én is. – Luna a szájára szorította a tenyerét, de a többiek hangosan kezdtek elröhögni. Loki felállt és felsietett a szobájába. Mindenki megforgatta a szemét.

– Ennyit arról, hogy az őrületbe kergeti Lunát. – Szólalt meg Wilson, mire többen is elkezdtek kuncogni.

– Nat ráérsz délután?

– Persze Luna. Miért?

– Szeretnék venni rajz cuccokat. Ha már van lehetőségem szeretnék festeni és pasztellt használni. – Kezdtek el csillogni Luna barna íriszei, mire mindenki elnézően vagy éppen lágyan nézett rá. – A legutóbbi esett után nem szívesen mennék ki felnőtt nélkül. – Luna ledöbbent, mikor rájött, hogy mit is mondott az előbb. – Mármint...Wanda, Pietro kérlek ne vegyétek sértésnek...én csak...

– Luna semmi baj. – Mosolyodott el a Maximoff lány. – Tudom, hogy nem sértésnek szántad. Szerintem is jó ötlet, ha nem megy ki egyikőnk se egyedül. – Luna megkönnyebbülten sóhajtott fel, majd folytatták az ebédet. Hiába voltak csendben, ez senkit nem zavart. Jól esett mindenki ez a kis nyugalom, ezen események után. Ahogy befejezték az ebédet, mindenki elment a maga dolgára, Natasha felment átöltözni. Luna is elindult fel, de mielőtt a szobájába lépett volna bekopogott Lokihoz. A Csínytevés istene ajtót nyitott, félig felvont szemöldökkel nézett Lunára.

– Mi az kicsi Midgardi? Megint megakarsz dobni valamivel? – Luna kuncogott egy sort, nemlegesen rázta meg a fejét.

– Natashával és valószínűleg valamelyik apámmal elmegyünk venni néhány rajzholmit. Azt szerettem volna megkérdezni, hogy lenne-e kedved velünk tartani. – Mosolygott fel kedvesen a fekete hajú férfira.

– Ha ezzel a bizalmamba akarsz férkőzni, nagyon rossz úton jársz.

– Nem azért ajánlottam fel. Tapasztalatból tudom mondani, hogy borzalmas dolog bezárva lenni. – Loki csak neki dőlt az ajtófélfának, mire Luna sóhajtott egyet.

– Na jó, ha szeretnél velünk tartani, akkor a liftnél találkozzunk egy olyan tíz perc múlva. Szia. – Köszönt el Rogers, majd a saját szobájába ment, hogy átöltözzön civilbe. Lecsúszott a lépcsőkorláton és édesapja mellé érkezett, aki csak mosolyogva rázta meg a fejét, de puszit nyomott Luna hajába. Steve mellett ott állt Bucky és Nat, mindketten mosolyogva figyelte az apa-lánya párost. Loki kimért léptekkel jött le a lépcsőn. A három felnőtt kérdőn nézett a másik érkezőre.

– Ne nézzen így rám Katona a maga lánya hívott meg. – Steve karba tette a kezeit, úgy nézett Lunára.

– Mi az? Előbb vagy utóbb úgy is elkezdte volna rágni a fületeket, hogy engedjétek ki velem. Csak megkíméltelek titeket a hisztiétől. – Loki szemei elkerekedett szemmel nézett Lunára.

– Hogy érted azt, hogy hisztimtől?

– Hát egy kis tojás miatt úgy robogtál fel a szobádba, mintha vérig értettek volna. – Loki visszaakart vágni, többször is neki futott, viszont egyszer sem tudott megszólalni. Szúrósan nézett Lunára, miközben a Rogers lány csak mosolygott rá. Megérkezett a lift, így mindannyian beszálltak, majd kölcsön vették Tony egyik kocsiját, így mentek el egy közeli papír írószer boltba. Egy idősnő állt a pult mögött. Mosolyogva nézett az érkező ötöd fogatra. Luna kissé szerényen mosolyogva lépett közelebb.

– Jó napot.

– Szervusz kis drágám, miben segíthetek? – Tudja nem rég költöztem ide, imádok rajzolni és festeni. Azt szerettem volna megkérdezni, hogy van-e pasztell és festék?

– Természetesen drágám, gyere velem és megmutatom merre találod őket. Válogass bátran közülük, ha pedig meg van melyiket szeretnéd, csak szólj. – Luna az idős nővel tartott, egy perccel később a hölgy visszament a pult mögé és a rajta lévő papírokkal kezdett foglalatoskodni.

– Nyugodtan nézzenek szét. Az ifjú hölgy boldogulni fog. – Mosolygott végig a négy felnőttön. Elkezdte a papírokat intézni, miközben mindannyian elkezdtek szétnézni a kicsiny boltban. Steve mosolyogva nézett egy régi képre, ami a nyitáskor készülhetett.

– Nagyon szép a boltja hölgyem.

– Köszönöm kedveském. Önnek pedig gyönyörű kislánya van.

– Ho...honnan?

– Ugyan kedveském, ha valaki annyit időt megél, mint én felismeri a dolgokat. – Elsétált a döbbent apuka mellett. Az idős bolt tulajdonos odasétált Buckyhoz, aki a bőrkötéses füzeteket nézegette.

– Szeretne venni egy naplót?

– Tessék?

– A régi naplók mindig bőrkötésesek és ön egy jó vágású régimódi úriembernek tűnik. – Bucky halványan elmosolyodott, ahogy a régimódi úrember kifejezésre gondolt. – Pontosan ezért nem hívta még el az ifjú hölgyet egy randira. – Az ex katona döbbenten kerekedett el a szeme. Az időshölgy kuncogott egy sort és megveregette Bucky vállát.

– Hölgyem miből gondolja, hogy nekem tetszik Luna?

– Láttom, ahogy ránéz. – Súgta neki oda a hölgy. – Szerelem ég az ön kék szemeiben, kedves fiam. – A férfi nagyot nyelt, megnyalta a száját, közelebb lépett a bolttulajdonosához.

– Luna...őt érdekli valaki?

– A kis drágám, egy kicsit keményebb dió ennél. Viszont azt láttom rajta, hogy kedveli önt. – Bucky bólintott egyet és leemelt egy halvány zöld színű bőrkötéses naplót. Az idős hölgy a pult mögé sétált és beütötte a kaszába a napló árát. Hamarosan Luna visszatért két nagyobb doboz szerű karton tárolóval a kezében. A bolttulaja kinyitotta mindkét készletet. Az egyik festékekből állt, míg a másik pasztellkrétából, viszont egyikben sem volt fekete vagy fehér szín.

– Kedveském biztos nem szeretnél sem fehéret, sem feketét?

– Igen teljesen biztos vagyok benne. Régen nem tudtam sok színt használni, így most...

– Most élni szeretnél a lehetőséggel. – Az idősnő megértően bólogatott, bevitte a két készletet, majd elkérte az összeget Stevetől.

– Köszönöm szépen.

– Ugyan kis drágám nincs mit meg köszönöd.

– Ó olyan faragatlan vagyok elnézést. Luna Rogers. – Nyújtotta ki a kezét a fiatalabb, miközben a hóna alá fogta a készleteket.

– Jaj, drágám nem kell ez a formaság, nyugodtan hívj csak Sophie néninek, rendben? Ha még szükséged van valamire, idebátran jöhetsz. – Fogta meg Luna kinyújtott kezét a sajátjai közzé fogta. Mosolyogva búcsúztak el Sophietól és indultak haza. Az útközben nem beszéltek Luna teljesen elvarázsolva nézett az ölében lévő kartondobozkákra.

– Mi is jó ezekben a színes kődarabokban kicsi Midgardi?

– Tudod a Hydra-nál nem nincs sok szabadideje az embernek. Így kihasználtam minden lehetőséget arra, hogy csak egy kis időre is, de elszabaduljak attól a helytől. A rajzolás az egyetlen olyan dolog, amiben jó vagyok és nem Pierce kedvéért kellett csinálnom. Aztán apa meglátta az egyik rajzomat és egy csomó papírt hozott és ceruzát, meg tollat. – Luna lágyan elmosolyodott és kinézett az ablakon. – Színest hozni túl feltűnő lett volna, így maradtak a grafit rajzok. – Buck megfogta Luna kezét, mivel ő ült Luna és Loki között. Tudta jól, hogy milyen nehéz a Hydra módszerei és szabályai alatt élni. A Rogers lány mély levegőket vett, próbált nem visszazuhanni azokba az emlékekbe.

– Mi az a Hydra? – Kérdezte a holló fekete hajú, miközben a város utcáit nézte.

– Olyan, mint azok akik elfogták magát a New Yorki csatát megelőzően. Azzal a különbséggel, hogy ők a rossz fiúk. – Loki bólintott, hogy érti, ez után csendben folytatták az útjukat a Toronyba. Mikor megérkeztek Luna gyorsan felakart menni a szobájába, viszont Loki megfogta a vállát, mire Steve és Bucky is majdnem neki ugrott.

– Kicsi Midgardi nem mutatnád meg, hogy tudsz rajzolni?

– Tessék?

– Kíváncsi vagyok, hogy alkotsz. Tudod, ha jó vagy azt te mondod másoknak, viszont ha tehetséges azt mások mondják neked.

– Végül szinte senki nem látott még rajzolni. – Luna megvonta a vállát, letette a pasztellt, felvitte a festéket és hozott le vázlatfüzetet. Mire leért már mindenki a nappaliban ült és rá várt. Leült az egyik ablak elé a földre.

– Mit rajzoljak?

– Amit csak szeretnél Vasgyúró. – Mosolygott rá Brock, Luna mély levegőt vett. Kinyitotta a készletet és végig nézett a krétákon. Thor kérdőn döntötte oldalra a fejét. Közelebb hajolt Tonyhoz.

– Lady Luna miért nem kezdett még hozzá?

– Ez nem olyan egyszerű Thor. Nem elég eldöntenie azt, hogy mit rajzol az sem mindegy, hogy milyen színekkel illusztrálja. A színekkel együtt önmagát, az érzelmeit és a gondolatát is papírra veti.

– J.A.R.V.I.S.

– Mit tehetek önért Miss Rogers?

– Kérlek kapcsolnál valami zenét? Ha lehet ne AC/DC-t vagy bármi hasonlót.

– Nem kedveli ezen zene stílusokat?

– De nagyon is szeretem, viszont csak akkor, ha szerelek. Mondjuk Paul Ankát vagy Queent. Mindkettőre nagyon szeretek rajzolni.

– A Bohemian rhapsody jó lesz Miss Rogers?

– Tökéletes és még valami, maradjunk a Lunánál kérlek. – Mikor Luna befejezte a mondatot elindult a Queen egyik híres slágerre. Luna felhúzta a térdeit, megtámasztotta rajta a vázlatfüzetet. maga mellé húzta a pasztelleket. Elkezdett rajzolni, lassan egy órán keresztül fel sem nézett a papírból és a mesterséges intelligencia folyamatosan játszotta a zenekar számait. Sötétkékkel firkantott valamit a vázlat sarkába. Felállt, közelebb sétált a többiekhez és megmutatta a csapatnak. Mindenkinek leesett az álla. Luna az ajkába harapott és kíváncsian nézett végig a kanapékon és fotelekben ülő családján. A rajzon Steve volt látható – pontosabban kettő – elől a még szérum előtti, mögötte pedig a már szérum utáni Steve Rogers állt. A szérum előtti Steven zöld katonai ruha volt a szokásos sisakkal a fején. A mögötte lévő Kapitány pedig azt az egyen ruhát viselte, amit a Shieldes időszakban viselt.

– Azt hiszem ideje elismernem, hogy tehetséges vagy kicsi Midgardi. – Biccentett elismerően a Csínytevések istene. Mindenki elkezdte dicsérni Luna rajzát, aki természetesen a Rogers lány elpirult. Bucky mosolyogva nézett Lunára, aki hajlakkot kért kölcsön Natashától, aki késségesen adott neki. Rogers kiment a teraszra, hogy ott fújja le a rajzot, mikor ezzel kész volt felvitte a szobájába.