27.rész

Jó reggelt New York!

Gondolom sokatok számára ismerős a FoszLány név. Nos az igazság osztó újra visszatért közénk a múlt éjjel. Annyi változással, hogy most nem segített, hanem ártott a városnak, ugyanis kirabolt két ékszer üzletet amiből minden arany ékszert elvitt. Ezek után a New York-i rendőrség körözést adott ki FoszLányra! Ezen útón is felhívjuk kedves nézőinket, hogy ha valaki tud valamit a hol létéről azonnal értesítse a hatóságokat. Riportelünk megpróbálta felvenni a kapcsolatot a Bosszúállókkal annak reményében, hogy ők tudnak valamit az esettel kapcsolatban, de nem nyilatkoztak és abban...

Nem bírtam tovább hallgatni ezért kikapcsoltam a rádiót. Nem tudom elképzelni mi történhetett, hogy Joyce ilyesmire vetemedett. Megígérték, hogy vigyázni fognak rá, erre most azt hallom, hogy újra önállósodott és, hogy ékszerboltokba tör be! Miután kikapcsoltam a rádiót azonnal fölkaptam magamra a zakómat, felvettem a napszemüvegem és a botommal a kezemben elindultam a Bosszúállókhoz.

*Tony szemszöge*

-Egész este itt voltatok? - kérdezte meglepetten Natasha, aki az imént jött le a laborba.

-Igen - dörzsölgettem a szemem,majd ásítottam egyet. - Azon kattogtunk egész este, hogy mit akarhat Dave.

-És jutottatok valamire? - kérdezte miközben leült az előttem lévő székre.

-Semmire - válaszoltam kedvtelenül. Banner az asztal végén ült, ráfeküdve az asztalra aludt. Natasha felvont szemöldökkel végignézett rajta, majd vissza fordult felém. - Találtatok valamit a városban?

-Nem - válaszolta a vörös hajú nő szomorúan - Több kört is mentünk a városba, minden utcát, sikátort és alagsort átnéztünk de sehol sem találtuk se Joycet, se a bátyját. Sam és Steve még midnig kint vannak, Wanda meg az arcfelismerőt figyeli.

-Pietro? - kérdeztem, majd fájdalmas tekintettel ránéztem az előttem ülő nőre.

-Magába van fordulva - válaszolta egy keserű sóhaj kíséretében Nat - Ismét - tette hozzá halkan.

-Meg kell találnunk Joycet - mondtam, majd idegesen a hajamba túrtam. - Nem tudom mit csinálnék, vagy Pietro mit csinálna magával vagy épp velem, ha újra elvesztenénk.

-Ebben segíthetek - jött egy hang a labor ajtaja felől. Natashaval a hang irányába kaptuk a fejünket, és az ajtóban állva megláttuk Matthewot. Értetlenül összenéztünk Romanoffal, hogy mégis, hogyan jutott be a telekre.

-Matt - szólalt fel csodálkozva Natasha - Gyere, ülj le!

-Köszönöm - mondta a Fenegyerek, majd leült a Natasha mellett lévő székre. Bruce még mindig aludt az asztal végében.

-Most azt engedjük el szerintem, hogyan jutottál be... - kezdtem bele, de Matt közbe vágott.

-Csöngettem - meghökkentem a válaszára és nyeltem egy nagyot. - Vízió engedett be.

-Háát, jólvan - csaptam össze a tenyereim, mire Bruce horkantott egyet - Szóval, hogy értetted azt, hogy tudsz segíteni?

-Nem néztek híradót, nem hallgattok híreket? - kérdezte miközben kérdőn felvonta a szemöldökét. Nat csak megvonta a vállát, így rám maradt a válasz adás.

-Mostanában nincs sok időnk tévézgetni - válaszoltam keserűen.

-Mit tudtál meg? - kérdezte Matt felé fordulva Romanoff.

-A FoszLány újra az utcákat járja New Yorkban - válaszolta gúnyosan, mi pedig értetlenül összenéztünk Nattel. - És nem a jó cél érdekében. A múlt éjjel két ékszerboltba tört be és vitt el minden arany ékszert.

-Tessék? - döbbentem le.

-Most pedig ti mondjátok el szépen nekem, hogy mégis mi történt Joyceval, hogy ilyesmire vetemedett! - emelte meg egy kicsit a hangját az ügyvéd - Azt mondtátok vigyáztok rá! Erre most nincs itt veletek és feltételezem, hogy ti sem tudjátok hol van jelen pillanatban. Szóval kiváncsian várom a meséteket!

Vettem egy mély levegőt és beavattam Mattet mindenbe. Végülis ő vigyázott Joycera miután visszatért a halálból, ennyit megérdemel. Elmondtam neki, hogy minden akkor kezdődött mikor Joyce halottnak hitt bátyja, Dave felbukkant. Majd, hogy terrorizált minket, elmondtam neki azt is, hogy nem egy képessége van hanem legalább fél tucat. Meg hogy ezeknek is a nagy részét maga tette, saját magán kisérletezett. Majd befejezés képpen elmeséltem a pár nappal ezelőtti éjszaka történteit.

-Ez fantasztikus - reagált a történetre szarkasztikusan Matt - És azóta nem tudtatok meg semmit?

-Eltaláltad - válaszolta keserűen Nat. A következő pillanatban Wanda rontott be a laborba, szó szerint kivágta az ajtót, ami nagy csattanással csapódott a falnak. Majd meg is torpant az ajtóban mikor meglátta Mattet, de intettem neki, hogy nyugodtan jöjjön be. Mellénk sietett majd mikor megállt vadul kapkodta a levegőt, gondolom futott. - Mi az Wanda? - kérdezte Nat aggódva.

-Megvan - lihegte. Értetlenül összeráncoltam a szemöldököm, Matt pedig csodálkozva nézett maga elé - A központi ékszerbolt felé tart.

-Honnan tudod, hogy ő az? - érdeklődött Murdock.

-Csak ő visel kendőt az arca előtt így este 11-kor - mondta már kicsit nyugodtabban a Maximoff lány - Ja és a szeme fehéren világított.

-Szólj a többieknek! - pattantam fel a székről, majd a páncélomért siettem - Nat költsd fel Bannert! Két perc múlva mindenki legyen a telek bejáratánál - Wanda bólintott majd felszaladt az emeletre. Matt felé fordultam és megkérdeztem - Magánál van a ruhája? - Matt csak mosolyogva bólintott.

X

Nem jött velünk mindenki. Jelenleg az ékszer bolt körül álltunk és vártuk Joyce felbukkanását. Banner és Sam a telken maradtak és ha Joycenak sikerül elmenekülnie, akkor a kamerákon keresztül figyelik majd merre tart. Natasha az ékszerbolttal szemben lévő kávézóban ült Pietroval. Wanda és én az ékszerbolt melletti élelmiszerboltban voltunk. Míg Matt - már a Fenyegyerek ruhájában - a szemközti épület tetején volt. Steve motorral a környéket járta, Barton pedig még otthon lábadozott. De mindvégig, mindannyian rádión tartottuk a kapcsolatot. Már legalább egy negyed órája itt ülünk Joycera várva.

-Láttok valamit? - kérdezte Wanda a rádión keresztül.

-Feketeséget - válaszolta Nat - Néhány járókelőt. Ennyi.

-Úgy volt, hogy erre van - hallatszott Sam hangja - Mégis merre van akkor? Elég feltünő egy kék hajú lány nem?

-Akkor nem, ha kapucniban van - válaszolta Pietro komoran.

-Befognátok és figyelnétek inkább?! - szóltam közbe. Rádió csend, senki nem szólt semmit. Eltelt két perc és Banner hangja szakította meg a csendet.

-Ott - hallottuk a hangját - Most fordult be a sarkon egy kapucnis nő. Nemsokára az ékszerbolthoz ér.

-Ő az? - kérdezte Matt.

-Nemtudom kapucni van rajta - válaszolta gúnyosan Bruce - Nézzétek meg, ti vagytok ott!

-Intézem!

Válaszoltam, majd elszaladtam Wanda mellől, ki a boltból. Úgy időzítettem,hogy "véletlenül" neki menjek a kapucnis nőnek - aki remélhetőleg Joyce - mikor kilépek a bolt ajtaján. A földet nézve siettem ki, és sikerült neki mennem. Az ütközésünk miatt lépett pár lépést hátra és rám emelte fehér tekintetét. Joyce volt az, de valami nagyon nem stimmelt vele. Dühösen meredt rám, mivel felismert, én pedig kikerekedett szemekkel néztem végig rajta. Fekete bőrkabát volt rajta, ami alatt valószínűleg egy fekete kapucnis pulcsi volt, mivel a kabátnak nem volt kapucnia. Ezen kívül fekete,néhol steppelt, bőrnadrágot viselt, fekete bakanccsal és fekete, bőrhatású kesztyűvel. Arcát csak egy egyszerű fekete maszk takarta, így csak a fehéren izzó szeme látszódott ki. De volt még valami furcsa jel a homlokán. Nem ismertem fel, nem is volt időm felismerni, ugyanis behúzott nekem egyet, amitől hátra tántorodtam és az orromhoz kaptam. Wanda épp ekkor lépett ki a boltból, így neki estem. Megfogdta a karom így nem estem hátra, majd mind a ketten csodálkozva Joycera néztünk. A következő pillanatban Natasha hirtelen mellette termett, és oldalba rúgta. Ennek köszönhetően Joyce beesett a kirakat ablakán, egyenesen be a boltba felborítva egy polcot.

-Nat!

Kiáltott rá az épp mellénk száguldó Pietro, majd Joyce felé fordult. Mindannyian kikerekedett szemekkel néztük a már kapucni nélkül lévő lányt. Meglepődtünk. Nem attól, hogy már állva volt, nem is attól, hogy nincs rajta a kapucnia, hanem attól amit eddig takart a fekete csukja. Joyce haja barna volt, és nem kék.

Döbbenetünket kihasználva Pietro és Nat közé teleportált majd a fiú alól kirúgta a lábát, ennek következtben ő a földre esett, míg Natet hajánál fogva bevágott a boltba, a törött ablakon keresztül. Majd felém és Wanda felé fordult. Egyik pillanatról a másikra mellettünk termett és mielőtt Wanda használhatta volna az erejét kicsavarta a lány kezét majd a homlokára nyomott egy botot ami megrázta a lányt. Wanda fájdalmában felsikított, testét kékes-fehér fénysávok járták át. Nem tartott sokáig a hatása, de így is eszméletlenné tette a Maximoff lányt. Mögé kerültem és magamhoz hívtam a páncélom. Mikor a bal kezemre megérkezett a páncél egy része Joycera szegeztem a kezem és rálőttem. Joyce megpördült a levegőbe, majd elesett és a földön gurulva leesett a járdáról. Pietro a testvéréhez rohant, hogy megnézze életben van-e. Joyce nagy nehezen két lábra állt és szembe fordult velem. Idő közben megérkezett a páncélom többi része is. Joyce megindult felém, de Matt elé ugrott és egy fém bottal fejbe ütötte a lányt, aminek következtében Joyce homloka felrepedt és vér szivágott a sebből. Majd Matt hason rúgta és a földön egy pörgő rugás segítségével a földre kényszerítette Joycet. Felé állt és neki szegezte a fém botját, én pedig mellé repültem és mind két kezemet felé tartottam,  tüzelésre kész.

-Mégis mi ütött beléd? - kérdeztem kiabálva, miközben felhajtottam az arclemezem.

-----------------------------------------------------------
REKLÁM

Nemrégiben publikáltam egy újabb fanfictiont. A könyv címe már nagyon árulkodó. Spider-girl. Természetesen Tom Holland benne a pókember^^ Akit érdekel olvassa el az első részt.

Illetve egy másik Marvel témályú könyvet is raktam ki. Ebben a könyvben mindent megtaláltok, ami a Marvel Filmes Univerzummal és a Marvel sorozataival kapcsolatos. Már 4rész van kint, ebből egy arról szól, hogy Pietro Maximoff benne lesz a Bosszúállók 4-ben;) Akit érdekel olvasson bele^^

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top