Azt a néhány átjutott szörnyet lőni kezdik. Senki se mozdul, a fegyveresek próbálják visszatartani a felénk rohanó idegen lényeket, akiket csak az hajt, hogy megöljenek bennünket. Banner a Hulk Busterben van, azt használva próbálja tőlünk távol tartani őket, Sam is beveti magát. Feléjük repül és lőni kezdi őket, Rhody is beszáll a partiba. Ő a pajzs határán bombázza az átjutottak, hogy már ott megfékezze néhányukat. Már most több elesett lény fekszik Wakanda gyönyörű mezőjén. Tekintetem ide-oda cikázik, próbálok rájönni a lények taktikájára, hogy van-e valami, ami alapján tájékozódnak, vagy felénk jönnek. De hamar be kell látnom, hogy nincs. Ezek csak gyilkolni jöttek. Megfeszül az állkapcsom és próbálom meggyőzni magam, hogy ebből a csatából mi jövünk ki nyertesként. Nem nagyon sikerül elhitetnem ezt magammal, de bízok a többiekben. Ha itt lennének Tonyék, biztos több esélyünk lenne, hisz' együtt mindig is megoldottunk mindent, de így, hogy a fele csapat itt sincs... Így kell megoldanunk. Nem hagyhatjuk, hogy Thanos befejezze, amit elkezdett. Több millió ember veszne oda és ezt nem engedhetjük, kitörne a pánik, káosz lenne a világban.

-Kapitány, ha ezek tesznek egy kört és a hátunkba kerülnek, semmi sem védi majd Víziót - hallatszik Bruce hangja a fejemben. Ezek szerint sikerült összekötnöm magunkat.

-Akkor tartsuk őket magunk előtt - reagálja le Steve.

-Mégis hogyan? - kérdezi Okoye.

-Kinyitjuk a búrát - fordul a nő felé T'Challa. Ő és Okoye most van először mentálisan összekapcsolva velünk, tudom, hogy ez furcsa a számukra. De most nincs idő se arra, hogy panaszkodjanak, sem pedig arra, hogy megszokják. A király a füléhez emeli a mutató ujját, ezzel kapcsolatot teremtve a kastéllyal. A bent lévőket nem kapcsoltam össze magunkkal, elég ennyi ember, így hozzájuk normálisan, azaz rádión keresztül beszél. - Hogyha jelzek, nyissátok ki a 17-es szakaszt - csend. Gondolom válaszolnak neki bentről, amit mi nem hallhatunk. - Hogyha jelzek - erősíti meg magát T'Challa, gondolom nem akartak hinni a fülüknek.

Kapitány pár pillanat múlva aktiválja az újonnan szerzett pajzsát, amik a kezére vannak erősítve. Wakandai gyártmány, elég menő. Igaz nem olyan, amihez Steve szokva volt, de egyelőre ezzel kell beérnie. T'Challa kilép a védelemből, ezzel a csapat élére áll. Összenézek Pietroval, majd a nyakamhoz nyúlok és az arcomra húzom a fekete maszkom. Megszokás. Csak az orromig ér, így fehér szemem kilátszik.

-Wakanda légy áldott! - kiáltja el magát a király, majd kezét X alakban maga elé emeli, aminek hatására a fejére szövődik a Fekete Párduc maszkja. A nép elismétli T'Challa szavait, majd mindannyian futásnak eredünk, célunk, hogy megállítsuk az idegen lényeket és hogy megvédjük Víziót. Pietro egy darabig velünk fut, de mikor T'Challa megadja a parancsot, miszerint nyissák ki a 17-es szektort, elsuhan mellőlem. Gyorsaságának köszönhetően le tud szedni olyan lényeket is, akik még át se jutottak a pajzson megnyitott kapun. Natasha mellett szaladok, hajunkba belekap a menetszél. A Starktól kapott ruhámra most erősítve van pluszban egy öv, amiben kettő pisztoly található, illetve a combomon egy kis tőr. A lényeket nem lehet visszafordítani, vagy magunk mellé állítani, meg kell ölnünk őket. Ez nem olyan, mint anno Etiópia volt, hogy ellenszerrel megoldottuk.

Az idegenekkel elsőként Steve és T'Challa találkozik össze, gyorsaságuk miatt. Majd mi is beérjük őket és elkezdődik a csata. Mikor beérek a szörnyek sűrűjébe, lekapom a combomról a tőrt és egy mozdulattal elvágom az előttem lévő lény nyakát. Felordít fájdalmában, a vére spriccelni kezd, végül a földre esik és nem mozdul. Megfordítom a kezemben a tőrt, már az éles vége lefelé néz, így valahogy számomra könnyebb használni. Megpördülök és az épp rám ugró lény felé lendítem a kezem, tőröm éle a mellkasát vágja szét, majd ahogy mellém zuhan, a hasába is belevágok. Undorító vére, ami nem is vörös, hanem ilyen sárgás-zöld, rajtamarad a fémszínű vágóeszközömön. Elfintorodom ezt meglátva, majd gyorsan körbenézek. A pajzs határán kékes-fehér sávokat látok csak, így biztosra tudom, hogy Pietrónak még nem esett baja.

-Azta, de büdös - lépek el a kettő tetemtől, majd kivédek egy felém tartó idegen támadást. A földre szorítom, majd megölöm.

-Ez a legnagyobb gondod? - kérdezi szórakozottan Bucky.

-Bár ez lenne - válaszolom nevetve.

-Igazán bevethetnéd magad, Joyce - szól közbe T'Challa.

-Még ne - válaszol helyettem a Kapitány. - Várjunk még egy kicsit.

-Majd szóljatok - teszem hozzá, majd ismét támadásba lendülök. Ezek valahogy nem akarnak elfogyni. Wakanda szép és csendes füves vidékét, most üvöltő szörnyek és harcoló Wakandaiak töltik meg. Mindenki belead mindent, hogy megfékezzük őket, nem hagyhatjuk, hogy eljussanak Vízióhoz. T'Challa a rádiót használva megkérdezi húgát, Shurit, hogy mikor lesz kész. A lány idegesen válaszolja, hogy most kezdett csak hozzá, mire bátyja sietteti.

-Minden rendben odabent, Wanda? - halljuk Pietro hangját a fejünkben. Egy ideje nem szólt semmit, gondolom most valahol megállt pihenni. Kifáradhatott ennyi futás után. De gyorsan összeszedi majd magát és segít nekünk. Körbe pillantok, hátha valahol meglátom, de nem járok sikerrel, ugyanis az egyik lény rám veti magát.

-Fogjuk rá - válaszol a húga. - Lassú a folyamat, de Shuri mindent megtesz. Remélem, időben végez vele.

-Ha baj van, szólj - zárja le a beszélgetést Pietro. - Joyce?

-Egy pillanat! - válaszolom sziszegve. A földön fekve próbálom távol tartani az idegen lény éles fogsorát az arcomtól. Mikor rám ugrott, kiesett a tőr a kezemből, így azt most nem tudom használni. Pár centire az arcomtól csattogtatja a fogait, remélve, hogy letépheti róla a bőrt.

-Hol vagy? - kérdezi idegesen Pietro. - Joyce!

Kiteleportálok a lény alól, egyenesen a tőröm mellé. Felkapom, megszorítom a fekete kötéses markolatát, majd megölöm vele azt, amelyik rám támadt.

-Még él, látom - nyugtatja meg Pietrót Sam, aki épp elszáguld felettem, majd megsorozza a mögöttem lévő lényeket.

-Csak volt egy kis dolgom - fújom ki magam. - Jól vagyok. És valahol a sűrűjében, ha már így kérdezted.

-Kölyök, jöhetnél - szólal fel Steve, szavai Pietrónak szólnak. - Itt kezdenek kicsit sokan lenni.

-Indulok - válaszolja a Maximoff fiú. Steve felé fordulok és látom, ahogy a Pietro által keltett fény cikázni kezd körülötte. Én közben arrébb kerülök a harc miatt, teljesen elkeveredek Bucky mellé. Előveszem a kedvenc taktikámat: teleportálok egyik helyről a másikra és meglepetésszerűen csapok le.

-Nem tudod elteleportálni őket egy másik bolygóra, vagy mondjuk a tengerbe? - kérdezi Bucky, majd fegyverével ismét lő.

-Egyszerre egyet semmi értelme elvinnem - válaszolom, majd leszúrok egyet, a másikat eddig hátba rúgom, mire az hasra esik. Bucky rálép a hátára, hogy ne tudjon felállni, majd megöli.

-Lenne egy módszer - csatlakozik a beszélgetésünkbe Wanda.

-Mégpedig? - kérdezi Barnes.

-Etiópiában bevált a helybélieknél - folytatja a Maximoff lány. - Én lefogtam amennyit tudtam...

-Aztán jöttem én, és elteleportáltam magunkat - fejezem be a mondatot.

-Akkor mire vártok? - kérdezi Bucky.

-Wanda ne mozduljon Vízió mellől - szólal meg Natasha. – Majd, ha kész lesznek, kijön segíteni. Addig maradj csak szépen odabent.

-Hát ez ugrott - horkant fel Pietro, amit Bucky és én is megnevetünk. Közben elintézek újabb négy idegent, Bucky pedig még többet. Egy erős széllökést érzek magam mögül, hátra fordulva már csak egy halott idegen lényt találok.

-Köszönöm - mosolyodom el a maszkom alatt. Jó érzés fog el, hogy Pietro még ebben a cirkuszban is tud rám figyelni. Azonban a következő pár lényt már magamnak intézem el, Bucky tovább sorozza őket, idő közben tárat is cserél, addig pedig én fedezem. Pietro már nem csak a Kapitány körül, hanem körülöttünk is cikázik. A távolban látom ahogy T'Challa elég szépen elintéz egy szörnyet, majd megy a következőhöz. Brucet elég könnyű észrevenni, mivel a Hulk Buster nem egy kis gép.

-Joyce - szólít meg a fejemben Steve, hangja nem valami nyugtató. - Jöhetne egy sikoly, csakhogy megritkítsuk őket! Kezdenek többen lenni.

-Azonnal megyek! - a következő pillanatban már Steve mellett is vagyok, lehúzom a számról a fekete maszkot, majd arra fordulok, amerre több idegent látok. Steve közben próbál fedezni, ahogy Pietro is. - Füldugókat! - utasítok mindenkit, hogy tegyék be a füldugójukat. Ugyanis most magasabb hangon fogok sikítani, mint általában szoktam, ez a magasság már halálos. T'Challa is szól a Wakandaiaknak, akik nem hallották. Várok pár másodpercet, hogy mindenkihez eljusson az üzenetem, majd megtámasztom magam, kezemet a számhoz emelem. Mikor elsikítom magam, kezeim előre tolom, ezzel is erősítve a hangom erejét. Az előttem álló idegen lények a hangom hallatán, fájdalmukban felüvöltenek, végül összerogynak. Ez körülbelül olyan ötven lényt érintett, akik pont előttem voltak. Akik nem voltak a hangom sávjában is érezték, mert felordítanak és őrülten szaladgálni kezdenek.

-Ne hagyjátok, hogy újra sikítson - üvölti el magát a pajzson kívül álló, kékhajú nő. - Öljétek meg a lányt!